Donald Trump egyik legmeghatározóbb szövetségese, aki büszkén hirdeti magáról, hogy ő a világ legimpozánsabb diktátora.

Bár Nayib Bukele, Salvador elnöke, korábban megfogadta, hogy nem pályázik többé a pozícióra, most mégis úgy tűnik, hogy élete végéig hatalmon maradhat. A bűnözés elleni szigorú intézkedéseiről és merész elképzeléseiről ismert politikus csütörtökön elérte, hogy a parlamentje eltörölje azt a törvényi kitételt, amely megakadályozta volna újraválasztását. Bukele, aki saját magát "a világ legmenőbb diktátoraként" emlegeti, Donald Trump amerikai elnök egyik legfontosabb szövetségese Latin-Amerikában.

A demokratikus intézmények leépítése új fázisba lépett Nayib Bukele és személyi kultusza köré szerveződött pártja, az Új Eszmék részéről. A kormánypárt csütörtökön módosította Salvador alkotmányát: már újra lehet választani az elnököket - eddig nem lehetett.

Az intézkedés egy múlt héten bejelentett döntést követ, amely jelentős változásokat hoz az elnöki ciklusok rendszerében: az elnökök öt éves mandátumát hat évre hosszabbították, eltörölték a kétfordulós választási rendszert, és a 2029-es elnökválasztást 2027-re előrehozták. Ez azt jelenti, hogy ha Bukele úgy dönt, hogy ismét jelölteti magát, akkor akár 2033-ig vezetheti az országot anélkül, hogy újra meg kellene küzdenie a tisztségért.

A latin-amerikai országok többsége a múltban úgy lépett a diktatúra felé vezető útra, hogy az államfők újraválasztásának engedélyezése a parlament hatáskörébe került, és az elnöki mandátumok időtartama is meghosszabbodott. Salvador esetében azonban a demokrácia már régóta nem érvényesül, mióta Nayib Bukele elnök gyakorlatilag megpuccsolta saját parlamentjét elnöksége első évében. Ekkor 40 katonát vezetett a törvényhozás épületébe, ezzel nyomást gyakorolva a sokszínű Törvényhozó Gyűlésre, hogy át tudja vinni a bandák elleni fellépést célzó javaslatát.

A fejlett országok 90%-a lehetőséget biztosít a kormányfőjük határozatlan idejű újraválasztására, és ez általában senkit sem zavar. Ám amikor egy kis, szegény állam, mint El Salvador, ugyanezt a lépést megkísérli, azonnal a demokrácia megszűnésének jelképeként kezdik emlegetni.

Bukele elnök az X közösségi platformon reagált az alkotmánymódosítást bíráló hangokra.

Nayib Bukelét 2019-ben választották meg a kis lélekszámú közép-amerikai Salvador elnökének. Abban az időben az ország súlyos belső problémákkal küzdött, hiszen itt regisztrálták a világ legmagasabb gyilkossági arányát. Bukele határozott fellépést ígért a bűnbandák ellen, amelyek terrorizálták a helyi lakosságot, és az elkövetkező években ezt a tervet sikeresen végrehajtotta. A 44 éves politikai vezető egy hatalmas börtönt hozott létre, és több mint 80 ezer embert tartóztatott le a bűnözés visszaszorítása érdekében.

hogy a bűnbandák elleni harc ürügyén a független, demokratikus intézmények romba dőlt, de a fiatal elnök ügyesen kihasználta a helyzetet. Katonai erőket vezényelt a törvényhozásba, és a hatalmi ágakat olyan emberekkel töltötte fel, akik hűségesek a családjához. Érdekes módon, ezt a lépést a salvadori társadalom jelentős része lelkesen támogatta. Az elnök politikai érzéke kiemelkedő, hiszen nemcsak a közbiztonság javítására összpontosított, hanem radikális új ötletekkel is előállt, például a nemzeti vagyon egy részének kriptovalutába való fektetésével. Kommunikációja a fiatalokat, a szegényeket és az innovatív elképzeléseket állítja a középpontba, szembeállítva azokat a régi elittel, amelynek ő maga is idegen, hiszen apja palesztin bevándorló. Igaz, hogy a módszerei vitathatók, de a célja, hogy új irányba terelje az országot, sokak számára vonzó.

Az elnököt a salvadoriak 80 százaléka támogatja a mai napig, antidemokratikus intézkedései ellenére is - vagy éppen ezek miatt. Ez a jelenség jobban érthetővé válik, ha hozzávesszük, hogy a latin-amerikai országban az élet földi pokolhoz hasonlatos volt mielőtt Bukele megjött, és eszközöket adott a hadsereg és a rendőrség kezébe, hogy a bűnöző csoportokat - amelyek gyilkosságokat, emberrablást, nemi erőszakot és minden elképzelhető bűncselekményt elkövettek civilek ellen - felszámolják.

Nayib Bukele elnök Donald Trump egyik, ha nem a legfontosabb szövetségese Latin-Amerikában. Habár salvadori államfő szélsőbaloldali, azonban a közbiztonság hangsúlyozásában, rendpárti hozzáállásukban hamar megtalálták a közös hangot. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma egyébként kommentálta, hogy Nayib Bukele szeretne élete végéig hatalmon maradni.

El Salvador törvényhozó testülete demokratikus úton hozta meg azt a fontos döntést, amelynek célja a választók érdekeinek és politikai irányvonalának előmozdítása. Az alkotmánymódosításokról szóló határozat kizárólag az ő hatáskörükbe tartozik. Rajtuk áll, hogy miként formálják országuk jövőjét és kormányzati működését.

- mondta az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón.

Salvador kulcsszerepet játszik az Egyesült Államok történetének legnagyobb deportálási programjában: pénzért átveszi az amerikai hatóságoktól a kitoloncolt, veszélyes bűnözőket, akiket aztán a korábban említett börtönkomplexumban helyeznek el. Tavasszal ebből a helyzetből egy súlyos diplomáciai botrány is kibontakozott.

Az Egyesült Államok tévedésből deportált egy bevándorlót El Salvadorba, akiről valaki azt állította, hogy egy erőszakos banda tagja, de ezt soha nem tudták hitelesen igazolni. Trump és Bukele a saját érdekeik védelmében próbálták elhatárolni magukat az esettől: az amerikai elnök szerint a férfit kizárólag Salvadornak kellene visszafogadnia, míg Bukele úgy véli, hogy a deportált - aki egyébként salvadori származású - terrorista, de ő sem tudott újabb bizonyítékokat felhozni az állításai alátámasztására.

Amikor az Index tavaly beszámolt a salvadori elnökről, Bukele még azt állította, hogy nem tervez újraindulni, és kizárólag addig kívánja betölteni elnöki posztját, amíg a bűnözéssel nem számol le.

Az El País című lap újságírójának véleménye szerint a kommunikáció valójában a Biden-adminisztrációnak volt címezve. Ez a kormány ugyanis, ellentétben az új amerikai vezetés hozzáállásával, határozottan elítélte az elnököt és pártját, sőt, kulcsszereplőiket szankciós listára is helyezte, amiért azok a demokrácia fokozatos leépítésére tették kísérleteiket.

A világ színpadán új szelek fújnak január 20. óta, mióta Donald Trump elnök és a republikánus párt visszanyerte a hatalmat. Nayib Bukele elnök talán úgy érzi, hogy most, hogy a Fehér Házban egy szövetséges ül, eljött az ideje, hogy jogi úton is megszilárdítsa hatalmát, mivel ezt a Trump-adminisztráció valószínűleg nem fogja megakadályozni.

A jelenlegi republikánus adminisztráció külpolitikája jelentősen eltér a korábbi (például a George W. Bush) kormányokétól. Ezek a jobboldali kabinetek a demokrácia terjesztését akár fegyverrel is hajlandóak voltak megtenni - gondoljunk a kudarcos afganisztáni és megkérdőjelezhető sikerességű iraki invázióra. Az új republikánusok azonban a külpolitikában is az "Amerika az első" doktrínát érvényesítik, ez azt jelenti, hogy Washington kevésbé szól bele egyes országok belpolitikai ügyeibe, hacsak azok nem szélsőségesen elnyomó rezsimek, mint például Maduro elnök Venezuelája.

Salvador helyzete egyre inkább tekintélyelvű irányba tolódik, és nem kizárt, hogy Trump - aki híres ad hoc döntéseiről, és akinek politikai előnyei belföldön fontosak lehetnek - hirtelen megváltoztatja véleményét Bukeléról, akit a "világ legmenőbb diktátorának" titulált. Egy lehetséges forgatókönyv az lehet, hogy a republikánus tábor azon frakciója, amely a beavatkozó külpolitikát támogatja, ráébred, hogy Bukele nem annyira lenyűgöző figura, mint ahogyan azt korábban gondolták, és hogy a 44 éves közösségi média-uralkodó mögött valójában egy valódi vezető áll, aki folyamatosan szorítja vissza a civil társadalom terét.

Az utóbbi hónapok során 40 újságíró és emberi jogi aktivista hagyta el Salvadort. Bukele növekvő rezsimje egyre inkább lecsap a kritikus hangokra, és már politikai okokból is bebörtönzött személyekről érkeztek hírek. Ruth López, egy korrupcióellenes szervezet élén álló jogásznőt május 18-án tartóztatták le a salvadori hatóságok, és ismeretlen helyre szállították. A 47 éves asszony hűtlen kezeléssel vádolják. Ennek ellenére az amerikai kormány egyelőre nem tervezi, hogy beavatkozik Salvador belpolitikai ügyeibe.

Elutasítjuk El Salvador törvényhozási folyamatának - amely demokratikus és alkotmányosan megalapozott - összehasonlítását a régió más részein működő illegitim diktatórikus rezsimekkel

- nyilatkozta a külügyminisztérium szóvivője az alkotmánymódosítással kapcsolatban, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az elnök élete végéig megőrizhesse hatalmát.

Akárcsak Bukele, politikai lojalitással feltöltött bíróságokra és választási szervekre támaszkodott ebben, a kormánykritikus civil szervezeteket pedig adminisztratív eszközökkel és jogi nyomással gyengítette.

Ortega és Bukele egyaránt a "külföldi ügynök" narratívát használja a kritikus hangok megbélyegzésére, miközben személyi kultuszuk a biztonság és stabilitás ígéretére épül. A sajtószabadság mindkét országban drámaian romlott: Nicaraguában razziákkal és vagyonelkobzással hallgattatták el a független médiát, Salvadorban pedig megfigyelés és jogi eljárások kényszerítették emigrációba az újságírókat, köztük a legtekintélyesbb lap, az El Faro munkatárasit is, akik immáron Costa Ricából kénytelen dolgozni.

Nicaraguában az elmúlt években rendszerszintű emberi jogsértések történtek: békés tüntetőket lőttek le vagy tartóztattak le koholt vádakkal, politikai ellenfeleket és újságírókat hosszú börtönbüntetésekre ítéltek tisztességtelen eljárásokban, több száz civil szervezetet oszlattak fel, és tömeges állampolgárság-megvonásokkal számolták fel az ellenzéket. A kínzás, a börtönökben uralkodó embertelen körülmények és a kényszerű száműzetés mind a kormányzat tudatos elnyomó politikájának része.