100 évnyi mulatozás: szilveszteri időutazás a Fortepannal | Sokszínű ünneplés a múlt varázsában Képzeld el, hogy egy varázslatos éjszakán átutazhatunk az időben, és bepillantást nyerhetünk az elmúlt egy évszázad szilveszteri ünnepléseibe! A Fortepan arch

A legkorábbi szilveszteri fényképek az első világháború zűrzavarában készültek, de betekintést nyerhetünk a boldog békeidők ünnepléseibe is. Képzeljük el, ahogy Németh László író otthonában mulatozunk, vagy felfedezzük a 90-es évek szellemiségét egy korabeli graffitivel, amely egy Wartburgra felfújt "pokolgép" feliratot hirdet. Érdekes utazás ez az időben, ahol a múlt hangulata és a kreativitás találkozik.

Az újév köszöntése és az óév búcsúztatása évszázadok óta hagyomány, amely egészen a római korig nyúlik vissza. Akkor az úgynevezett szaturnália ünnepet tartották a téli napforduló idején, az őszi vetés befejezésekor, Szaturnusz isten tiszteletére. Ez egy igazi lakoma volt zajos vigaszsággal, dorbézolással.

A Wikipédia szerint a szaturnáliák pogány hagyománya a középkori Franciaországban újjászületett a "bolondok ünnepe" (festum fatuorum) formájában, amely körülbelül január 1-je táján zajlott. Ez az ünnep különösen jelentős szerepet játszott a párizsi Notre-Dame regényben. Az egyház a 15. század során hivatalosan betiltotta ezeket az ünnepségeket, de a népi hagyomány továbbra is életben tartotta őket. A gonoszűző zajkeltés mellett Európa-szerte elterjedt szokások közé tartozott a téltemetés, a bálok, valamint a különféle jóslások, amelyek a szerelemre, a halálra és az időjárásra vonatkoztak.

A mai urbanizált világunkban, ahol a népi hagyományok már csupán ritkán bukkannak fel, a közös ünneplés és a bulik szelleme azonban még mindig él és virul. Minden évben megkerülhetetlenek ezek a vidám összejövetelek, ahol a pezsgő folyamatosan csordogál, miközben a virsli, sonka, hurka, kocsonya és a különféle hidegtálak ízletes kínálata elvarázsolja az ínycsiklandó falatokra vágyókat. Az ételek nem csupán táplálékot jelentenek, hanem a közösség összetartozását is szimbolizálják, így a hagyományok szelleme tovább él a szívünkben.

Most ismét felfedezőútra indultunk a Fortepan lenyűgöző világában, ahol a több mint egy évszázadnyi fénykép között válogathattunk. Mint mindig, most is rábukkantunk néhány igazi kincsre, amelyek igazi gyöngyszemként ragyognak a múlt emlékeiben. Ezekből a különleges felvételekből a galéria alatt válogattunk össze néhányat, hogy megosszuk veletek a felfedezéseinket.

Az első világháború zűrzavara közepette, amikor a fegyverek zaja és a füstfelhők uralták a tájat, egy kis szigete mégis akadt a vidámságnak szilveszter napján, valahol a frontvonal szélén. A katonák, akik napok óta harcban álltak, egy pillanatra félretették a súlyos gondokat, hogy megünnepeljék az év búcsúzását. A hóval borított tájra ünnepi fények gyújtották fel a reménysugarat: néhányan kitalálták, hogy készítenek egy hóembert, akit a "Békefiú" névre kereszteltek. Mások egy régi, kopott harmonikát kerítettek elő, és dalra fakadtak, a hideg levegőben a dallamok melegséget hoztak. Közben, a távolban, a lövések elhalványultak, mintha a világ is megállt volna egy rövid időre, hogy helyet adjon a nevetésnek és a barátságnak. Ez a szilveszteri összejövetel nem csupán a múltat búcsúztatta, hanem a jövőbe vetett hitet is erősítette – hogy a remény és az emberi összetartozás még a legnehezebb időkben is képes felülemelkedni a harcon.

Manapság nemigen építhetünk ekkora hóembert:

1956 szilveszterén nem sok magyar szívében lobbant fel az őszinte öröm, amikor katonákat láttak mulatni...

A Magyar Rádió 6-os stúdiójában különleges ünnepség zajlik: BÚÉK 1961! A szilveszteri műsor keretein belül balról Csala Zsuzsa és Rozsos István, valamint Balogh Erzsi színművészek varázsolják el a hallgatóságot.

A bal oldalon Vogel Eric, a díszlet- és jelmeztervező áll, mellette Kárás Ildikó táncművész látható, aki az újságot tartja a kezében. Előttük Seregi László koreográfus figyel, míg jobbra Horváth Tivadar rendező áll, mindannyian a Slágermúzeum című revüfilm felvételén készülnek, amely az MTV 1963. évi szilveszteri műsorának részét képezte.

1965-ben az Oktogonon (November 7. tér) szilveszterkor a rendőrök előtt is meg lehetett fújni a trombitát.

1970. Cegléd, a Rákóczi út 14., háttérben a Kossuth Ferenc utca - József Attila utca kereszteződése. Újévi köszöntő a háztetőn.

Az Üllői út - Nagykörút kereszteződésének aluljárója. Szilveszteri kívánságműsor közvetítése, "Térzene" az Üllői úti aluljáróban címmel. Középen Kovács Apollónia és Bojtor Imre népdalénekesek, valamint Szilágyi János riporter (fejhallgatóval).

1977. Szilveszter estéjén a Blaha Lujza téri aluljáróban pezsgő élet zajlott. A fiatal, színesbőrű srácok, akik valószínűleg kubai diákok vagy munkások voltak, vidám hangulatukkal töltötték meg a teret. Nevetés és zene hangjai keveredtek, miközben a város fényei ragyogtak a sötétben, így teremtve meg a különleges ünnepi légkört.

1973-as Szilveszter Németh László író lakásán. Balra Illyés Gyula, jobbra Déry Tibor írók, Déry mögött Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra, ő mögötte Gombos Katalin színművésznő.

Az Erzsébet körút és Rákóczi út kereszteződésénél, az EMKE épülete előtt állva, balra a távolban a Corvin Áruház is felsejlik. Ezen a különleges éjszakán, 1990. szilveszteréjének varázsában, a Wartburgot immár utoljára fújták le, emlékezetes pillanatot örökítve meg a város történetében.

Ha valaki szívesen felfedezné a múlt rejtelmeit, ne habozzon, kattintson ide, és merüljön el egy felejthetetlen balatoni kalandban! Karácsonyi gyűjteményünket pedig ebben a cikkben ismerheti meg!