DNS-elemzések: Ekkor tűnt fel az európai fehér ember.
Ez a tanulmány óriási jelentőségű a mintavétel kiterjedtsége miatt
Néhány évvel ezelőttig a tudósok azt gondolták, hogy a modern emberek, akik körülbelül 45 ezer évvel ezelőtt érkeztek Európába, viszonylag gyorsan világosabb bőrt kezdtek kialakítani. Ennek oka az volt, hogy a sötétebb téli hónapokban elegendő D-vitaminra volt szükségük. A bőrsejtek képesek a D-vitamin prekurzorának előállítására, amennyiben ultraibolya fény éri őket, ám a sötétebb bőrtípusok esetében kevesebb ultraibolya fény jut el ezekhez a sejtekhez, ami hátrányos lehet a D-vitamin termelés szempontjából.
Ez a perspektíva azonban átalakult, mivel most már lehetségessé vált a réges-régi, sok ezer évvel ezelőtt élt emberek DNS-ének szekvenálása. Ezt a technikát a törvényszéki orvosszakértők fejlesztették ki, hogy a bűncselekmények helyszínén fellelt DNS-minták segítségével képesek legyenek azonosítani a gyanúsítottakat - számol be róla a New Scientist.
2018-ban a kutatók felfedezték, hogy a nyugat-angliai Somerset megyében talált Cheddar Man, aki körülbelül 10 ezer éve élt, valószínűleg sötét bőrrel és kékeszöld szemekkel rendelkezett. Az ilyen jellegű genetikai előrejelzések azonban vitákat váltottak ki, mivel a bőrpigmentációval kapcsolatos genetikai tényezők még nem teljesen tisztázottak, így a következtetéseink megbízhatósága kérdéses.
Guido Barbujani, a Ferrarai Egyetem munkatársa és kollégái most viszont megjósolták szinte az összes olyan ősi európai ember (összesen 348 egyed) bőr-, szem- és hajszínét, akiknek a genomját eddig szekvenálták. Így az eddigi legátfogóbb képet kapták arról, hogyan változtak ezek a tulajdonságok olyan tényezők hatására, mint a természetes szelekció, a szexuális szelekció, a háború és a migráció. A szekvenciákban lévő hiányosságok miatt nem lehetett mindhárom tulajdonságot mind a 348 genomban megjósolni.
Egy ilyen kiterjedt adathalmaz esetén a hibák csoportszinten általában kiegyenlítődnek, ami azt jelenti, hogy a csoportokra vonatkozó általános megállapítás, miszerint a legtöbb ősi európai sötét bőrű volt, megbízhatóbbnak tűnik, mint az egyéni előrejelzések. Ugyanakkor fontos, hogy az eredményeket óvatosan kezeljük, hiszen nincs lehetőségünk arra, hogy megerősítsük, a modern európai populációkra alapozott előrejelzések mennyire pontosan tükrözik az ősi emberek jellemzőit.
Nina Jablonski, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója így fogalmaz: "Ez a tanulmány rendkívül fontos, hiszen a mintavétel széleskörűsége és az ősi DNS-adatok elemzésének alapos megközelítése kiemelkedő figyelmet érdemel."
Jablonski állítása szerint az európaiaknál megfigyelhető sápadtabb bőr megjelenése viszonylag új jelenség, amely az étrendi változásokkal lehet összefüggésben. Amikor az emberek egyre nagyobb településeken kezdtek élni, a táplálkozási szokásaik is jelentősen átalakultak. "A legtöbb paleolit vadászó-gyűjtögető és a bronzkori népek valószínűleg elegendő D-vitamint nyertek a táplálékukból, amely főként vadon élő állatok húsából származott. Azonban ez a helyzet lényegesen megváltozott, ahogy a települések mérete növekedett" - magyarázta a kutató.
