Donald Trump elnök rendeletet adott ki, amely lehetővé teszi a John Fitzgerald Kennedy, Robert F. Kennedy és Martin Luther King ellen irányuló merényletek dokumentumainak nyilvános hozzáférését.

Donald Trump elnök csütörtökön rendeletet adott ki, amelynek értelmében nyilvánosságra hozzák a John Fitzgerald Kennedy, Robert F. Kennedy és Martin Luther King ellen elkövetett merényletek minden vonatkozó aktáját.
Az elnök a Fehér Ház hivatalos terén, újságírók jelenlétében írta alá azt a fontos dokumentumot, amely hangsúlyozza, hogy több mint öt évtizeddel a politikai gyilkosságok után a családtagok és az amerikai állampolgárok jogot formálnak az átláthatóságra és az igazságra.
Az intézkedés megfogalmazása alapján "a nemzeti érdek azt kívánja, hogy a szóban forgó merényletekkel kapcsolatos összes dokumentumot haladéktalanul hozzáférhetővé tegyenek a nyilvánosság számára".
Donald Trump első elnöki ciklusa idején is ígéretet tett a John Fitzgerald Kennedy elleni merénylet minden anyagának nyilvánossá tételére, de akkor a Szövetségi Nyomozó Iroda és a Központi Hírszerző Ügynökség kérésére dokumentumok százai maradtak titkos minősítésűek.
A Martin Luther King ellen 1968-ban elkövetett merénylet aktáinak egy része egy jogszabály alapján 2027-ben válhat először hozzáférhetővé. Ennek következtében a titkosítás feloldása valószínűleg hosszabb időt fog igényelni, mielőtt a nyilvánosság megismerheti a részleteket.
A Fehér Ház elnöki dolgozószobájában rendezett esemény keretében Donald Trump újságírók kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy még nem hozott végső döntést a Kínával kapcsolatos vámok bevezetésének időpontjáról. Kiemelte, hogy az általa korábban elnöksége alatt bevezetett magasabb vámok továbbra is érvényben vannak a kelet-ázsiai gazdasági riválissal szemben. Ezen kívül megemlítette, hogy a Mexikóra és Kanadára vonatkozó 25%-os vámtarifa február elsejétől életbe léphet. Az elnök a héten már arról is beszélt, hogy február 1-jétől a kínai vámok bevezetésére is sor kerülhet.
Donald Trump egy friss interjú során kifejtette, hogy korábbi munkatársai titkosszolgálati védelmét azért vonta vissza, mert nem tartja helyénvalónak, hogy valaki egész életén át élvezze ezt a privilégiumot. Az elnök csütörtökön bejelentette, hogy többek között Mike Pompeo, a volt külügyminiszter személyi védelmét is megszünteti. Ezt megelőzően, kedden már John Bolton, a korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadó esetében is hasonló döntést hozott.