Alkotmánybíróság: A külföldön megkötött melegházasságok elismerése elengedhetetlen.
az államnak ezáltal jogi kötelezettsége van a bejegyzett élettársi kapcsolatok elismerésére. Az Alkotmánybíróság döntése hangsúlyozza, hogy a házasság intézménye nem csupán férfiak és nők között jöhet létre, hanem a jogi elismerésnek kiterjednie kell az azonos nemű párokra is, akik más országban már hivatalosan házasságot kötöttek. A hvg.hu beszámolója szerint a bíróság megállapította, hogy a törvényhozás mulasztása alkotmányellenes helyzetet teremt, amely súlyosan érinti a párkapcsolatok jogi védelmét és a hátrányos megkülönböztetést.
Felhívta az Országgyűlést, hogy teljesítse jogalkotói kötelezettségeit az október 31-i határidőig.
A lap szerint a döntés előzménye, hogy egy magyar és egy vele azonos nemű német állampolgár Alkotmánybírósághoz fordult, miután a 2021-ben Németországban kötött házasságukat a magyar hivatalok és bíróságok nem ismerték el arra hivatkozva, hogy a magyar jog csak a nő és férfi közti házasságot ismeri el, a külföldi házassági anyakönyvi kivonat pedig érvénytelen okiratnak minősül.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Orbán-kormány 2016-ban hozott határozata szerint a más államban érvényesen megkötött azonos nemű házasságokat egy kérelem benyújtását követően a magyar jogszabályok szerint élettársi kapcsolatként kellene nyilvántartani. Azonban ez a megfogalmazás végül nem került be a törvények közé, így az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg a vitatott bírósági döntéseket, de felhívta az Országgyűlés figyelmét a jogi hézagokra.
A bejegyzett élettársi kapcsolat egy jogilag szabályozott párkapcsolati forma, amely hasonlít a házassághoz, és az azonos nemű párok számára biztosít olyan jogi státuszt, mint amit a heteroszexuális párok élveznek a házasság révén. Magyarországon ezt a jogintézményt 2009 óta ismerik el. Az élettársi kapcsolat létrehozásához szükséges, hogy az érintett felek az anyakönyvvezető előtt személyesen nyilatkozzanak, valamint két tanú jelen legyen. A külföldön kötött házasságok elismerése Magyarországon vitatott téma, amely már 2022 óta a figyelem középpontjában áll, hiszen az Európai Bizottság bepanaszolta az országot emiatt.
