Az olasz ciabatta, ez a különleges kenyér, a '80-as években látta meg a napvilágot.
Az első ciabatta 1982-ben készült el, sok vízzel és természetes alapanyagokból
A ciabatta nem csupán egy kenyér, hanem egy igazi olasz pékáru ikonja, amely világszerte sokak szívébe belopta magát. Nevét az olasz "ciabatta", vagyis "papucs" szóból kapta, ami a különleges, lapos formájára utal. Bár a ciabatta a kenyerek sorában viszonylag fiatalnak számít, mégis gyorsan meghódította az olasz és globális gasztronómiát, maradandó nyomot hagyva az ízek világában.
A ciabatta története az 1980-as évek elejére nyúlik vissza, amikor Arnaldo Cavallari, egy olasz pék, úgy döntött, hogy megalkot egy különleges kenyérfajtát. Cavallari célja az volt, hogy egyesítse a modern ízlésvilágot a hagyományos olasz kenyérkészítési technikákkal, miközben a francia kenyerekhez is méltó konkurenciát állítson. Az első ciabatta 1982-ben látta meg a napvilágot, és Cavallari kezdetben "ciabatta polesana"-nak keresztelte el, ezzel tisztelegve a Polesine régió előtt, ahol a kenyér megszületett. Az új kenyér hamar népszerűvé vált, és azóta világszerte elismerték különleges textúráját és ízét.
1999-ben a Guardiannek adott interjújában Cavallari lelkesedéssel beszélt az új kenyér megalkotásáról. "Én hoztam létre az új ciabattát!" – hangoztatta büszkén. "Egy rendkívül puha, nedves tésztát használtam, tele vízzel – igazán vizes! Ez természetesen a legjobb kenyér. Minden kenyér, amit készítek, kizárólag természetes alapanyagokból készül, így igazán különleges az íze" – osztotta meg tapasztalatait.
Ha kutatni kezdjük a ciabatta történetét, egy másik nevet is találunk, aki szintén fontos szerepet játszott a kenyér megalkotásában: Francesco Favaron. Favaron, aki a Molini Adriani nevű malom tulajdonosa volt, állítólag szintén benne volt a ciabatta polesana kifejlesztésében. Egyes források szerint ő volt az, aki ránézett a felesége papucsára, és az alakjában felismerte az új kenyeret.
