Felfedezték a neandervölgyiek zsírgyártó üzemét egy német völgyben | 24.hu

Zsíros kenyér nem került az asztalra, de a zsírjuk azért biztosan megvolt.

A neandervölgyi emberek már körülbelül 125 ezer évvel ezelőtt fejlett módszereket dolgoztak ki a zsiradék kinyerésére csontokból – tájékoztat a szász-anhalti Műemlékvédelmi és Régészeti Tartományi Hivatal nyomán az MTI.

A friss hírek alapján a szakértők eddig úgy vélték, hogy az összetett eljárások csupán későbbi embercsoportok sajátosságai voltak. Azonban a Geisel-völgyben, a Neumark-Nord ásatási helyszínen végzett felfedezések új megvilágításba helyezik az ősember táplálkozási szokásait, és megkérdőjelezik a korábbi nézeteket.

A régióban egykor egy gyönyörű tó terült el, melynek partján a neandervölgyi emberek tevékenykedtek. Ezek az ősi vadászok legalább 172 különböző nagy emlős, köztük szarvasok, lovak és őstülkök csontjait zúzták össze apró darabokra. Ezt követően a csontok darabjait vízben felmelegítették, hogy kiemeljék belőlük a tápláló és energiadús zsírt, amely létfontosságú volt a túlélésükhöz.

A szakemberek több mint 120 ezer csonttöredékre, valamint 16 ezernél is több kovakő eszközre, illetve egyéb tárgyra bukkantak, így a helyre egyenesen zsírgyárként hivatkoznak.

A felfedezés forradalmasítja a neandervölgyi emberek táplálkozási stratégiájának megértését, hiszen immár világossá vált, hogy az összetett és munkás folyamatokat az emberiség már több tízezer évvel ezelőtt elkezdte, jóval korábban, mint ahogyan azt a tudomány eddig feltételezte.

A kutatás élén álló régész, Lutz Kindler, aki a Science magazinban megjelent tanulmányát kollégáival közösen jegyzi, hangsúlyozta, hogy a neandervölgyiek egyértelműen tudatában voltak a zsír kiemelkedő tápláló erejének. Ez a tudás pedig kulcsszerepet játszott abban a harcban, amelyet az életben maradásért vívtak.

Harald Meller, Szász-Anhalt tartomány régészeti szakértője hangsúlyozta, hogy a felfedezések alapján a távoli őseink már rendelkeztek a jövőbeli események előrejelzésének képességével, valamint ügyesen tudták kezelni a táplálékforrásaikat és környezetüket. Ez arra utal, hogy rendkívül fejlett stratégiai gondolkodással bírtak.

Az egy korábbi külszíni lignitbánya területén lévő Neumark-Nord lelőhely már korábban is szolgáltatott fontos leleteket: itt derült például fény arra is, hogy a neandervölgyiek aktívan vadásztak az erdei elefántokra, az őskőkorszak legnagyobb szárazföldi emlősére.