A Homokhátság varázslatos tájain, ahol a természeti kincsek páratlanul gazdagok, a kutatók számos tanyasi kihívással is szembesültek.
Három napon át tartó terepgyakorlatot végeztek az ELTE földrajz alapszakos hallgatói Ásotthalmon, ahol egy különleges kutatócsoportot alkottak. A kutatás célja a Homokhátság térségének alaposabb megismerése volt, figyelembe véve a társadalmi, gazdasági és természetvédelmi aspektusokat. A hallgatók nem csupán kérdőívezéssel foglalkoztak, hanem aktívan részt vettek a tanyavilág mindennapi életében is, ezáltal első kézből nyerhettek tapasztalatokat a helyi közösség életéről.
ELTE-s hallgatók kutatták a természetvédelem és az önellátás lehetőségeit a Homokhátság szívében, Ásotthalmon. A KRTK Regionális Kutatások Intézete által koordinált "A Homokhátság rezilienciájának növelése bioregionális tervezéssel" című kutatás keretében dolgoztak, aminek célja annak vizsgálata, hogyan lehet ellenállóbbá (reziliensebbé) tenni a Homokhátság térségét tudatos, régióhoz illeszkedő tervezéssel.
Kutatás: A tanyavilág belső világa A tanyavilág nem csupán egy földrajzi elhelyezkedés, hanem egy olyan életforma, amely mélyen gyökerezik a hagyományokban és a természet közelségében. Ahogy belépünk ebbe a világba, egy egészen más perspektívából szemlélhetjük a mindennapokat. A tanyák életének szövetében a ritmus nem a városi zűrzavarhoz, hanem a természet ciklusaihoz igazodik. A tanyavilág csendje, a madarak csicsergése, és a szél susogása mind része annak az atmoszférának, amelyben a helyi közösségek élnek és dolgoznak. Itt az emberek szorosabb kapcsolatban állnak egymással és a földdel, mint a városokban. A közös munkák, mint a betakarítás vagy az állatok gondozása, nem csupán feladatok, hanem lehetőségek a kapcsolatok erősítésére, a tudás átadására és a közösségi szellem fenntartására. A tanyavilág gazdasági kihívásai is egyediek. Míg a városokban a munkahelyek sokszínűsége és a szolgáltatások széles spektrumai jellemzik a mindennapokat, a tanyavilágban a megélhetés gyakran a mezőgazdasághoz, állattenyésztéshez, vagy a helyi termékek előállításához kötődik. Az önellátás kultúrája erőteljesen jelen van, és a helyi piacok, valamint a közvetlen értékesítés fontos szerepet játszanak a gazdaság fenntartásában. A tanyavilág belső szépsége abban rejlik, hogy a természet és az ember harmóniája folyamatosan formálja a mindennapokat. Az évszakok váltakozása, a szántóföldek színei és az állatvilág mozgása mind-mind hozzájárul a táj folyamatos változásához és a benne élők életéhez. Itt minden apró részlet, legyen az egy virágzó rét vagy egy naplemente, új élményt kínál, és emlékeztet arra, hogy a természet csodái mindig körülöttünk vannak. Ez a kutatás célja, hogy felfedezze és bemutassa a tanyavilág mélyebb rétegeit, a helyi közösségek kihívásait és örömeit, valamint azt a különleges kapcsolatot, amely az emberek és a természet között kialakul. A tanyavilág belső valósága gazdag és sokszínű, és megérdemli, hogy ne csak kívülről, hanem belülről is megismerjük.
A kutatócsoport egyik fő célja az volt, hogy közelebb kerüljenek a tanyán élők mindennapjaihoz nemcsak kérdőívek és beszélgetések útján, hanem személyes jelenléttel, résztvevői megfigyeléssel is. Négy hallgatói csapat két napon keresztül csatlakozott a helyi tanyagondnoki szolgálat munkájához, bekapcsolódva például az ebédkiszállítás napi rutinjába. Nemcsak a szociális ellátás működését ismerhették meg, hanem azokat a kihívásokat is, amelyekkel a tanyán élők szembesülnek.
A homoki táj múltja, jelene és kihívásai
Ásotthalom igazi természeti kincsekkel büszkélkedhet, hiszen a homoki sztyepprétek, láprétek és védett erdők mellett egy különleges élőhely is található itt, amely a földikutyák számára biztosít otthont. A terepbejárások során a résztvevők helyi szakértők irányításával felfedezhették a Kiss Ferenc-emlékerdőt, az Ásotthalmi láprétet és a tanulmányi erdőt. A szakmai túrák során a vezetők között volt Andrési Pál, a Bedő Albert Erdészeti Technikum oktatója, aki részletesen beszélt a homoki erdőtelepítések múltjáról, jelenéről és a klímaváltozás következtében felmerülő szárazodás okozta kihívásokról. A kutatók megtudhatták, hogy míg az országban az erdővel borított területek aránya 21 százalék, addig Ásotthalmon ez az arány megközelíti a 60 százalékot, amelyből jelentős részt képeznek az ültetett fenyőerdők.
Fedezzük fel a jövő határait: Kutatások a fenntartható fejlődésért!
A terepgyakorlat nem csupán új élményekkel és tudással gazdagította a hallgatókat, hanem jelentős adatokat és tapasztalatokat is hozott az ország egyik legfontosabb regionális kutatási programjához. Az ásotthalmi tapasztalatok révén a kutatók sokkal mélyebb megértést nyertek a Homokhátság élelmiszer-termelési lehetőségeiről, a természetvédelmi kihívásokról, valamint az itt élő közösségek alkalmazkodóképességéről.
