A világűr végtelen távlatain, ahol a csillagok és bolygók úsznak, ott bizony nincsenek szupermarketek. Kapu Tibor, a magyar űrhajós, különleges ínycsiklandó falatokkal készül az utazásra a Nemzetközi Űrállomásra. Mit is hoz magával, hogy a súlytalanságban

a világűrben történő táplálkozás során a földi normákhoz hasonló elvárások érvényesek, ám az űrgasztronómia különleges kihívások elé állítja a szakembereket. "Az űrhajós ételek tervezésekor elengedhetetlen, hogy ezek ne csak ízletesek, de praktikusak és könnyen előállíthatók legyenek" - fejtette ki Nagy-Grócz Gábor, az SZTE Elméleti Egészségtudományi és Egészségügyi Menedzsment Tanszékének vezetője. Kiemelte, hogy az űrhajósok, mint például Kapu Tibor, számára létfontosságú, hogy az ételek maximális tápanyagtartalommal bírjanak, miközben a lehető legkevésbé terhelik a környezetet hulladékképződés szempontjából. Szerinte a jövő űrutazásainak sikeréhez elengedhetetlen a fenntartható és hatékony táplálkozási megoldások kidolgozása.

Fontos hangsúlyozni a tápanyagok stabilitásának jelentőségét, hiszen a sugárzás például felgyorsíthatja a makro- és mikrotápanyagok lebomlását.

"Az űrbéli táplálkozás azonban nem csupán az energiabevitel biztosítása szempontjából fontos - pszichológiai szerepe is jelentős" - magyarázta az SZTE docense, hozzátéve: ahogyan a Földön, úgy az űrben is hozzájárul az érzelmi jólléthez, amely elengedhetetlen a legénység mentális egészségéhez. Az otthon ízeinek megidézése - legyen szó a megszokott ételekről, közös étkezésekről vagy az ételkészítés élményéről - segíthet kialakítani a személyes kötődéseket és csökkenteni az elszigeteltség érzését.

Az étvágy fokozása és a tápanyagok optimális bevitele érdekében érdemes frissen elkészített, ízletes ételeket fogyasztani. Ezt a hatást még inkább fokozhatjuk, ha "hazai" ízeket és fogásokat integrálunk az étrendünkbe. Ezek nem csupán az ételek összetevőit gazdagítják, hanem a választott evőeszközök és a főzési technikák is hozzájárulhatnak az élményhez. Az autentikus ízek felfedezése nemcsak tápláló, hanem élvezetes utazás is a gasztronómia világában.

- hívta fel a figyelmet a szakértő. Hangsúlyozta, hogy napjainkban már rengeteg innovatív technológia áll rendelkezésünkre, amely lehetővé teszi, hogy az űrben is biztosítsuk a biztonságos, friss és a környezeti feltételekhez igazodó élelmiszerellátást.

Nagy-Grócz Gábor 2022-ben kapcsolódott be az UniSpace programba, majd 2024-ben vált innovatív táplálkozási és űregészségtudományi szakemberré. Az UniSpace program 17 magyarországi egyetem összefogásával, négy tudományterületen kínál posztgraduális képzést az űrtevékenység iránt érdeklődők számára.

A tervek szerint Kapu Tibor magyar űrhajós június 8-án indul a világűrbe, a NASA floridai Kennedy Űrközpontjában található 39A indítóállomásról. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) mintegy 60 tudományos és ismeretterjesztő feladatot fog végezni.

A mikrogravitáció, vagyis a földi gravitáció hiánya, számos izgalmas és összetett hatást gyakorol az emberi szervezetre. Az egyik legszembetűnőbb változás a csont- és izomrendszer drámai átalakulása, amely rendkívül gyorsan megkezdődik. A cirkadián ritmus is felborul, mivel a nappalok és éjszakák váltakozása felgyorsul, ami zavarokat okoz az alvásban és az ébrenlétben. A keringési rendszer is alkalmazkodik a gravitáció hiányához: a folyadékok a test felső része felé áramlanak, ami hatással van a szív működésére, és megváltoztatja az agy és a látórendszer működését is. Emellett az emésztési folyamatok és az immunrendszer működése is módosul az űrkörnyezetben, így a mikrogravitációban szinte minden szervrendszerünk új kihívásokkal néz szembe.

Az izoláció, vagyis a bezártság számos következménnyel járhat: fokozódhat a depresszió és a szorongás kialakulásának kockázata. E hatások megelőzése érdekében egy rendkívül alapos válogatás és felkészülés precedálja a felbocsátást.

Nagy-Grócz Gábor a szegedi konferencián tartott előadásában az űrutazás alatt tapasztalható, a szervezet egészére kiható leépülési folyamatokról osztotta meg gondolatait. Az űrben, ahol a mikrogravitáció uralkodik, a megfelelő tápanyagok bevitele és a rendszeres fizikai aktivitás kulcsfontosságú a leépülés megakadályozásában. Az űrhajósok, akik az ISS fedélzetén tartózkodnak, heti hat napon át napi két és fél órás edzéseket végeznek, hogy támogassák csont- és izomrendszerük egészségét, miközben hozzájárulnak immunrendszerük hatékony működéséhez is. Emellett a rendszeres fizikai aktivitás nem csupán a testi, hanem a lelki egészségre is jótékony hatással bír.

Arra a kérdésre, hogy az űrutazók valóban lassabban öregszenek-e, mint a földi társai, a szakember röviden azt felelte: igen, de csak fizikai értelemben. Einsteint kell megemlítenünk a kérdés megválaszolásakor. Általánosságban elmondható, hogy minél gyorsabban mozog valaki, annál lassabban telik számára az idő a külső megfigyelőhöz képest. Tehát ha arra gondolunk, hogy az ISS-en tartózkodik valaki, akkor elviekben lassabban öregszik, a gyors mozgás miatt.

Ez a különbség valójában rendkívül csekély, és biológiai szempontból elhanyagolható. Ha mindezt figyelembe vesszük, és hozzátesszük az űrutazás hatását a szervezetre, akkor inkább arra érdemes fókuszálni, hogy milyen megterhelést jelent ez, nem pedig az öregedés lassulására.

- fejtette ki az űregészségtudomány területén jártas szakértő, aki a Kelly ikerpár történetével szemléltette a jelenséget. Scott Kelly egy teljes évet töltött az ISS-en, míg ikertestvére, Mark Kelly a Földön élt a megszokott környezetében. A két testvér visszatérése után alapos vizsgálatok sorát hajtották végre, és megdöbbentő módon nem találtak jelentős eltéréseket közöttük.

A minimális eltérések körülbelül hat hónap leforgása alatt visszatértek a megszokott, földi szintre. Különösen jelentős eredménynek számít, hogy sikerült felfedezni olyan géneket, melyek segítségével a jövő űrhajósainak egészségügyi állapotát hatékonyan nyomon lehet követni.

- emelte ki az SZTE oktatója. Véleménye szerint Magyarország számára különösen fontos alkalom, hogy Farkas Bertalan űrrepülésének 45. évfordulója után csupán néhány héttel egy újabb magyar űrhajós folytathat kutatásokat az űr mélyén.

Kapu Tibor korábban az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy az űrhajós projekt mérnöki oldala fogta meg először. Gyerekként vadászpilóta szeretett volna lenni, végül gépészmérnök lett. A gyógyszeriparban és az autóiparban dolgozott, de önszorgalomból követte az űripari fejlesztéseket is.

A SZTE tanára úgy véli: hatalmas lehetőséget biztosított az egyetemek számára az a pályázati lehetőség, amelyben egy szakmai grémium kiválasztotta azokat a vizsgálatokat, amelyet a második magyar űrhajós végez el a 14 naposra tervezett misszió során. A Szegedi Tudományegyetemről is több projektet beválogattak.

Amellett, hogy az egyetemek, így az egyetemi polgárok profitálnak a küldetésből, fontos az is, hogy kisgyermekeket vihet közelebb a tudományos élethez a misszió. Ez növelheti a hazai tudományos világ utánpótlását, és hozzájárul ahhoz is, hogy az űrtevékenység társadalmi megítélése megfelelő legyen

- fejtegette a kutató, aki az elmúlt évek során számos Kutatók Éjszakája program keretében tartott előadásokat a témában, és a fiatal közönség, a 8-12 éves iskolások, mindig izgalommal hallgatták az ő szavait, csillogó szemekkel. Az SZTE 2024 tavaszán elindította az Űrtevékenység: űrélelmezéstől az űrfinanszírozásig című egyetemi szabadon választható kurzust, amelyet több mint 200 hallgató választott az intézmény keretein belül.

"Téves az a gondolat, hogy az űrtevékenységre költeni felesleges kiadás egy állam részéről" - jelentette ki a tudós, hozzátéve: az űrtevékenységhez tartozó ipari háttér válságálló, és igen magas szellemi tudást igényel. Számtalan olyan tárgy van ma velünk a hétköznapokban a Földön, amely korábban, eredetileg az űripar számára került kifejlesztésre.