Milyen hatással lesz Magyar Péter húzása? Idén tartanak parlamenti választásokat, vagy várnunk kell egészen 2026-ig, esetleg még tovább?

Előbb csak feltételezés volt, hogy a kormány előrehozná a következő választást, majd Magyar Péter már követelte is ezt Orbántól, sőt, egyből kampányüzemmódot hirdetett. A kormányzat cáfol, de vajon milyen lehetőségei vannak, ha meggondolná magát? És érdeke lenne ilyet tenni?

Soha nem volt ekkora izgalom a soron következő parlamenti választás körül, mint most, hiszen a Fidesz népszerűségét eddig senki sem tudta megkérdőjelezni – ám a Tisza Párt most éppen ezt teszi. Az elkövetkező időszak várhatóan egyre inkább felforrósodik, hiszen a kampány hangulata már most is intenzív. Kérdés, hogy ez az állapot meddig marad fenn: csupán 3-4 hónapig, esetleg 15-16 hónapig, vagy még tovább is elhúzódhat. Lehetséges, hogy idén előrehozott választásra kerül sor Magyarországon, de az is elképzelhető, hogy a tervek szerint jövő tavasszal, vagy akár később tartják meg.

Mindhárom lehetőség mögött felsejlenek különféle érvek és ellenérvek, és mindegyiknek megvannak a saját előnyei és kockázatai. Ez a helyzet nem csupán a regnáló hatalom, a Fidesz és Orbán Viktor számára releváns, hanem a jelenlegi egyetlen komoly kihívó, Magyar Péter és a Tisza Párt vonatkozásában is, valamint a mostanra a háttérbe szorult korábbi ellenzéki szereplők számára is.

Mindenekelőtt a jog, a hatályos törvények szabják meg, mi és mikor történik, így a helyzet az, hogy

Jelenlegi információink alapján 2026 tavaszán tervezik a választások lebonyolítását. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy minden körülmény rendelkezésre áll ahhoz, hogy Magyarországon a parlamenti választások időpontját Orbán Viktor határozza meg.

Magyar Péter már szinte biztosra veszi, hogy lesz előrehozott választás, méghozzá "reálisan április második felében", így január 6-tól kampányüzemmódra állnak át, hogy "minden feltétel összeálljon a választás megnyeréséhez", például felgyorsítják a 106 egyéni képviselőjelöltjük kiválasztását és a kormányprogram írását.

Elemzésünk során alaposan körüljárjuk a lehetséges forgatókönyveket, valamint azok jogi és politikai realitásait. Első lépésként azt vizsgáljuk, hogy van-e reális esély egy előrehozott választás lebonyolítására még az idén. Ezt követően a papírforma szerinti választás lehetőségét is figyelembe vesszük, amely 2026 tavaszán esedékes. Végül arra is kitérünk, hogy milyen indokokkal történhet a voksolás esetleges elhalasztása 2026 utánra.

Arról, hogy nem menetrend szerint 2026 tavaszán lehet a választás, már decemberben megindult a találgatás, abból kiindulva, hogy a Fidesznek érdeke lehet egy előrehozott választás. Hogy miért? Mert hónapról hónapra egyértelműbb, hogy Magyar Péter vezetésével a Tisza Párt nemcsak egy új ellenzéki erőként bukkant fel, megkavarva kissé az állóvizet, némi átrendeződést hozva az ellenzéki oldalon, hanem gyors menetben felzárkózott a 15 éve megközelíthetetlen Fidesz mellé és egymaga is a NER komoly politikai kihívójává vált, lényegében kétpártrendszerré alakítva a mezőnyt.

Bár a kormányinfókon Gulyás Gergely és Orbán Viktor is elhárította a Tisza Párt megerősödésére utaló felmérésekre vonatkozó kérdéseket, hivatkozva a júniusi, összevont önkormányzati és EP-választás eredményeire – ahol a Fidesz-KDNP 45, míg a Tisza Párt csupán 30 százalékot tudott elérni –, a valóság ennél sokkal árnyaltabb. A kormányzati retorika ellenére nem csupán a Magyar Péter ellen irányuló politikai akciók és lejáratási kísérletek árulkodnak a Tisza Párt növekvő népszerűségéről, hanem az is, hogy azóta, hogy a Fidesz a június 9-i választásokon még kedvező helyzetben volt, a Tisza Párt máris meghatározó szereplővé vált a politikai tájban.

Már ott tartunk, hogy a Medián novemberi mérése szerint a Tisza 11 százalékkal előzi meg a Fideszt, de egy Magyar Péter vezette lista jelenleg jó eséllyel abszolút többséget szerezne egy előrehozott választáson. Ennek ellenére - némi osztogatás, hangulatjavító intézkedések és választásjogi bűvészkedés mellett - egy előrehozott választással a Fidesz megállíthatná saját további népszerűségvesztését, valamint kapkodásra és talán hibázásra kényszeríthetné az egyéni képviselőjelöltjeit még castingoló Tiszát, így pedig a kormánypárt, ha a kétharmadot el is veszítené, többséget még szerezhetne.

Az a feltételezés, miszerint a Fidesz előrehozott választásra készülhet, csak erősebb lett azután, hogy a Vox populi választási kalauz kiszúrta: a 2025-ös költségvetésben már elkülönítettek és idén elköltenének 8,4 milliárd forintot "a 2026-os választás előkészítésére", például a választási nyomtatványok, szavazólapok, levélszavazós csomagok előállítására, informatikai felkészülésre és a választási irodák felkészítésére. Ez meglepő, mert az ilyen költségeket rendszerint az adott választási évre vonatkozó központi büdzsében szerepeltetik, ez esetben tehát a 2026-osban lenne a helye.

Mindkét érv logikusnak tűnik, ám ugyanígy az ellenkezője is. Ami az osztogatást illeti: a Fidesz - mint minden kormány - választási ciklusban gondolkozik, ahol a legfontosabb az, a választások idejére arasson olyan sikereket, amelyek meggyőzik a választókat az újrázásról. Erre persze rá lehet segíteni osztogatással, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy legyen mit osztogatni. Márpedig most, a ciklus vége felé a kormány még azzal küzd, hogy valahogy kirángassa a magyarokat a letargiából, a költségvetést pedig helyrerázza; nem nagyon van forrás nemhogy egy 2022-es hasonló pénzszórásra, de a kamatkiadások fedezésére sem. Ebből a szempontból tehát aligha érdeke a pártnak az, hogy már tavasszal az urnákhoz hívja az embereket.

A költségvetési forrást illetően érdemes megjegyezni, hogy a jelzett 8,4 milliárd forint nem elegendő egy országgyűlési választás lebonyolításához. 2022-ben a választások költsége körülbelül 20 milliárd forintra rúgott, és azóta a kiadások – a szükséges papírmunkától kezdve a technikai eszközökig, mint például a szerverek – jelentős mértékben emelkedtek. Ezért nem túlzással állítható, hogy a költségek akár három- vagy négyszeresére is nőhettek.

Az ellenzék természetesen nem ezt a szemszöget hangsúlyozza. A Kutyapárt vezetője, Kovács Gergely, szintén felhívta a figyelmet a költségvetési tételre, míg Magyar Péter újévi beszédében – amelyet már több mint 2 millióan láttak – még tovább merészkedett, és közvetlenül Orbán Viktornak címezte az előrehozott választások iránti követelését. Így fogalmazott: "Egy ország kiált, hogy elég volt. Nincs több időnk, és nem adunk több lehetőséget. Itt az ideje az új választásoknak Magyarországon!" Felszólította a miniszterelnököt, hogy "hozzák előre a választás napját a lehető leghamarabb, hogy ne pazaroljuk el az ország értékes idejét, mert nincs több időnk. Egy év sem áll rendelkezésünkre. A magyar embereknek már nincs hová hátrálniuk."

Amíg Magyar Péter fel nem vetette a kérdést, addig a hivatalos szférából, a kormányzat vagy a Fidesz részéről egyetlen magyarázat sem érkezett az előrehozott választásokkal kapcsolatos rejtélyre. Azonban Magyar újévi beszéde után a Kormányzati Tájékoztatási Központ már határozottan reagált a 444.hu-nak, kijelentve: "A következő országgyűlési választások 2026-ban kerülnek megrendezésre." Amikor pedig felmerült a kérdés, hogy a szokásos gyakorlat ellenére miért szerepel a költségvetésben tétel a jövő évi választások költségeire, a válaszuk az volt, hogy ez a 2026-os választás megfelelő előkészítését szolgálja, különös figyelmet fordítva az informatikai fejlesztésekre. E magyarázat azonban erősen megkérdőjelezhető, hiszen ahogyan a Vox populi és Kovács is utalt rá:

A kormányzati cáfolat szerint tehát idén csak a 2026-os választás előkészítése zajlik, nem lesz előre hozott választás. Érdekesség, a kormány korábban "megalapozatlan sajtóhírnek" nevezte, majd mégis létrehozták az új fogyasztóvédelmi hatóságot. Továbbá először "kampányhazugságnak" minősítették, hogy orosz hackerek fértek hozzá a külügy hálózatához, majd kiderült, hogy mégis. De a választási szabályok átírását is cáfolja a kormány, sőt nemrég Orbán Viktor is azt mondta, hogy a választás előtt egy évvel nem ildomos változtatni, ezt eddig is tartották. Ám ez nem igaz: a fővárosi választás szabályait fél évvel a voksolás előtt írták át.