A magyar keleti határvidék, amely eddig elmaradottabb helyzetben volt, jelentős előnyökhöz juthat Románia schengeni csatlakozása révén.
Tucatnyi, a 2010-es évek elején kialakított, de azóta leállított út újra megnyithatja kapuit.
Csütörtökön eldőlhet Románia teljes jogú schengeni csatlakozása, ami azzal jár, hogy megszűnik a közúti és vasúti útlevél- és vámellenőrzés a magyar-román határon. Romániában ugyan teljes a belpolitikai bizonytalanság a nem várt eredménnyel zárult első fordulós elnökválasztás miatt, és a Románia schengeni csatlakozását eddig blokkoló Ausztriában is hasonló a helyzet, a szövetségi parlamenti választás után a vesztes felet kérték fel kormányalakításra.
A megállapodás valószínűleg létrejön, és ha minden a tervek szerint alakul, Románia már hetek múlva teljes jogú tagja lehet a schengeni övezetnek. A csatlakozás előtti várakozásokat Forman Balázzsal, a Neumann János Egyetem docensével, valamint határ menti települések polgármestereivel tárgyaltuk meg.
"Tizennyolc esztendeje járom Erdély földjét tanítói hivatásommal, ebből öt évet Csíkszeredában töltöttem, több alkalommal Kolozsvárra is ellátogattam, míg tizenhárom évig Szatmárnémetiben dolgoztam. Ezek az élmények bepillantást engednek személyes motivációimba. Az összes magyar-román határátkelőt bejártam busszal, vonattal és gépkocsival, ám a hosszú várakozásoktól szerencsére megkíméltek a körülmények. Apai nagyszüleim öröksége is szerepet játszik érdeklődésemben, hiszen ők a román határ menti Eleken éltek, így a határok közelsége és az átkelés élménye mindig is fontos része volt az életemnek."
Két jelentős romániai város található a magyar-román határ közvetlen közelében: a 183 ezer lakosú Nagyvárad és a 145 ezer fős Arad. Felvetődik a kérdés, hogy ezek a városok is hasonló fejlődésen mehetnek-e keresztül, mint Pozsony, ahol a 2007-es szlovákiai és magyarországi schengeni csatlakozás után Rajka Pozsony „alvóvárosává” vált.
"Már eddig is jöttek romániai házvásárlók, de nemcsak hozzánk, hanem Körösszakállra, Biharugrára is - mondta Győri Zoltán, a Nagyváradhoz közeli Körösnagyharsány polgármestere. - Egyelőre főleg idősebbek, mert jóval olcsóbbak idehaza az ingatlanárak, mint a határ túloldalán. A faluban hely még van bőven, sok az elhagyatott ház. Valamikor háromszáz telken laktak, most 150 telken, és a falunak valamivel több mint 400 lakója van." Ugyanez a helyzet a békési Dombegyházon is, ahol Dinnyés Ildikó polgármester szerint sok romániai lakos vásárolt már ingatlant, ahogy a 8-10 kilométeres körzetbe tartozó településeken is.
A trianoni döntés következtében kettéhasított Nagylak romániai része hasonló szerepet tölt be, mint Hegyeshalom számunkra: ez az ország legfontosabb kapuja a nyugati világ felé. A kisebb magyarországi Nagylakon már eddig is sokan vásároltak ingatlant a román oldalon, ám Bárdos-Kolozsvári Rozália polgármester szerint a többségük nem költözött be, így ezek a házak elhanyagolt állapotba kerültek. Elképzelhető, hogy a schengeni csatlakozásra vártak, hiszen Romániának először 2011-re ígérték a tagságot.
Forman Balázsnak is az a tapasztalata, hogy a schengeni határ bevezetéséhez kötődő változások már évekkel ezelőtt megindultak. Mindenki várt, már a két ország határrendészete sem akart újabb sok milliós létesítményeket felhúzni.
A közeljövőben várható, hogy egy jelentős útépítési hullám indul el, amit már tapasztalhattunk Szlovákia és Magyarország határvidékén, például az Ipoly mentén vagy az osztrák-magyar határon. Ennek a folyamatnak a felgyorsulását elősegíti az aradi és különösen a nagyváradi agglomeráció terjeszkedése Magyarország irányába. A kutató hangsúlyozta, hogy óriási különbségek vannak az ingatlanárakban: a magyar határ menti településeken jelentősen olcsóbbak a házak, mint a román oldalon. A schengeni csatlakozás pedig kedvezően hat ezeknek a magyar falvaknak és kisvárosoknak. Vannak olyan települések, ahol a rendszerváltás óta nem épült új ingatlan, és sokkal többen hagyták el a környéket, mint ahányan visszatértek. Ez a jelenség nemcsak Aradra és Nagyváradra korlátozódik, hanem várhatóan Szatmárnémeti környékén is megindulhat a fejlődés, amelynek Csenger, Csengersima és Fehérgyarmat is haszonélvezője lehet.
A határ magyarországi oldaláról már most is járnak át dolgozni Romániába. Különösen Békésben kevés a munkahely, így nagy valószínűséggel Aradra, esetleg Temesvárra sokan járnak majd át dolgozni. De hiába van annyi debreceni nagyberuházás, a közeli Nagyváradon is várják a magyarországi munkavállalókat. A körösnagyharsányi polgármester szerint még hirdetik is ezeket a munkahelyeket a magyar oldalon, és vannak, akik már ott dolgoznak. Ha megszűnik a határ, akkor fele annyi idő, alig 30 perc alatt lehet innen Nagyváradra érni kocsival. "Nagy dolog lenne ez a fiatalok megtartása miatt" - mondta Győri Zoltán polgármester. Nagylakon nagy változást nem várnak a munkaerőpiac Arad felé való kinyílása után sem, és alighanem egy sor kelet-magyarországi falura igaz ez. "Elöregedő falu ez" - mondta Bárdos-Kolozsvári Rozália polgármester.
Forman Balázs egy érdekes nézőpontot oszt meg. A két ország közötti vasúti forgalom viszonylag stabilan működik, így a határ átlépése vonattal könnyen megoldható. Ezzel szemben az egykori kishatárforgalmú buszjáratok a rendszerváltás után eltűntek. A Volán számára nem vált nyereségessé a fenntartásuk, míg a román buszközlekedés liberalizációja következtében egész megyék maradtak közlekedési lehetőségek nélkül. Budapestről elérhetjük Aradot, Kolosvárt, Nagyváradot vagy Temesvárt Volán és Flixbus járatokkal, de a kisebb határ menti településekhez menetrendszerű buszjáratok nem közlekednek, ami autó nélkül megnehezíti a romániai munkavállalást. Elképzelhető, hogy a növekvő munkaerőigény miatt új buszjáratok indítása válik szükségessé, esetleg a munkaadók saját munkásjáratokat szerveznek.
"Külföldi munkavállalás mindig is komoly kihívásokat jelent, hiszen elengedhetetlen a nyelvtudás, valamint a helyi társadalombiztosítási és adószabályok ismerete - emelte ki a kutató. - A magyar munkaközvetítők és vállalkozások eddig főként arra koncentráltak, hogy a magyar munkaerő a nyugati országokba vágyik. Jelenleg még nem világos, hogyan lehetne a határ menti, jellemzően alacsonyabb képzettségű munkavállalókat eljuttatni a nagyváradi, aradi vagy temesvári ipari cégekhez. Bizonyosan felmerülnek majd nehézségek, de a piac előbb-utóbb megtalálja a megoldást."
