Az elektromos autók és az online vásárlások mostantól részei az inflációs mutatóknak, míg a zacskós szaloncukor nem kerül számításba.

A KSH friss jelentése alapján idén 293 étel és ital, 475 különféle termék, valamint 195 szolgáltatás szerepel azon a listán, amely alapján az inflációt számolják. A felsorolásban számos apró meglepetésre bukkantunk, mint például az összetöpörödő csokoládék vagy az új típusú férfisapkák, de emellett nagyobb, jelentős változások is felfedezhetők.

Új év, új inflációs adatok! A Központi Statisztikai Hivatal, ahogy minden januárban, most is közzétette az árak változásának kiszámításához szükséges listát. Természetesen nem meglepő, hogy ez a lista évről évre változik, hiszen folyamatosan alkalmazkodnunk kell a vásárlói szokások alakulásához. Gondoljunk csak bele, mennyire furcsán hatna, ha a Szokol rádió és a Trabant még mindig belekerülne az inflációs számításba úgy, mint 1975-ben, miközben a mobiltelefonok világát is figyelembe vesszük. Ez az egész folyamat remekül tükrözi, hogyan formálódik a vásárlási kultúránk az idő múlásával.

A 2025-ös évben a reprezentánsok listáján 963 különböző tétel szerepel, melyek között 293 féle étel és ital, 475 egyéb termék, valamint 195 különböző szolgáltatás található. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatgyűjtői havonta felmérik az árakat; szükség esetén több helyszínen, Budapesten és minden megyében legalább egy városban. Egyes termékeknél, mint például a HVG magazin, az árak országosan egységesek, míg mások, mint például a csirkecomb, boltonként eltérhetnek. E havi adatok alapján nagyjából 80 ezer tétel árát elemzik, hogy meghatározzák az infláció alakulását. Azok, akik részletesebben érdeklődnek, letölthetik a teljes listát az KSH hivatalos weboldaláról, most pedig a 2024-es adatokhoz viszonyítva nézzük meg, milyen változások történtek.

Az élelmiszerek listája olyan, mintha egy hatalmas bolt polcain barangolnánk, ahol mindenki rábukkanhat a számára kedvelt és gyakran vásárolt ételekre és italokra. A legnagyobb újdonság, hogy a darált sertéshús, különösen a 20-30%-os zsírtartalmú változatai, mostantól az inflációs számítások részét képezik. Emellett egy új szereplő is megjelent a listán: a rizschips, amely friss színt visz a snackek világába.

Februárban a szaloncukor már csak távoli nosztalgia, pedig nem is olyan régen élveztük az ízét. A változások üteme azonban megdöbbentő: 2025-től a zacskós szaloncukor ára már nem lesz része az inflációs számításoknak, mivel annyira alacsony a fogyasztása, hogy országos szinten nem számít. Azonban a dobozos és lédig szaloncukor továbbra is megmarad a piacon.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) figyelembe veszi, hogy manapság a termékek egyre gyakoribb, kisebb kiszerelésben kerülnek forgalomba, mint néhány évvel ezelőtt. Az utóbbi években már tapasztaltunk egy jelentős trendet, amikor a zsugorfláció jelensége révén sok termék esetében csökkentették a kiszereléseket, ezzel párhuzamosan pedig az árakat is módosították. Most újra hasonló fejlemények zajlanak, és a piacon ismét megfigyelhető a kiszerelés csökkentése.

A leglátványosabban a csokoládészeletek mérete csökken, tavaly még 40 és 120 gramm közötti csokiszeletek árát kellett a KSH dolgozóinak felírniuk, most már a 30-65 grammosokat kell figyelniük.

Ezen felül annyira csökkentették a mennyiségeket, hogy a tejföl esetében már nem 325, hanem csupán 300 grammos kiszerelés a legkisebb, amelynek az árát érvényesíteni lehet. A szardíniánál pedig a korábbi 110 gramm helyett már a 100 grammos változat is számításba jöhet az infláció szempontjából. Természetesen minden terméknél át is számolják, hogy az egy kilogrammra jutó árakat figyelembe vegyék.

Néhány termék esetében viszont jelentősebb rugalmasságot biztosítottak a felfelé irányuló árváltozásoknak, ahogy a kiszerelések alakulnak:

Az alkoholos italok terén egy jelentős módosítás lépett életbe: a földrajzi jelzés nélküli borok esetében a 0,75-0,9 literes palackok eltűntek az inflációs kosárból. Mostantól a boroknak legalább 1 literes mennyiséget kell elérniük ahhoz, hogy számításba vegyék őket.

De persze nem csak ételek és italok vannak a világon, nézzük, hogy változott minden más áru az infláció kalkulálásakor!

A ruházati cikkek között meglepő módon eddig a férfisapka nem volt része az inflációs statisztikáknak, de ez most megváltozott. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás ellenére egyre több férfi érzi szükségét, hogy megvédje a fejét a hidegtől a tél folyamán. Ráadásul a baseballsapka is felkerült a legfontosabb kiegészítők listájára. Emellett a férfiak bokafixét rövid szárú zoknira cserélték, ami szintén új trendet indított el. Az egyéb ruházati termékek közül viszont a közbélés kikerült az inflációs kosárból, akárcsak a régi idők egyik alapvető kelléke, a fehér cérna.

Érdekes genderelméleti megközelítések bontakoznak ki a gyerekruhák nyilvántartásában. A KSH most már egyértelműen elkülöníti a nemekhez rendelt ruhadarabokat, ami korábban nem volt ennyire hangsúlyos. Az anorákok, szabadidőruhák, kardigánok és pizsamák esetében a lányok számára készült modellek kerülnek előtérbe, míg a fiúknak szánt zoknik és pulóverek kapnak figyelmet. A pólók kategóriájában pedig a lányok 122-128-as méretű darabjait, valamint a fiúk 146-152-es méretű pólóit különítik el. Érdekes kérdés, hogy vajon a gyerekruhák árazásában milyen eltérések figyelhetők meg: a rózsaszín, csillámpónis mintájú darabok ára magasabb lesz-e, mint a kék autós verzióké? Az ilyen megfigyelések új dimenziókat nyithatnak a nemi sztereotípiák és a piaci trendek kapcsolatának megértésében.

Itt az idő, hogy üdvözöljük az energiatakarékos berendezések forradalmát!

A háztartási gépek piacán megfigyelhető egy érdekes trend: a vásárlók egyre inkább hajlandóak többet költeni az energiatakarékos megoldásokra. A szárítógépek esetében már nem csupán a C-E energiaosztályú modellek ára számít, hanem a legjobban teljesítő, B, A, és A+++ besorolású készülékek kerültek a középpontba. Nyilvánvaló, hogy a szárítók nem éppen olcsó befektetések, így az energiatakarékosságra törekvés leginkább azok körében elterjedt, akik megengedhetik maguknak, hogy ilyen prémium termékekbe fektessenek.

A bútorok listáján ugyanúgy a méreteknél látunk változást, ahogy az élelmiszereknél is: a dohányzóasztalok közül eddig a 60-75×-120 centisek számítottak, mostantól 50-100×-150 centisek, azaz nagyobbak és kisebbek is bekerülhetnek az inflációba, mint eddig. A könyvespolcokból eddig a 60 centinél keskenyebbek nem számítottak, most már igen, 40 centi az új minimumhatár.

Idáig azért volt a listán néhány olyan elem, ami azért nem az első másodpercekben jut eszünkbe, ha az inflációról gondolkozunk (lásd még: rizschips), de amikor eljutunk a listán az autókhoz, akkor ott találjuk meg 2025 egyik legfontosabb változását.

Most először fordul elő, hogy nem csupán a hibrid autók, hanem az elektromos járművek is szerepet kapnak az inflációs számításokban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most úgy ítélte meg, hogy az elektromos autók vásárlásának növekvő száma miatt az árváltozásaik valóban jelentős hatással bírnak az inflációs mutatókra.

Egész pontosan a 2024-es listáról a Volvo XC40 hibridet cserélték le az elektromos Volvo EC40-re, és a Kia e-Soul City Star helyett a Kia Niro EV Gold került be a listára.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén 25 különböző autótípus árát követi nyomon. Az elektromos járművek megjelenése mellett több változás is történt a listán: kikerült a Dacia Sandero, a Suzuki Vitara, a Suzuki Ignis és a Ford Focus. Ezeket a modelleket most a Volkswagen Touareg, az Audi A6, a Suzuki SWACE és a Skoda Superb váltotta fel.

Harminc fajta használt autó is ott van a listán, és itt ahogy a vásárlói szokások átalakulnak, annyira sok lett a változás, hogy ezt egyszerűbb egy táblázatban összefoglalni. Nem is a konkrét márkák az érdekesek - azok között nagyjából az összes fontos típus megtalálható az elmúlt két évtizedből -, hanem az életkorokat érdemes nézni, mennyire öreg autókat vesznek az emberek. Rendben, tavallyal ellentétben 2001-es gyártású kocsik már nem számítanak bele az inflációba, de nagyon sok 15 éven feletti és néhány 19-20 éves is ott van még, összességében a vizsgált típusok átlagéletkora 10 évről 11 év fölé nőtt. És itt nem arról van szó, hogy ilyen autók még a forgalomban maradtak egy régi tulajdonosuknál, hanem arról, hogy sokan gondolják úgy, érdemes ezeket most megvásárolni.

Az elektronikai termékeknél apró újdonságok vannak: bekerült a mobiltok - valamiért úgy döntöttek, hogy azok közül is a Samsungokra való -, ahogy egyre többen vásárolják mostanában már ezeket, a játékok közé pedig felvették a Playstation 5-öt.

A háztartási eszközök palettáján egy különösen figyelemre méltó távozó tűnt fel: a faablakok már nem képezik az infláció részét, hiszen a vásárlók inkább a műanyag keretű változatokat részesítik előnyben, hogy megőrizzék a költséghatékonyságot. Ennek ellenére a fa még mindig fontos szerepet játszik néhány területen: a beltéri faajtók most már a trendek élvonalában állnak. A lakberendezési szakértők pedig új megállapításokat tehetnek a falitükrök kapcsán is, hiszen a minimális szélesség már nem 40, hanem csupán 30 centiméter, míg a magasság akár 150 centiméterig is terjedhet - a keskeny, de magas design most igazán divatos.

A fürdőszobai kellékek palettája mostantól a borotvahab mellett a borotvazselével is bővült, ami új lehetőségeket kínál a borotválkozás élményében. Emellett a tusfürdők terén is izgalmas változások történtek: az eddigi 250 milliliteres kiszerelés mellett már elérhető a 300 milliliteres változat is, ami a vásárlók igényeit még jobban szolgálja az inflációs időszakban.

A médiában továbbra sincsenek lényegi változások, így az alábbiakat most is bátran leírhatjuk: a magyarok annyi HVG-t vásárolnak, hogy ez már a hivatalos inflációszámítás részeként is figyelembe vehető. Büszkék lehetünk erre a teljesítményre, ugyanakkor a nyomtatott sajtó nehézségeit jól tükrözi, hogy a politikai és gazdasági lapok közül csupán a HVG került be a releváns listára. Ezen kívül a bulvár-, női-, rejtvény-, sport- és tévéújságok is szerepelnek az inflációt befolyásoló kiadványok között, többek között a Nemzeti Sport, a Blikk, a Story, a Meglepetés, a Hot!, a Füles, a Kiskegyed, a Magyar Nők Lapja és a Színes RTV.

A fogyasztási költéseink körülbelül egynegyedét a különféle szolgáltatásokra fordítjuk, és a választék szinte kétszáz különböző szolgáltatást foglal magába. Ezen a téren egy kiemelkedő újdonság jelent meg, amely kétségtelenül az elmúlt évek jelentős átalakulásait tükrözi:

mostantól az online rendelés kiszállítási díja is beleszámít az inflációba.

A közelmúlt jelentős átalakulásaira válaszul a KSH új irányvonalat követett, amikor a hagyományos dolgozó- és tanulóbérletek helyett az országos és megyei bérleteket vonta be az infláció számításába. Emellett friss fejleményként a mobiltelefonok kijelzőcseréje is bekerült az inflációs tényezők közé, különösen a Xiaomi, Samsung, Huawei és iPhone szervizek által végzett szervizelések révén.

Az autók elöregedése a biztosítási díjak figyelését is befolyásolja: a rendszer már nem csupán a legfrissebb modellekre, mint például egy vadonatúj Skoda Octavia, vagy egy 2015-ös Suzuki SX4 és egy 2020-as Opel Astra kfgb-díjára fókuszál, hanem a régebbi járgányok, például egy 2004-es Toyota Corolla biztosítási költségeire is kiterjed.

Ezen túlmenően néhány típuscsere is bekövetkezett. Az autók kötelező szervizdíjának megállapításánál már nem egy 30 ezer kilométert futott Opel Astra költségeit veszik alapul, hanem inkább egy Suzuki Vitara szervizelési árát vizsgálják. A fényképészeti szolgáltatások terén is változás figyelhető meg: már nem az számít, hogy mennyibe kerül 30 fénykép előhívása – hiszen ezt szinte senki sem igényli már –, hanem az új trend, amely a keményborítós fotókönyvek online rendelését népszerűsíti.