Csaba László megfogalmazása szerint nem számít különlegesnek, ha egy év alatt 2,5-3,5 százalékos gazdasági növekedést tapasztalunk, ám a helyzetünk mégis aggasztó, mivel zsákutcába jutottunk.
A gazdasági növekedés lassulása összefügg a politika jellegével, természetével, az intézményekkel, a gazdasági törvényszerűségek semmibe vételével - mondja Csaba László közgazdász-akadémikus, aki szerint a fő hatalmi centrumokat világszerte fokozatosan eluralja az illiberalizmus.
Két, egymást csak részben átfedő fejlemény vált uralkodóvá az utóbbi években a gazdaságban: a populizmus és az illiberalizmus, ez jellemzi a főbb hatalmi centrumokat, az Egyesült Államokat, Kínát és az Európai Unóit is - írja legutóbbi elemzésében. Hogyan lehet ezeket egy kalap alá venni?
A közgazdaságtan különböző megközelítései közül számomra az összehasonlító gazdaságtan elmélete áll a legközelebb, mivel ez a megközelítés a valósággal való szoros összefonódására épít, és modellezéseit az általánosítható, valamint jellemző jelenségek alapján alakítja ki. A "Globális illiberalizmus arculatai" című írásomban a politikai tudomány területén neoliberalizmusnak, míg a közgazdaságtanban Ben Bernanke, a Federal Reserve egykori elnöke által emlegetett "Great Moderation" (Nagy mérséklet) időszakának elhagyását elemeztem, amely az 1980-as évek elején kezdődött. Az ezt megelőző időszakban, egészen a 2008-as pénzügyi válságig, a jelentős változásokat jellemzően baloldali kormányok valósították meg. Például Gerhard Schröder kancellár kormánya révén az 50-55 éves német korosztályt sikerült visszavezetni a munkaerőpiacra.
Bill Clinton is jelentős áttörést ért el, mint az Egyesült Államok talán legjobb "republikánus" elnöke demokrataként. Képessége volt a költségvetés kiegyensúlyozására, és számos olyan kezdeményezést indított el, amelyek a gendertudomány és az identitáspolitika terén az Obama-korszakban bontogatták szárnyaikat. Ezzel párhuzamosan Lengyelországban Grzegorz Kolodko pénzügyminiszter és első miniszterelnök-helyettes 1994 és 1997 között olyan strukturális reformokat valósított meg, amelyek megalapozták az ország gazdasági növekedését. Az ilyen baloldali kormányok hosszú távon stabilizálták a gazdaságot, biztosítva a fejlődéshez szükséges kereteket.
A 2008-2009-es gazdasági válságot követően egy fokozatos, de biztos fordulat indult el, amely a Covid-19 világjárvány idején robbanásszerű változásokat hozott. Az Egyesült Államokban ez különösen szembetűnő volt: Donald Trump vette kezdetét, Joe Biden folytatta a folyamatot, majd most Trump zárja le ezt a ciklust.
