Az átláthatósági törvény bevezetése komoly hatással lehet a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jövőjére is, ami akár a működésük végét is jelentheti.

Nemrégiben látott napvilágot a Hintalovon Alapítvány 2024-es gyermekjogi jelentése, amely rávilágít arra, hogy a hazai szakszolgálatok már eddig is kedvezőtlen helyzete tovább súlyosbodott. A gyermekek mentális állapota is romlott, miközben a bántalmazások és a családon belüli erőszak előfordulásának száma is növekedett. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon alapítója és gyermekjogi szakértője hangsúlyozza, hogy mindez arra figyelmeztet, hogy a gyermekvédelmi rendszert sürgősen megerősíteni szükséges; a téma nem válhat politikai játszmák áldozatává. A legfrissebb jelentésüket bemutató szakmai konferenciájukon pedig kiderült, hogy az átláthatósági törvény életbe lépésével kérdésessé vált a jövőbeni munkájuk folytatása.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója az Indexnek kifejtette, hogy 2016-os megalakulásuk óta hagyománnyá vált az éves gyermekjogi jelentés publikálása. Ezzel a kezdeményezéssel egyfajta bepillantást nyújtanak a zárt rendszerek működésébe, lehetőséget teremtve a szakemberek és döntéshozók számára, hogy valós képet kapjanak a gyermekek és a gyermekekkel foglalkozó szervezetek előtt álló kihívásokról, az elérhető adatok tükrében.

Tettünk egy lépést a láthatóság irányába, hogy a gyermekek számára az állami gondozásba vétel ne legyen megbélyegző élmény. Azáltal, hogy megosztjuk a történetek mögötti jelentést, mások is megérthetik, milyen utazás vezetett ehhez a helyzethez.

- említette Gyurkó Szilvia, aki arra is kitért, hogy nemzetközi kutatásaikkal a gyerekekkel szembeni online visszaélés, bántalmazás témájában végeznek felmérést, illetve sport, iskolai és közösségi helyzeteket is vizsgálnak a V4 országaiban.

"Felelősséget érzünk abban, hogy adatokon alapuló, valós helyzetképet adjunk a gyerekek jóllétéről" - mondta az Indexnek. Már két éve létrehozták a Hintalovon Akadémiát, ahol több mint tízezren tanultak akkreditált képzéseiken. Kurzusaikon olyan problémákra adnak módszertant, mint a gyermekek elleni online bántalmazás megelőzése, vagy a válás a gyermek sérülése nélkül. "A lehető legszélesebb spektrumban próbálunk tudást átadni felnőtteknek és szakembereknek, hogy jobban értsék a gyerekeket és szükséges esetben segítséget tudjanak nyújtani" - fogalmazott a gyermekjogász. Az egyik ilyen az internetfüggőség elkerülésére vonatkozó házirend, illetve az, hogy hogyan beszéljenek a szülők az online veszélyekről.

A szülők és szakemberek számára évente körülbelül 300-400 esetben kínálnak gyermekjogi tanácsadást, és nagy ügyvédi irodák is részt vesznek ebben a munkában. „Ha a Hintalovon alapítvány megszűnik, ez a támogatás is eltűnik” – figyelmeztetett az alapítvány vezetője. Hozzátette, hogy gyakran érkeznek megkeresések gyermekjóléti szolgálatoktól, óvodákból és iskolákból szexuális abúzus gyanújával kapcsolatban, amelyekben a tapasztalt szakemberek segíteni tudnak a megfelelő lépések megtételében.

A veszélyeztetett csoportok létszáma kiugróan megemelkedett.

Ami a gyermekjogi jelentést illeti, elmondta, hogy még a gyermekvédelmi jelzésekre vonatkozó szabályok szigorítása előtt 50 százalékkal emelkedett a gyermekek veszélyeztetésével kapcsolatos gyanúk száma. Úgy véli, egyrészt emögött az állhat, hogy ha gyakrabban előkerül a téma, akkor érzékenyebbé válnak az emberek, hamarabb érkezik jelzés. Az egyik ilyen a verbális erőszak, a másik, hogy az abuzálás áldozatai nem csak lányok lehetnek. "Korábban ugyanis ez élt a köztudatban, így a szexuális visszaélések kisfiú áldozatai gyakorlatilag alig-alig kaptak figyelmet. A fiúk ráadásul még kevésbé beszélnek arról, ami velük történt, mint a lányok, ezért a környezetük, az ellátórendszer is jóval kevésbé felkészült az ilyen típusú ügyekre" - tette hozzá Gyurkó Szilvia.

A gyermekvédelmi jelzések számának emelkedését egy újabb lehetséges ok is magyarázhatja: a kedvezőtlen gazdasági körülmények és az ezek következtében kialakuló családi krízisek. A lakhatási problémákkal küzdő családok aránya folyamatosan emelkedik, ám az ellátórendszer kapacitásainak bővítése nem tart lépést ezzel a növekedéssel.

Amikor a rendszer válaszol a hátrányos szociális helyzetekre, gyakran előfordul, hogy a gyermekeket kiemelik, mert más alternatíva nem áll rendelkezésre. Ez nem feltétlenül a gyerek és a család elválasztásának szükségességét tükrözi, hanem inkább a megoldás hiányából fakadó döntés.

- jegyezte meg. Hangsúlyozta, a családmegtartó szolgáltatásokra, az átmeneti segítséget nyújtó intézmények férőhelybővítésére és szakmai megerősítésére éppen ezért lenne szükség. Ezekre a helyekre jelenleg éves várólisták vannak - mutatott rá.

A szakember ezt azért is kritikus pontnak nevezte, mivel a gyerek már önmagában azzal is traumatizálódik, ha kiemelik a vér szerinti családjából és állami gondoskodásba kerül. "Ráadásul egy ilyen elhelyezés rengeteg járulékos kockázattal jár. A gyerekek közötti konfliktusok, a családtagokhoz való kapcsolódás bonyolultsága, de akár a szerhasználat is olyan kockázatként említhető, ami ilyen helyzetekben megjelenhet" - fejtette ki.

A mentális állapotuk folyamatosan romlik.

A gyerekek nem csupán közösségi tényezők hatására, hanem a szorongás enyhítése érdekében is folyamodhatnak különféle szerekhez, függetlenül attól, hogy családon belül vagy kívül nevelkednek. Az utóbbi időszak adatai aggasztó képet festenek: a fiatalok mentális egészsége folyamatosan romlik. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány legfrissebb statisztikái szerint míg 2020-ban 301 esetben számoltak be önsértésről, 2024-re ez a szám már 1627-re emelkedett, és naponta öt fiatal keres fel őket öngyilkossági gondolatokkal. Gyurkó Szilvia hangsúlyozta, hogy ez egy globális probléma; míg korábban a kamaszok leginkább a szüleikkel való konfliktusok vagy a szerelmi bánat miatt keresettek segítséget, addig 2019 óta egyre inkább a szorongás és a negatív gondolatok váltak a fő okokká.

Nemzetközi kutatások rámutattak, hogy a fiatalokat már nem csupán a családi problémák terhelik, hanem a gazdasági és társadalmi nehézségek is egyre inkább aggasztják őket. A háborús helyzetek és az anyagi bizonytalanság mindennapi életüket is befolyásolják. "A gyerekek számára mindez annyit jelent, hogy a kakaós csiga helyett csak csokiszeletre futja, vagy a szüleik másodállása miatt még kevesebb időt tölthetnek együtt" - osztotta meg Sall Zsófia, a Hintalovon Alapítvány munkatársa, aki számos visszajelzést kapott 13-17 éves fiataloktól a kutatás során.

A szabadidős programok és hobbik az infláció hatására egyre drágábbak. Már nem az a kérdés, hogy mit szeretnél csinálni, hanem az, hogy mi fér bele

- fogalmazott. A gyermekjogász hozzátette: még olyan gyerekek is megélik ezeket a változásokat, akiket a szülők meg akarnak óvni ettől. Gyurkó Szilvia szerint nagyon nehéz a gyereknek úgy jól lenni, ha szüleiknél és környezetükben is érzékelhető a mindennapok és a jövő miatti frusztráció.

Az alapítvány vezetője hangsúlyozta, milyen elengedhetetlen, hogy a gyermekek és családok körüli szakmai hálózatokat megerősítsük. Kiemelte, hogy az inflációs hatások a fiatalokat különösen sújtják, hiszen sokuknak a koronavírus-járvány érzelmi feldolgozása is elmaradt. A kisebbeknél szocializációs lemaradás tapasztalható, míg a tinédzserek esetében a közösségek hiányából és az online térre való átállásból fakadó problémák sorozata jelentkezett.

A jelentés érdekes adatokat tár fel, amelyek szerint a digitális eszközök használata szoros kapcsolatban áll a gyermekek korai életkorával és a családok szociális helyzetével. Az anyagi hátrányos helyzetben élő családok gyakrabban nyúlnak a mobiltelefonokhoz, hogy gyors megoldást találjanak a gyerekek szórakoztatására. Ezzel szemben a magasabb társadalmi státuszú családoknak szélesebb spektrumú lehetőségeik vannak, hogy személyes támogatást kapjanak, illetve információkat szerezzenek. Ők tisztában vannak azzal, hogy a 3 éves kor előtt javasolt a nulla képernyőidő, ami elengedhetetlen a gyermek egészséges idegrendszeri fejlődéséhez. A szakértő hangsúlyozza, hogy a kockázatokra való figyelés már a terhesség alatt elkezdődhetne, így fontos lenne, hogy ezt a tudást már a terhesgondozás során bevezessük.

Külföldi pályázatok révén támogatták a magyar fiatalokat.

Gyurkó Szilvia végül rávilágított a magyar gyermekek helyzetére, kiemelve, hogy a gyermekvédelmi rendszerrel kapcsolatosan reális, politikamentes szakmai jelentést kívántak készíteni. Éppen ezért nem említették, hogy ez esetleg az utolsó ilyen kiadásuk lehet. Ha június 1-jétől életbe lép az átláthatósági törvény, az komoly kihívások elé állíthatja a Hintalovon Alapítvány működését, hacsak nem sikerül hazai adományokat szerezniük. Szilvia hangsúlyozta, hogy külföldi pályázatokra pályáztak, hogy ezeket a forrásokat itthon használhassák fel, hiszen gyermekjogi szolgáltatásaik kizárólag Magyarországra vonatkoznak. Elmondta azt is, hogy az évek során mintegy 100 millió forintot fordítottak uniós és más európai pályázati forrásokból a magyar gyerekekkel kapcsolatos tanácsadásra, felmérésekre és támogató szakmai munkára.

Magyarország határain túl a Hintalovon Alapítvány tevékenysége szinte teljesen érthetetlen.

- Hangsúlyozta, hogy az elmúlt év során számos kiváló szakember távozott a már amúgy is humánerőforrás-hiányos gyermekvédelmi rendszerből. Tapasztalataik alapján egyre nagyobb szükség van szakmai támogatásukra a folytatásban.