A Zelenszkij és Trump közötti összecsapás után Európának elkerülhetetlenül mélyebbre kell nyúlnia a zsebébe Ukrajna támogatása érdekében.

Nagy-Britannia és Franciaország bejelentette, hogy a Trump és Zelenszkij között lezajlott, rendkívül kedvezőtlen kimenetelű találkozót követően egy új európai kezdeményezés keretében béketerv kidolgozásába fognak bele.

Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap Londonban mintegy húsz szövetségesét fogadta, ahol bejelentette, hogy jelentős előrelépés történt a "készségesek koalíciójának" megalakításában. Ez a koalíció a célja, hogy katonai eszközöket, beleértve szárazföldi csapatokat is, biztosítson a béke fenntartása érdekében. Starmer hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy Európa kellőképpen erős védelmet alakíthasson ki, több országnak is csatlakoznia kell ehhez a kezdeményezéshez, különben nehéz lesz elrettenteni Oroszországot a további agressziótól Ukrajnában.

Az utóbbi napokban zajló megbeszéléseim során arra a következtetésre jutottunk, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és számos más ország közösen fog együttműködni Ukrajnával a javasolt terv megvalósításában. Ezt követően pedig a részleteket az Egyesült Államokkal is meg fogjuk vitatni.

- mondta Starmer, megemlítve, hogy Trump elnökkel is folytatott eszmecserét a terveiről.

A két elnök összecsapását követően az európai szövetségesek sürgető diplomáciai erőfeszítésekbe kezdtek. Céljuk, hogy világosan kifejezzék Ukrajna iránti támogatásukat, miközben igyekeznek olyan megoldásokat találni, amelyek megakadályozzák, hogy az Egyesült Államok elforduljon Kijevtől - számolt be róla a The Wall Street Journal.

Európai tisztviselők azt remélik, hogy Washington, Európa és Ukrajna közös álláspontot alakíthat ki a háború befejezésének feltételeiről, amely a Kremllel folytatott tárgyalások alapjául szolgálhat. Ennek kulcsa annak biztosítása, hogy Ukrajna továbbra is kapjon nyugati katonai segítséget, és hogy a biztonsági garanciák részeként európai erőket küldhessenek a helyszínre.

Míg az európai szövetségesek kézzelfogható garanciák megteremtésén dolgoznak, Trump eddig vonakodott, hogy az Egyesült Államok bármilyen katonai szerepet vállaljon a béke biztosításában.

Franciaország és az Egyesült Királyság hetek óta tárgyalnak arról a tervről, hogy katonai erőt telepítenének Ukrajnába, ha stabil tűzszünet vagy békeszerződés jön létre. A megbeszélésekről tájékoztatott diplomaták szerint egyre nagyobb az egyetértés a telepítendő eszközök típusát és a csapatok számát illetően. De még mindig vannak kérdések arról, hogy egészen pontosan hová is telepítenék ezeket az alakulatokat, és mi lenne a mandátumuk.

Starmer nyilvánosan kifejezte, hogy a békemegállapodás keretein belül haderő telepítése Ukrajnába csak akkor lehetséges, ha az Egyesült Államok valamilyen "háttérintézkedést" hoz az európai bevetés támogatására. Diplomáciai források szerint fontos számukra, hogy tisztázzák, hogyan reagálna az Egyesült Államok abban az esetben, ha az európai erőket agresszió érné Oroszország részéről.

A szárazföldi erők telepítése mellett az európai tisztviselők hangsúlyozzák, hogy a békemegállapodás utáni időszakban Ukrajnának elengedhetetlen, hogy megfelelő katonai felszerelésekkel is rendelkezzen a következő években.

Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, vasárnap egy interjúban a Le Figaro című lapnak kifejtette, hogy Nagy-Britannia és Franciaország közös álláspontja szerint a tűzszünet lehetne az alapja egy egy hónapos megállapodásnak Oroszország és Ukrajna között. Ez a megállapodás célja a bombázások, tengeri támadások és az energetikai infrastruktúra elleni csapások leállítása lenne.

Az elkövetkező hetekben világossá válik, hogy Európa mennyire tudja valóra váltani ígéreteit, és képes-e fokozni az Ukrajnának nyújtott segítséget, amennyiben Washington visszalép a támogatástól.

Volodimir Zelenszkij szerint az Egyesült Államok a háború kezdete óta közel 70 milliárd dollár katonai segélyt küldött Ukrajnának, ami eltörpül Kijev többi szövetségesének hozzájárulása mellett.

Az európai országok azonban a háború alatt folyamatosan növelték támogatásukat. Az Európai Unió és tagállamai több mint 50 milliárd dollár katonai támogatást adtak. Az Egyesült Királyság egyedül évente 3,8 milliárd dollárt ad.

Eközben Ukrajna jelentős ütemben fejleszti saját fegyveriparát, amelynek révén éves szinten körülbelül 30 milliárd dollár értékben állítanak elő fegyvereket – állítják az ukrán tisztviselők. Tavaly az ország másfél millió drónt gyártott, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak a harctereken, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy minimális veszteségekkel védekezzen az orosz erőkkel szemben.

Néhány fejlett amerikai fegyvert, például a légvédelmi rendszereket és a föld-föld ballisztikus rakétákat Ukrajna rövid távon nem tudná pótolni, ha Washington leállítaná a szállítást. Európa ezekből nem gyárt eleget.

Több európai állam az utóbbi időszakban konkrét katonai segélyezési ígéretekkel állt elő Ukrajna megsegítésére. Ezen országok között találjuk Svédországot, Dániát, Lengyelországot és Spanyolországot. Nagy-Britannia és Franciaország pedig már előre megtervezett, többmilliárd eurós támogatásokat irányzott elő 2025-ig.

Az Európai Unió az európai védelmi ipar megerősítését célzó terveken dolgozik. Ursula von der Leyen elmondta, hogy az erre vonatkozó terveket csütörtökön egy csúcstalálkozón fogja bemutatni az uniós vezetőknek.

Németországban a következő kormányalakításra készülő pártok aktívan tárgyalnak egy jelentős, több száz milliárd eurós alap létrehozásáról, amely a jövőbeli katonai és infrastrukturális kiadások finanszírozását szolgálná – értesültünk német hatóságoktól. Fontos azonban megjegyezni, hogy óvatosságra intettek, mivel a végső döntések még nem születtek meg. Az új alapok nem lesznek részei a szövetségi költségvetésnek, így elkerülik a német költségvetési szabályok szigorú kereteit.

Bár az alapok pontos nagysága még bizonytalan, egy tisztviselő szerint jelentősen túlszárnyalnák a kormány által 2022-ben bevezetett, 100 milliárd eurós védelmi alap kereteit.

A legfrissebb fejlemények szerint Volodimir Zelenszkij hajlandó aláírni a ritkaföldfémekről szóló megállapodást az USA-val és elkezdeni a béketárgyalásokat Oroszországgal és az Egyesült Államokkal. Donald Trump amerikai elnök kedden úgy fogalmazott, levelet kapott az ukrán elnöktől, aki arról tájékoztatta, hogy a lehető leghamarabb tárgyalóasztalhoz szeretne ülni a tartós béke megteremtésének érdekében.