A kereskedők véleménye szerint a várakozásunk az árrésstoppal kapcsolatban túl hosszúra nyúlt, mégis sikerült elérnie a kitűzött célokat.
"Az élelmiszerek árszínvonala csökkent, az árrésstop elérte célját, ezért az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint május végén az eredeti tervek szerint kivezethető" - reagált a pénteken megjelent inflációs adatokra az OKSZ. A szervezet közleménye szerint "az adatokból az is világosan kiolvasható, hogy a kereskedelem semmit nem hárított át a vásárlókra a rá nehezedő nyomásból".
A KSH jelentése szerint áprilisban 4,2 százalékos volt az éves infláció, ennél tavaly november óta nem nőttek lassabban az árak. Az élelmiszerek éves alapon 5,4 százalékkal drágultak, az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal csökkent az áruk. Az OKSZ erre utalhatott, amikor azt írta, hogy az árrésstop célt ért. Az infláció ezzel együtt a vártnál kevésbé lassult, az elemzők például arra számítottak, hogy az éves élelmiszerár-emelkedés 5 százalék környékén lesz. (Persze más tételek, így például az energiaárak és a szolgáltatások drágulása is húzta felfelé az árakat.)
Az, hogy nem lassult kellő mértékbe az infláció, az OKSZ szerint azzal is magyarázható, hogy "a piacok túlzottan nagy elvárásokat fűztek az árrésstop hatásához". A szervezet szerint az intézkedés fenntartása "a továbbiakban legfeljebb átmeneti eredményeket hozhat, miközben az árfeszültségek a felszín alatt gyülekeznek, és minden hónappal tovább nő az esélye annak, hogy a felszínre törnek".
A szervezet álláspontja szerint az árrésstop komoly akadályokat gördít a kereskedelem elé, megnehezítve ezzel a közvetítő szerep betöltését a termelők, beszállítók és vásárlók között. E helyett a szakmai képviselők olyan további egyeztetéseket szorgalmaznak a kereskedelempolitika döntéshozóival, amelyek a szabályozási környezet javítására összpontosítanak, lehetővé téve, hogy ez a fontos nemzetgazdasági ág jelentősebb mértékben hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez.
Az élelmiszerek árréstopját a kormány eredetileg május 31-i határidővel vezette be, de Nagy Márton már áprilisban jelezte, hogy fontolgatják a meghosszabbítását. Emellett épp a héten vezetett be a kormány az élelmiszereken túl további harminc higiéniai termékre hasonló árszabályozást.
Érdemes alaposan szemügyre venni a legfrissebb KSH-gyorsjelentést, amely az infláció alakulását mutatja be. Az adatok szerint bizonyos élelmiszerek ára drámai mértékben emelkedett, például a tojás 26,9%-kal, a liszt 23,7%-kal, az étolaj 23,4%-kal, míg a csokoládé és kakaó ára 20%-kal nőtt. A kávé sem maradt ki a sorból, hiszen annak ára is 19,8%-kal ugrott meg. De nemcsak az élelmiszerek drágultak: a postai szolgáltatások ára 11,3%-kal emelkedett, a lakbér 11%-kal, a palackos gáz 8,7%-kal, míg a vezetékes gáz 7,2%-kal lett drágább. Érdekes módon, a gyógyszerek ára is az inflációt meghaladó mértékben, 4,9%-kal nőtt. Ha a főbb termékcsoportokat vizsgáljuk, akkor...
