A Temu kiemelkedő szereplővé válhat a magyar készpénzhasználat új korszakában.

Ha a külföldi online áruházakra nem terjedne ki a kötelező készpénzes fizetési lehetőség bevezetése, a hazai kiskereskedők még nehezebb helyzetbe kerülnének. A többletköltségeket ugyanis nekik kellene fedezniük, ami tovább fokozná a versenyhátrányukat. Ez a helyzet pedig komoly veszélyt rejt magában, hiszen a már így is növekvő külföldi online értékesítés még dominánsabbá válhat, ami a magyar gazdaság számára egyre fájóbb veszteségeket okozhat.

Nem igazán lehetett volna plasztikusabban szemléltetni annak a megállapításnak az igazságát, hogy minden viszonyítás kérdése, mint az elmúlt két nap eseményei. Csütörtökön az Auchan azzal indokolta, hogy miért nyitotta meg Budapesten, a Bikás Parkban az első olyan boltját, ahol kizárólag digitális fizetés lehetséges, hogy alkalmazkodik a vásárlók igényeihez. Pénteken viszont lejár az a társadalmi egyeztetési határidő, amely a fogyasztói igények érdekében számos jogszabály módosítását célozza. A jogszabályok finomítása tehát éppen úgy a piaci szükségletekhez való alkalmazkodást célozza, mint az új bolt nyitása.

törvény hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenység során a természetes személy fogyasztónak joga van a szolgáltatás ellenértékét készpénzzel fizetni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Fizetési Rendszer Jelentése alapján a készpénzhasználat dominanciája Magyarországon egyelőre stabilnak mondható: 2023-ban a tranzakciók 62%-át még mindig készpénzes formában bonyolították le. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az elektronikus tranzakciók aránya jelentős növekedést mutatott a koronavírus-járvány időszakában, hiszen 2019-ben csupán 23%-ot képviseltek a digitális fizetések. Az elektronikus fizetések elterjedése azonban területi eltéréseket is mutat, ami azt jelzi, hogy a különböző régiókban eltérő mértékben terjedtek el a modern fizetési megoldások.

A jogalkotónak vélhetően a digitális fejlettség tekintetében elmaradottabb területeken élők védelme lebeghetett a szeme előtt, amikor biztosítani akarta azt, hogy az emberek mindenhol fizethessenek készpénzzel, ha akarnak, ám az Indexnek nyilatkozó Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint meglehet, a lépéssel csak nő a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben amúgy is tapasztalható szakadék város és falu között.

A szakértő véleménye szerint sok településen élők kerülhetnek hátrányos helyzetbe, mivel nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva a házhoz szállítással szemben. Ez különösen igaz lehet azokra a helyekre, ahol a helyi kiskereskedelmi üzletek alapterülete, termékkínálata vagy árképzése nem képes kielégíteni a vásárlói igényeket, így a kiszállítás lehetősége nélkül kénytelenek lesznek lemondani bizonyos termékekről.

Napjaink digitális világában szinte bármit beszerezhetünk a kényelmes otthonunkból, és kérhetjük a termékek házhoz szállítását, bármilyen távolságból. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) véleménye szerint, ha az új jogszabály kötelezővé teszi az utánvételes készpénzes fizetést a kiszállítás során, az komoly kockázatokat rejt magában. Ez ugyanis ahhoz vezethet, hogy a jelenleg országos szinten működő kiszállító cégek egy jelentős része átértékeli a csomagküldési gyakorlatát. Ennek következtében sok kistelepülésen élők számára drámaian csökkenhet a helyben elérhető termékek és szolgáltatások választéka.

Azzal természetesen lehet érvelni, hogy miért jelenthetne nagyobb kihívást, ha a kiszállítás során az ügyfél az utánvételes opciót választja, amely magában foglalhatja az áru készpénzes átvételét. Eddig sokan éltek ezzel a lehetőséggel, de érdemes figyelembe venni a változó trendeket is. A GKID-Mastercard által évente közzétett Digitális Fizetési Körkép alapján míg 2025-ben a magyarok körében az online vásárlások 80%-át utánvétellel bonyolították, ez az arány 2023-ra már 60% alá csökkent. A készpénzhasználat szempontjából azonban fontosabb észrevenni, hogy...

A bankkártyás utánvétel szerepe kiemelkedően fontos volt, különösen a csomagautomaták esetében, amelyek jellemzően csak ezt a lehetőséget kínálták. Ezt jól illusztrálja, hogy a bankkártyás utánvétel aránya a teljes online forgalomban 2015-ben mindössze 14 százalék volt, míg mára már megközelíti a 25 százalékot.

A jelenlegi szabályozás a csomagautomaták esetében is előírná a készpénzes tranzakciók lehetőségét, ami a szakértők véleménye szerint gátat szabhat a folyamatosan bővülő hálózat fejlődésének, és az új fejlesztések következtében a szolgáltatások árai is emelkedhetnek. A készpénz használata ugyanis mindig jelent valamilyen biztonsági kockázatot – figyelmeztet erre az OKSZ is, hangsúlyozva, hogy az online vásárlások során a készpénz alkalmazása számos esetben problémás lehet. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a nem élelmiszer jellegű termékek, mint például bútorok esetében a házhoz szállítás költségei akár túlléphetik a jelenlegi 1,5 millió forintos készpénzes határt. Ezen kívül léteznek olyan online szolgáltatások, ahol a szolgáltató és a megrendelő között fizikailag nem valósul meg találkozás (mint például tanácsadások vagy konzultációk esetén), így a készpénz átadás itt egyszerűen lehetetlen. Hasonlóképpen, a streaming szolgáltatások igénybevétele is ezt a problémát vetheti fel.

És most elérkezünk a jelenlegi szabályozás talán legkényesebb kérdéséhez:

Maga a törvény így fogalmaz: "a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti olyan online szolgáltatási szerződések esetében, amelyek határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra irányulnak, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató nem köteles biztosítani a készpénzhasználatot."

Az OKSZ főtitkára szerit óriási probléma a tervezettel, hogy

a számukra már így is kétes tisztaságú versenyhelyzetet élvező külföldi szereplőket nem érinti hátrányosan. Ez a probléma tovább növeli a versenyképességi szakadékot a magyar és külföldi e-kereskedők között, amivel hosszabb távon nemcsak a magyar kereskedők, de a magyar termékek is kiszorulnak a piacról. Hogy ez a veszély mennyire reális, azt az MNB pénzforgalmi jelentése is mutatja: 2024. negyedik negyedévében magyar bankkártyákkal 54,7 millió vásárlás történt belföldi online kereskedőknél, míg külföldi online boltokban 43,4 millió alkalommal vásároltak magyar bankkártyákkal. Ami ijesztő: a külföldi webshopokban történt fizetési tranzakciók száma éves összevetésben 27 százalékkal nőtt, alaposan ráverve a hazai online boltok 18 százalékos bankkártyás tranzakció bővülésére. Ennél is megdöbbentőbb arány: hogy

Az online kereskedelem dinamikája drámai változásokon megy keresztül, hiszen a hazai online boltok piaci részesedése a 2022. év végén mért 64,4%-ról 55,4%-ra csökkent. E mögött nem lehet figyelmen kívül hagyni a "Temu-hatás" hatását. Az a kötelezettség, hogy kizárólag számukra legyen kötelező a készpénzes utánvétel biztosítása, sok szempontból komoly kihívások elé állítja a kereskedőket. Két lehetőségük van: vagy drágábbá teszik szolgáltatásaikat, ami az ügyfelek számára magasabb költségeket jelent, vagy kénytelenek lesznek saját maguk viselni a készpénzlogisztika költségeit. Ez pedig nem csupán a nyereségességüket érinti, hanem már így is gyengülő versenyképességüket is tovább szoríthatja, ami arra kényszerítheti őket, hogy újragondolják értékesítési stratégiáikat.

A külföldi online boltok nem Magyarországon teljesítik adókötelezettségeiket, és fejlesztéseiket sem itt végzik. Ennek következményeként a magyar államkassza szűkebb forrásokkal gazdálkodik, ami a jövőben a társadalomra is hatással lesz. Kevesebb bevétel esetén csökkenhet az újraelosztás mértéke, ami hosszú távon érzékelhető következményekkel járhat.

Az OKSZ összességében a mostani javaslat módosítását kéri a kormánytól, mert az több olyan ponton is kötelezővé tenné a készpénzhasználat biztosítását, ahol kiválóan működnek az elektronikus fizetési formák, nincs semmilyen lakossági igény a készpénzfizetésre, a megvalósítás nem életszerű, viszont komoly költségekbe veri a kereskedőket, az üzemeltetőket, és veszélynek teszi ki a kiszállításban résztvevő munkatársakat - foglalta össze érveiket Kozák Tamás.