A NASA hősnője Kapu Tiborék vezérkarának élére áll!
Néhány hét múlva indul űrutazására Kapu Tibor és csapata, akiknek parancsnoka Peggy Whitson amerikai űrhajós lesz. Rajta kívül más nők is jártak már a világűrben, így kihagyhatatlannak tartottuk, hogy beleássuk magunkat abba, milyen is nőként űrhajósnak lenni, milyen hatással van az űr a női testre.
Eddig összesen 104 nő lépett a kozmosz világába, ami már az űrutazók 12%-át jelenti. 2025 áprilisa volt a mérföldkő, amikor átléptük a bűvös százas határt. Ekkor indították el a Blue Origin űrhajóját, amelynek legénysége kizárólag nőkből állt, és tíz percet töltöttek az űrben. A fedélzeten többek között Katy Perry és Jeff Bezos felesége is ott volt, és Perry élménybeszámolója valamint viselkedése hatalmas mémáradatot indított el az interneten. Sokak azonban felháborodtak az esemény miatt, mivel feleslegesnek tartották a küldetést.
A történelem tanúsága szerint számos figyelemre méltó női űrhajós teljesítménye formálta az űrkutatás világát, mindezt komoly szakmai felkészültséggel. Az első nő, aki a világűrbe lépett, nem más, mint a szovjet Valentina Tyereskova, akit 1963-ban indítottak útnak. Az ő küldetése nem csupán tudományos célt szolgált, hanem a korabeli politikai feszültségeket is tükrözte, hiszen a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti űrverseny éppen ekkor vette kezdetét. Tyereskova ezzel a lépéssel történelmet írt, hiszen ő volt az első nő, és egyben az első civil, aki a végtelen űrbe jutott. Közel húsz év múlva Szvetlana Szavickaja vette át a stafétát, aki kétszer is ellátogatott az űrbe: először 1982-ben, majd 1984-ben. Ő volt az első nő, aki férfi kollégáival együtt űrsétát végzett, ezzel újabb mérföldkövet állítva fel a női űrhajósok történetében. Ezen kívül, egy évvel korábban az első amerikai női űrhajós, Sally Ride is a világűrben járt, 32 évesen ő volt a legfiatalabb asztronauta, aki elérte az éter titokzatos birodalmát.
A nyolcvanas és kilencvenes években kezdett igazán kibontakozni a nők szerepe az űrkutatás és űrutazás terén, noha a szakma még mindig jelentős mértékben férfiak uralta területnek számít. 1992-ben történt meg a történelem egyik mérföldköve, amikor Mae Jemison, az első afroamerikai nő, feljutott az űrbe. Később, 1999-ben Eileen Collins lett az első nő, aki parancsnokként irányította egy űrhajós csapatot. Érdekes, hogy egyikük sem látogatta meg a Nemzetközi Űrállomást (ISS), ez a megtiszteltetés elsőként Susan Helms-nek jutott, aki 2001-ben állt a fedélzetére. Tizennyolc évvel később, 2019-ben pedig történelmet írt Christina Koch és Jessica Meir, amikor végrehajtották az első teljesen női űrsétát. Koch emellett rekordot is felállított, hiszen 2019 és 2020 között 328 napot töltött a világűrben, ezzel ő lett az első nő, aki ilyen hosszú időt tartózkodott az űrben.
Fontos hangsúlyozni a nők egészségügyi aspektusait, mivel az űrutazás élménye eltérően hat a hormonrendszerükre és általános jólétükre a férfiakéhoz képest. Egy 2024-es kutatás eredményei szerint a nők akár jobban is bírhatják a fizikai megpróbáltatásokat az űrben, mint a férfiak, viszont számos alapvető kockázat mindkét nem számára jelen van. Ilyen például a sugárzás, amely a rák kialakulásának kockázatát növeli, és a testek hasonló módon reagálnak rá. Emellett az űrutazás gyengítheti az immunrendszert, és fokozhatja a csontritkulás kockázatát is. A súlytalanság következményeként a test folyadékelosztása is megváltozik, ami a nőknél különösen jelentős hatással lehet a menstruációs ciklusra.
2019-ben a BBC egy részletes riportot készített a NASA női űrhajósairól, akik megosztották tapasztalataikat az űrutazás során fellépő különbségekről. A beszámoló szerint a nők az űrbe érkezve gyakran tapasztalnak erős hányingert és rosszullétet, míg a férfiaknál ezek a tünetek inkább a Földre való visszatéréskor jelentkeznek. Érdekes különbség, hogy míg a férfiak főként látási és hallási problémákkal küzdenek, a nőknél a vérnyomás ingadozása és a szédülés, esetleg ájulás a jellemző. A riport részletezte azt is, hogyan kezelik a nők menstruációs ciklusukat és hormonális változásaikat az űrben, ami új megvilágításba helyezte az űrkutatás női aspektusait.
Ez nem feltétlenül egy rossz dolog, mivel az űrutazás alapból is erősen befolyásolja a női ciklust, a feladatokkal járó stressz, a súlytalanság, a megváltozott alvási szokások mind rendszertelenné tehetik a női menstruációt. Azonban annak ellenére, hogy megterhelő hatásoknak van kitéve hormonrendszerük, ezáltal érzelmileg instabilabbnak gondolnánk őket, a nők sokkal jobban alkalmazkodnak érzelmileg az űrutazás szélsőségeihez, mint például az izoláltsághoz vagy a magányhoz.
A termékenység kérdésével is egyre többet foglalkoznak a NASA szakemberei, bár egyelőre még nem jutottak el odáig, hogy bizonyítsák, lehetséges-e a szaporodás az űrben. Mi több, az űrutazás előtt javasolják az asztronautáknak, hogy fagyasztassák le spermájukat és petesejtjeiket, mivel az erős sugárzás miatt akár meddővé is válhatnak. Mindemellett komoly etikai kérdést is felvet az űrben való szaporodás kérdése, valamint a magzat kihordása, világra hozása, majd felnevelése.
A hatvanöt esztendős amerikai biokémikus 1996-ban lépett be a NASA kötelékébe, ám akkor még elképzelni sem tudta, hogy tevékenysége jelentős fordulatot hoz az űrkutatás és a nők űrutazáshoz való viszonyában. Karrierje első évtizedében nem asztronautaként, hanem kutatóként járult hozzá a szervezet munkájához. 2002-ben indult el első űrmissziójára, ahol már akkor is lenyűgöző mennyiségű időt, összesen 184 napot töltött az ISS fedélzetén.
Utazásai során elsősorban a kutatás szenvedélyének hódolt, különösen a biotechnológia, anyagtudomány és az élet keletkezésének különböző aspektusait vizsgálva. Ezen kívül űrséták vezetésére is vállalkozott, és jelenleg ő büszkélkedhet a női űrséták rekordjával, hiszen eddig tíz sikeres küldetést teljesített. Az ISS működtetése és karbantartása szintén az ő feladatkörébe tartozott. Kutatásai során az egyik legfontosabb célja a rák kialakulásának okainak felderítése és a gyógyítási lehetőségek vizsgálata volt. Elmondása szerint a világűrben a sejtek viselkedése eltér a Földön tapasztaltaktól; míg néhány sejt gyorsabban fejlődik, mások sokkal lassabban reagálnak a súlytalanság hatásaira.
Whitson eddig összesen 675 napot töltött a világűrben, és rengeteg tapasztalatot gyűjtött arról, miként is hat az űrutazás az emberi testre. Beszámolt arról, hogy a gerincoszlop kissé megnyúlik a súlytalanságban, így ő maga is körülbelül öt centivel magasabb lett az űrben. Ennek megvannak a negatív hatásai is, például ha nem mozgott volna rendszeresen, hamar sorvadásnak indultak volna az izmai, illetve a hosszú ideig tartó súlytalanság derékfájdalmakhoz is vezetett, mivel a szalagjai nagyon megnyúltak a gravitáció hiányában. Pozitív tapasztalás volt számára, hogy az űrből visszatérve élesebbnek bizonyult látása, amit rendkívül érdekesnek tartott, és kíváncsi volt vajon ez is egy múlandó hatás-e, elmondása szerint eddig annak tűnik.
A szakember 2018-ban búcsúzott el a NASA-tól, és 2023-ban, mint az első női parancsnok, vezette a magánűrmissziót, miután az Axiom csapata élére került. Ezzel a lépéssel ő lett az első NASA-űrhajós, aki a kereskedelmi szektorban tért vissza az űrbe.
Ahogy azt korábban az Index is megemlítette, Kapu Tibor és csapata a HUNOR magyar űrhajósprogram keretében készül az űrutazásra, amelynek célja a kutatás. Szijjártó Péter 2024-ben hangsúlyozta, hogy a magyar űripar "a fejlett nemzeti iparágak közé tartozik". Ennek megfelelően úgy döntöttünk, hogy elindítunk egy újabb nemzeti kutató űrhajósprogramot, amelynek célja a magyar tudományos és ipari innovációk továbbfejlesztése és tökéletesítése - tette hozzá a miniszter.
A magyar űrkutatás történetének egyik legfontosabb állomásához érkezett, amelyhez méltó vezetőt választottak: a nőt, akit világszerte a "NASA hősnőjeként" ismernek, és akit a Forbes és a Times a legbefolyásosabb nők között tart számon. Ő az, aki inspiráló példával jár elöl, és akinek szakértelme és eltökéltsége kulcsszerepet játszik ebben a jelentős küldetésben.
