24/7: Útzár, útszéli figurák és kitalált falunevek | 24.hu Az életünk szerves része a közlekedés, de néha a legváratlanabb helyzetek is közbeszólnak. Az útzárak és a furcsa útszéli jelenetek mindennaposak, és nem ritka, hogy a falunevek is olyanok, minth
Ritkán, sőt, talán sosem mondjuk el nyíltan, hogyan is kellene értelmezni mindazt, amit bemutatunk: ki a tehetséges, ki a gyenge, és ki az, aki már régóta tilosban jár. Különböző módokon szoktuk felvázolni magunkat, és ha valaki másképp ábrázolja, mint ahogyan az a mi képzeletünkben él, az csak gazdagítja a világ színpalettáját. A soproni határátkelő túloldalán található, lezárt kelénpataki egérút kapcsán is hasonlóan rajzolódik a kép. Burgenlandba ingázó honfitársainkat minden reggel várja a 16-os számú elkerülő út, de két héttel ezelőttig még volt egy gyorsabb, közvetlenebb útvonal az első falun keresztül. Ezt azonban a polgármester végül megelégelte, és betonakadályokkal záratta le a lehajtót, így most már csak a hosszabb kanyart lehet választani.
Hát, errefelé tényleg nem sok dolgotok van
- állapítottam meg az erről szóló videónk tizenötödik másodpercénél, és ugyanerre jutottak a hazánk hírére kényes YouTube-hozzászólók is, csak ők szókészletük cifrább elemeihez nyúltak.
Első pillantásra talán értelmetlennek tűnik, de végső soron egy gazdag történetet rejtő tudásmorzsa: Kelénpatak valódi neve Klingenbach, de a helyiek inkább Klimpuhként emlegetik. Az osztrák-magyar határ közelében, a Kismarton körüli vidékekre jellemző, hogy a falu nagyrészt horvát lakosságú. A patak neve magától értetődő, míg a Kelén elnevezés etimológiáját követve, érdekes párhuzamot vonhatunk a XIX. századi észak-szlovákiai településekhez. Itt sokáig nem járt magyar ember, leszámítva talán néhány csendőrt vagy vasutast, így a helyiek igyekeztek valami hasonlóan dallamos, de a magyar nyelv számára könnyen kiejthető névvel helyettesíteni az eredetit. Ez olyan, mintha az ötéves lányom angol popdalokat énekelne, próbálva a dallamokhoz illeszkedő szavakat találni.
Történelmileg hasonló fonetikus zűrzavart tapasztalhattunk a román közösségek részéről Erdély különböző településein. Mivel ők a győztes oldalon álltak, az eredményeket torzító elnevezések kerültek a településtáblákra, gyakran csak a magyar nevek mellett feltüntetve. Bár nem könnyű frappáns választ találni erre a helyzetre, az erdélyi magyar közösség a közelmúltbeli választások során kifejezte akaratát: a lakosságarányuknál nagyobb képviseletet biztosítottak maguknak az RMDSZ által.
A nevezéktan területén maradva, és a horvátokkal foglalkozva, érdemes megemlíteni, hogy Dél-Baranya magyar településnevei iránt a helyi horvát közösségek gyakran mutatnak egyfajta közömbösséget, különösen Eszék és Csúza kivételével. Különösen érdekes példa erre Vörösmart, amely horvátul Zmajevac néven ismert. Érdemes megjegyezni, hogy a település első írásos említése 800 évvel ezelőttről származik, ahol a név Verusmorth formában szerepel. A téma iránt érdeklődő néprajzi szakértőinket arra invitálom, hogy osztozzanak véleményükben: vajon a "vörös part" jelentés volt-e korábban elterjedtebb, vagy a magyar elnevezés? Kicsit aggódom a Szózat szerzője miatt is, hiszen tudom, hogy a közelben lévő folyópart inkább sárgásfehér, löszös-kavicsos jellegű.
Ha már belevetettük magunkat a Kárpát-medence gazdag és változatos etnikai palettájába, érdemes megemlíteni egy videós anyagunkat Szlovákiából is. Bár a már-már megdöbbentően ismétlődő nyelvtörvény-szigorításokkal kapcsolatos fenyegetések körvonalazódnak benne, a lényeg, hogy a tanulság egyértelmű: valószínűleg nem lesz belőle semmi komoly, csupán egy zárójelbe tett megjegyzés, néhány papíralapú szabályozás, és politikai szinten egyfajta pótcselekvés.
A politikai pótcselekvések sorozata odáig vezetett, hogy az olvadó kórházak, az átláthatatlan gyermekotthonok és a 414 forintos euró országában élünk. Ahogy az ügyes kommunikátor frappánsan, de a lényegét kissé félreértelmezve megfogalmazta: "Vége van, kicsi".
Nincsen vége, de a hideg és sötét napokban különösen jól esik, amikor valaki emlékeztet arra, hogy a nehéz időszakoknak is van végük.
