Egyetlen szempillantás alatt tűnt el a birodalom, ám a híres sütőpor nélkül ma sincs igazi ünneplés.

Ifjabb Váncza József, apjától örökölve a gyógyszerész mesterség fortélyait, egy különleges birodalmat teremtett. Erős üzleti érzékének köszönhetően sikerült olyan alapokat lefektetnie, amelyek később is megmaradtak a piacon. Bár az államosítások következtében a Váncza-üzem eredeti formájában eltűnt, termékeik még ma is megtalálhatóak a boltpolcokon, bizonyítva a korábbi sikerességüket.

Kevesen vannak az idősebb generáció tagjai között, akik a "Haladjon Ön is a korral" szlogent meghallva ne tudnák annak folytatását, vagyis hogy "süssön Váncza sütőporral!". Az első magyar sütőporról van szó, ami ifjabb Váncza József gyógyszerész nevéhez köthető - ahogy A mi süteményes könyvünk című kötet is, ami háziasszonyok egész garmadájának vált a kedvencévé, mivel olyan sütemények kaptak benne helyet, amiket olcsón el lehetett készíteni. A Báncza - és az évszázadok alatt még sok más - néven is ismert család történelmének felgöngyölítéséhez vissza kell ugranunk az időben, ifjabb Váncza József nagyapjához, Váncza Mihályhoz, aki ügyvédként tevékenykedett. A legifjabb Váncza József - aki 2019-ben hunyt el, és a harmadik volt a családban ezen a néven - korábban így emlékezett meg róla:

Ükapám, Váncza Mihály, egy Szilágyságban tevékenykedő református prédikátor fia, a család igazi polihisztora volt. Művészi vénájával festményekkel kápráztatta el a környezetét, írásaival gondolatokat ébresztett, és fordításai révén hidat épített a kultúrák között. Emellett a kolozsvári magyar színház első direktoraként is maradandót alkotott, hozzájárulva a magyar színházi élet fejlődéséhez.

- fogalmazta meg egyedi módon.

Bár hozzá kell tenni, hogy az ügyvéd különös módszert választott a pártaláláshoz, mivel miután egy lány kikosarazta őt, úgy döntött, feleségül veszi az első hajadon nőt, aki szembe jön az utcán. Egy csizmadia lánya, Elizeus Julianna lett a kiválasztott, akivel boldog házasságban éltek, a szerelmük gyümölcse pedig idősebb Váncza József, Váncza Mihály, illetve Váncza Emma lett.

A Váncza család a XVIII. században költözött Erdélyből Miskolcra, ahol nemesi címet kaptak. A família tagjai nemzedékről nemzedékre örökölték a rajzkészséget, és már gyerekként napi két órát alkottak, hogy tökéletesítsék ezt a képességet. Váncza Emma például rendkívül jól festett, illetve fotózott, amiben sikereket ért el - ő lett az első női magyar fényképész. Ezt mi sem támaszthatna alá jobban, minthogy az 1896-os millenniumi kiállításon a Hámori-völgyet ábrázoló panorámaképét Ferenc József vizslatta, dicsérő szavakat intézve felé, majd kezet fogva vele - a mű nagy millenniumi érmét nyert. Később műtermet nyitott Miskolcon, amit harminc éven át üzemeltetett, és családtagjaihoz hasonlóan a kreativitás, az ambíció, illetve a fejlődés vitte őt előre.

Váncza József, bár idősebb a maga nemében, más irányt választott élete során: gyógyszerészként találta meg a hivatását. Az utazás szenvedélye azonban nem hagyta nyugton, így sokat járta a világot, és lenyűgöző pillanatokat örökített meg egy különleges, kétobjektíves sztereó fényképezőgéppel. Ezeket a felvételeket és diapozitíveket sztereóvetítő segítségével lehetett megcsodálni, amelyhez sztereó szemüveg kellett a tökéletes élményhez. Ráadásul, a családi mesék szerint ő volt az egyik első tíz ember Magyarországon, aki autóra ült - legendásan a közel ötödik. Egy háromkerekű, nyitott Benzt választott, amelyhez egy Johann nevű sofőrt is kapott. Johann addig maradt mellette, amíg József meg nem tanulta a vezetés fortélyait, így a két férfi közötti barátság is szorosabbá vált.

Idősebb Váncza új felfedezések iránt érzett csillapíthatatlan szomja pedig a patikában is megmutatkozott, ahol rendre kísérletezett - kész boszorkánykonyhája volt. Hozzá kell tenni, hogy abban az időben a gyógyszerészek munkássága igen szerteágazó volt, mivel annak érdekében, hogy a patikájuk még nagyobb nyereségre és ismertségre tegyen szert, különböző szereket kínáltak - például arckrémet, szemölcs elleni szert vagy korpásodás elleni sampont. Idősebb Váncza az első világháborúban kámforgolyókat készített fagyási sérülések kezelésére, gyertyákat főzött és öntött, üdítő- és habzóport árult, gombpréseléssel foglalkozott, és szintén a patikában lehetett venni üzemanyagot az első automobilokhoz.

Idővel ifjabb Váncza József is csatlakozott apjához, és 1923-ban gyógyszerészi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, hogy folytassa a családi hagyományokat. A Kálvária téri patikában apjával együtt kísérleteztek, és közös munkájuk eredményeként készült el a híres sütőpor. A családi legenda szerint azonban az ötlet egy váratlan pillanatban született: miközben rühesség elleni port kívántak előállítani az otthoni laborban, egy új felfedezés indította el őket a sütőpor kifejlesztésének irányába. Érdemes megemlíteni, hogy a kémiai térfogatnövelő szer eredetileg amerikai találmány, amely az Oetker cég révén terjedt el Európában, így a Váncza család célja az volt, hogy versenyre kelhessenek velük. A családi vállalkozás kezdetben kis mennyiségben működött, a fiatal Váncza lányok pedig kézzel adagolták a saját keveréküket a gondosan megrajzolt zacskókba.

A Váncza sütő-krémpor grafikai terve 1925. március 13-án került bejegyzésre a Központi Védjegyértesítő nyilvántartásába, ezzel védelmet nyert a jellegzetes sárga-piros színkombináció, amely azóta is megkülönbözteti a márkát. Az ifjabb Váncza által megalkotott "Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral!" szlogen hamarosan szállóigévé vált, tükrözve a termék iránti növekvő keresletet. Ennek következtében a Váncza-ház kapacitásai már nem voltak elegendőek, így egy új üzemet alapítottak a budapesti VIII. kerület Tavaszmező utca 2. szám alatt (ma Korányi Sándor utca 28.), majd 1929-ben a székhelyüket a kőbányai Korpona utca 4. szám alá költöztették. Ebben az időszakban, noha különféle tápszerek már elérhetők voltak, a magyar háziasszonyok többsége még mindig a német, svájci vagy a győri Koestlin-termékeket részesítette előnyben.

A Vánczáék család innovatív szellemisége révén saját egyedi termékválasztékot alakított ki, amelynek alapját ifjabb Váncza éleslátása adta. Ő volt az, aki észlelte az édesipari termékek gyártásában és értékesítésében rejlő óriási üzleti potenciált. Ennek eredményeként a puding- és parféporok, valamint vaníliás és citromos cukrok is megjelentek a piacon. Ezen kívül a család számos egyéb finomságot is létrehozott, mint például kekszeket, nápolyikat és szivarokat. Különösen figyelemre méltó, hogy az ő nevükhöz fűződik Magyarország első technológiai alapú leveskockája, amely 1931-ben debütált, és azóta további 24 ízváltozatban vált elérhetővé.

A vállalat egy lenyűgöző flottát birtokolt, és a cég fénykorában akár háromszáz munkavállalót is foglalkoztatott a gyár területén. A márka arculatának megalkotásáért ifjabb Váncza volt a felelős, aki különös figyelmet szentelt a marketingre, ezzel pedig megelőzte a korát. Termékeik hirdetései élénk sárga és piros színekben ragyogtak, a szállító járművek pedig szándékosan felemás színkombinációkat kaptak. Emlékezetes pillanat volt, amikor az egyik furgon felborult a Lajos utcában, és a környékbeli gyerekek azonnal odasereglettek, hogy az úton heverő kekszdarabokat összeszedjék. Ifjabb Váncza mellett a reklámok megvalósításában Feigl (később Fóthy) Gyula is aktívan részt vett, akivel közös vállalkozást alapítottak. A kültéri hirdetések és kreatív kampányok révén a márka gyorsan népszerűvé vált, és számos termékük a piacon vezető szerepre tett szert.

Cégük amerikai típusú reklámpropagandát folytatott. Nem sajnálta édesapám erre a pénzt, bevételének negyven százalékát fordította reklámra

- említette korábban a legfiatalabb Váncza József, aki öt évvel ezelőtt távozott az élők sorából.

Az üzlet virágzónak bizonyult, hiszen ők készítették el a Lánchíd első díszkivilágítását, valamint a Vánczáé volt az első neonreklám, amely az Oktogonon ragyogott. Az 1930-as években azonban a gazdasági világválság nem kímélte a Váncza-üzemet sem; a vállalat nem tudta kifizetni beszállítóit, mivel 16 ezer kereskedővel álltak kapcsolatban, akik pénzügyi nehézségekkel küszködtek. Egyébként 1936-ban jelent meg az első kiadása annak a kötetnek, amely az egyszerű és takarékos recepteket tartalmazta, címe pedig A mi süteményes könyvünk volt. A rokonaihoz hasonlóan ifjabb Váncza József készítette az illusztrációkat, a sütemények nevei pedig a családtagjait idézték – így született meg a Jutka torta és a Lili kifli. A Rothermere szelet pedig tiszteletadásként született az angol lord emléke előtt, aki a trianoni döntés ellen emelte fel szavát.

Bár a Vánczáék később sikeresen helyreállították a vállalkozásukat, a háborús évek keményen megviselték őket. A forgalmuk jelentősen csökkent, és 1944-re csupán 15 munkatársuk maradt. Négy év elteltével egy minisztériumi határozat értesítette őket arról, hogy a Váncza József Sütőporüzem néven tovább értékesíthetik termékeiket. Azonban az ugyanabban az évben, december 29-én kelt hivatalos dokumentum már a cég felszámolását és megszüntetését rögzítette.

Az üzem a szovjet irányítás alá kerülve még néhány évig Sütőpor Gyár néven folytatta működését, és számos terméket gyártott, beleértve cukorkákat, vitamintablettákat és italporokat. Ifjabb Váncza József itt folytathatta pályafutását alkalmazottként, de a korábban felépített Váncza-birodalmat sajnos teljesen elvesztette. A Sütőpor Gyár termékeit a későbbi felszámolás után a budafoki úti Zamat Kávé- és Kekszgyár vette át, míg az örökösök 1988-ban megállapodást kötöttek a Szilasmenti Mgtsz-szel. Jelenleg a Szilas-food Kft. kerepestarcsai üzemében készülnek a Váncza-termékek az eredeti receptúra alapján, így ezek ma is megtalálhatóak a boltok polcain.

Ifjabb Váncza József 1933-ban kötött házasságot a hivatalnok Priessnitz Gizellával, akinek a nagyapja a hideg vizes borogatás feltalálója volt. A házaspárnak két gyermekük született: a legifjabb Váncza József és Váncza Judit. Kezdetben a Népliget melletti Tisztviselő-telepen éltek, de a negyvenes években átköltöztek a Gellérthegy lábához, ahol egy háromszintes villát vásároltak. Ez a villa nemcsak egy úszómedencét rejtett magában, hanem egy különleges zenegépet is, amelyet Váncza József maga tervezett, és amely több hangszórón keresztül képes volt zenét játszani a ház különböző helyiségeiben. Azonban a második világháború borzalmai a család életét is felforgatták: 1945 januárjában a villa bombák áldozata lett, és a család kénytelen volt új otthont keresni. Ezt követően a Bástya utcában találtak menedéket, majd a Rózsadombra költöztek, a Búzavirág utca 14. szám alá. Azonban ifjabb Váncza József életét mély gyász árnyékolta be a negyvenes évek közepén, amikor előbb az édesapját, majd feleségét is elveszítette.

Később másodjára is megnősült, és a tizenöt évvel fiatalabb Markó Erzsébetet vette el feleségül, akitől született egy lánya. A rózsadombi villában élték életüket, amíg 1951-ben az ÁVO el nem kobozta tőlük, és át nem költöztették őket a Torockó utca 11. szám alá, ami napjainkban az indiai nagykövetség épülete - itt Kókai Rezső zeneszerző lakott a földszinten, míg ők az emeleten. Ifjabb Váncza József ezután a Kőbányai Gyógyszerárugyárban kapott munkát analitikus mérnökként, de ekkor már számos betegséggel küzdött, amelyek a laboratóriumban tett kísérletezések miatt alakultak ki nála.

Bőrallergiája miatt mindig pamutkesztyűt viselt, de ez nem állította meg abban, hogy kreatív tevékenységeket folytasson, mint például könyvek kötése vagy dominófestés a kislányának. Élete során számos, még megvalósításra váró ötletet rögzített a Reklám gondolatok című kockás füzetében. Ezek az ötletek mára már elterjedt használati tárgyakká váltak, mint például a műanyag ruhacsipesz, az összehajtható turistatérkép, a merülőforraló, az omlettsütő, a jénai edény köré tervezett kosár, és a kör alakú bélyeg.

Önműködő ki- és bekapcsoló kávéfőző és forraló. Kétszálú izzólámpa átkapcsolással kiégés esetén. Főzőedény fedél, nyomásfőzéshez bármely fazékra tehető fedél síppal, szeleppel és szorítóval. Fém építőjáték. Légpárna - Fekvő betegnek felfekvés ellen. 5 hosszú rekeszes! WC tartály, takarékos. Például "Duplex" névvel, két húzóval egy kisebb és egy nagyobb rekesszel, vagy egy húzóval, kettős dugóval

- ott pihent a jegyzetfüzetében.

Ifjabb Váncza József 1956-os halála után, amikor a politikai légkör végre kedvezőbbé vált, özvegye kisiparosként folytatta a sütőpor gyártását az eredeti védjegy és minőség megőrzésével. Kókai Rezső eltávozását követően pedig megvásárolta az egész Torockó utcai ingatlant, amelyet azóta is Váncza-villaként ismernek.

Ifjabb Váncza József, legifjabb Váncza József, sajnálatos módon a családi háttér miatt hátrányos megkülönböztetés áldozatává vált. 1953-ban egy koncepciós eljárás keretében kizárták a Dolgozó Ifjúság Szövetségéből, majd az egyetemről is, azzal az indokkal, hogy "eltitkolta származását, édesapja kapitalista kizsákmányoló volt". Csak Nagy Imre miniszterelnöksége alatt kapott újra lehetőséget a tanulmányaira, egy jószívű professzor támogatásával, aki segítette őt abban, hogy erősáramú villamosmérnöki diplomát szerezzen. Élete végén, 2019-ben hunyt el, míg nővére, Judit 2012-ben távozott az élők sorából.

Ifjabb Váncza József gyermekei közül csupán egyetlen lánya, Zsuzsa él már, de az ő öröksége tovább él a kilenc unokájában és huszonhat dédunokájában, akik mindannyian büszkén hordozzák a család hagyományait. A magyar háziasszonyok sokasága nosztalgiával gondolhat a Váncza családhoz köthető A mi süteményes könyvünk című műre is, amely 1936 óta több mint harminc kiadást élt meg. Az egyik első példányra egy miskolci gasztroblogger bukkant, aki elhatározta, hogy az összes süteményt, ami a könyvben található, elkészít és megosztja az élményeit a blogján. Ennek következményeként rátalált az egyik Váncza unoka, aki a következő szavakat írta neki:

Édesanyám, Váncza Judit, Váncza József nagyobbik lánya szerette volna újraéleszteni a könyvet és a benne lévő recepteket, de 2012-ben hirtelen meghalt, és minden emléket magával vitt. A Jutka torta neki készült, első születésnapjára, azóta is készítjük a családban

A blogger egy interjú során megosztotta a nézeteit, amelyek szerint bár a családjához nem fűzik közvetlen szálak, mégis úgy érzi, hogy valamilyen formában ő irányítja az életét a túloldalról.