Baljós előrejelzés Alaszka nyomán: ha a dolgok így folytatódnak, csupán három nemzet foglalhat helyet a világ nagyhatalmainak körében.

György László, a gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos, szombat délutáni Facebook-bejegyzésében úgy véli, hogy Európa vezetői a helyzet helytelen megítélésének következtében súlyos taktikai hibát követtek el, amellyel kontinensünket stratégiai és történelmi szempontból nehéz helyzetbe sodorták. Kifejtette, hogy elképzelhető egy olyan forgatókönyv, amelyben a világ nagyhatalmai – az Egyesült Államok, Kína és India – dominálnak, míg Európa és Oroszország háttérbe szorul. Ez a forgatókönyv akkor válik valóra, ha a két fél nem alakít ki szövetséget egymással.

György László szerint a nemzetközi politikát mindenekelőtt az erő, az értékek és a helyzetfelismerés (vagyis a politikusi intuíció) mozgatja. Az úgynevezett Angol iskola - vagy nemzetközi társadalom elmélete - hierarchiát állít fel: első helyen a nemzeti érdek, utána a nemzetközi rendhez fűződő érdek, majd csak ezek után az egyetemes emberi jogok következnek.

A kormánybiztos bejegyzésében hangsúlyozta, hogy ütközés esetén mindig az előbbi a fontosabb, vagyis a nagyhatalmaknál a biztonság, a kisebb országoknál pedig a túlélés. A politikai döntéseknek pedig van taktikai (néhány hónapos, éves), stratégiai (3-10 éves) és történelmi (10-50-100 éves) időtávja. Ha az előbbi gondolatmenetet megértjük, érthetőbbé válik, ki mit miért tesz jól vagy rosszul.

A politikus véleménye szerint az európai vezetők a közelmúltban súlyos taktikai tévedést vétettek.

Röviden összefoglalva, jelenleg úgy tűnik, hogy Európa vezetői téves helyzetértékelésük miatt komoly taktikai hibát követtek el. Az erőviszonyok és az értékhierarchiák félreértése következtében, még ha elismerem is, hogy néha elkerülhetetlenül fájdalmas kompromisszumokat kell kötni, Európa stratégiai és történelmi szempontból rendkívül nehéz helyzetbe került.

Kiemelkedő szereplőként az Egyesült Államok áll a színpadon, míg a második szereplő, Oroszország, az európaiak által irányított helyzetben találja magát. Ez a dinamikus viszony mindkét hatalom számára kedvező, hiszen stratégiai és történelmi szempontból is előnyös helyzetet teremt. Eközben Kína, melynek több ezer éves története alatt felhalmozott technológiai, nyersanyag- és pénzügyi erőforrásai, valamint népességi fölénye lehetővé teszi számára, hogy türelmesen várakozzon. Számukra az események időtávja és a jövőbeni kilátások már régóta eldöntött kérdéseket jelentenek.

György László szerint Donald Trump taktikai győzelmet arathat, ha eléri a békét vagy legalább a tűzszünetet, hiszen ezzel az olajárak csökkenését, az infláció mérséklődését és a világgazdasági növekedés újraindulását idézheti elő. Ez szerinte komoly fegyvertény lehet a következő amerikai elnökválasztáson a republikánusok mellett.

Ha az Egyesült Államok és Oroszország gazdasági együttműködése megerősödik, miközben az európaiak kiszorulnak a folyamatból, akkor Trump "két legyet üthet egy csapásra". Egyszerre lehet békehozó és a világgazdaság növekedési motorjának beindítója.

A kormánybiztos véleménye szerint Európa hosszú távú megmaradása a nagyhatalmak színpadán egyedül akkor lehetne biztosított, ha stratégiai szövetséget alakítana ki Oroszországgal. Ennek hátterében a földrajzi közelség, a gazdag nyersanyagkincsek, valamint a közös civilizációs gyökerek állnának.

Európa politikai vezetői alulmérték Oroszország potenciálját, és valószínű, hogy az amerikaiak is hasonlóan vélekedtek. Az amerikai oldal számára azonban mindez lényegtelen, hiszen e közben sikerült párhuzamosan gyengíteniük két fő riválisukat: az Európai Uniót és Oroszországot is.

A kormánybiztos véleménye szerint az európai politikai elit jelenleg békeközvetítőként igyekszik újraértelmezni saját szerepét, hogy elkerülje a politikai kudarctól való félelmet. Az aggodalom szerint a múltbeli döntéseik helytelensége hamarosan napvilágra kerülhet, és ezzel Európa a fölösleges vérontás és a gazdasági károk felelősségét is a politikai vezetők nyakába varrhatja. Az újrapozicionálás szellemében zajlott a szerdai videókonferencia-csúcs is, ahol Trump európai vezetőkkel és Zelenszkijjel folytatott megbeszéléseket.

Ahhoz, hogy stratégiai és történelmi síkon Európa számára kedvező döntést hozzanak, taktikai értelemben le kellene mészárolniuk önmagukat - márpedig ilyet utóljára a Brian élete című filmben láttunk

- fogalmazott ironikusan. Ha Amerika valóban enyhíti vagy feloldja Oroszországgal szembeni szankcióit, az olaj- és nyersanyagárak mérséklődhetnek, a világgazdaság pedig fellendülhet.

Ha Ukrajnába béke, vagy legalább tűzszünet költözik, akkor Trump a Janus-arcú békehozó cím mellé megnyerte a világgazdaság növekedési motorjának beindítója címet is.

Rávilágított, hogy az Egyesült Államok ügyesen beállította a színpadot, hogy éket verjen az Európai Unió és Oroszország közé. Ha mindezek mellett egy USA-Oroszország gazdasági partnerség is megszületik, akkor Trump az alaszkai találkozón valójában két célt érhet el egyetlen lépéssel.

A régóta várt békekötés utáni gazdasági fellendülés kapcsán kiemelte, hogy a nyersanyagok globális árcsökkenése hozzájárul az infláció mérséklődéséhez. Ez pedig lehetőséget teremt a jegybanki kamatok csökkentésére. Ennek következtében a pénzügyi források költségei drámai mértékben csökkennek. A növekedéshez elengedhetetlen a pszichológiai béke, amely elősegíti a fogyasztási kedv növekedését; ezt a jövőbe vetett bizalom táplálja. Emellett fontos szerepet játszanak az olcsó nyersanyagok, a bőséges pénzügyi források és a szabadon áramló technológiák is.

"A globális politikai színtér alapvető törvényeit szem előtt tartva talán nem is olyan nehéz ez a feladat. Bízzunk benne, hogy a legkedvezőbb kimenetek várnak ránk" - fejezte be gondolatait a kormánybiztos.