Az épületállomány modernizálása egyre sürgetőbb feladattá válik, és egy különleges uniós kezdeményezés kínálhat megoldásokat a problémára.

Az új uniós épületenergetikai irányelv ambiciózus célokat tűzött ki, amelyek Magyarország számára különösen nagy kihívást jelentenek, hiszen 2021-ben a lakóépületek átlagos energiafogyasztása 19%-kal meghaladta az uniós átlagot. Ennek fényében elengedhetetlen, hogy minden lehetséges eszközt kihasználjunk a célok elérése érdekében. Az Európai Bizottság nemrégiben elindított Új Európai Bauhaus kezdeményezése is ezen lehetőségek közé tartozik; ez a program olyan projekteket támogat, amelyek célja az épített környezet fenntarthatóbbá és zöldebbé tétele. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) szakértője hangsúlyozza, hogy ez a lehetőség különösen értékes lehet azoknak a vállalatoknak, akik saját forrásaikból terveznek fejlesztéseket, hiszen közvetlen uniós támogatással akár a költségek 40, 50, 60 vagy akár 70 százalékát is fedezhetik.

Az épületek az EU végső energiafogyasztásának 40%-át, valamint az energiával összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint egyharmadát teszik ki. Magyarországon ez a helyzet még súlyosabb: a pazarló épületek a hazai végső energiafelhasználás 42%-át képviselik. A Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint egy költségoptimalizált felújítással, amely támogatás nélkül is megtérülne, ez a szám közel a felére csökkenthető. Az új uniós épületenergetikai irányelv azonban ennél is ambiciózusabb célokat tűz ki: a jövőben, két és fél évtizeden belül, az épületek energiafogyasztását minimálisra kell mérsékelni. Ezen kívül az épületállomány évente 2-3%-át mélyfelújítással kell korszerűsíteni, ami jelenleg szinte teljesen elhanyagolt terület.

A mélyfelújítás fogalma is az új irányelvhez kötődik: 2030 előtt a közel-nulla követelményszint elérése, 2030 után pedig a nulla-kibocsátású épület követelményének eléréséhez szükséges felújítást jelenti.

Az irányelv 2024-es frissítése alapján a tagállamoknak kötelező lesz kidolgozniuk saját, nemzeti épületfelújítási stratégiájukat, amely a lakó- és nem lakáscélú épületek felújítására vonatkozik. E terv keretében többek között rögzíteniük kell, hogy

Az irányelv felülvizsgálata nem jár új finanszírozási források bevonásával, azonban arra ösztönöz, hogy a meglévő uniós eszközöket a lehető legjobban kihasználják. Ezen kívül a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy pénzügyi intézkedésekkel és felújításokat ösztönző finanszírozási rendszerekkel támogassák az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények teljesítését.

E kezdeményezés összhangban áll az Európai Bizottság 2021 januárjában indított Új Európai Bauhaus programjával, amely ígéretes eszközként szolgálhat az európai zöld megállapodás céljainak megvalósításában. Ez a program az innováció, az ambíció és a kreativitás hármasát ötvözi, és lehetőséget teremt arra, hogy a polgárok, szakértők, vállalkozások és intézmények együttműködjenek. Célja, hogy új perspektívából közelítse meg a fenntartható életmódot Európában és azon túl.

A kezdeményezés három alapvető, egymással szoros kapcsolatban álló átalakulásra összpontosít. Az első a helyi szinten megvalósuló épített környezet és a hozzá kapcsolódó életmód konkrét átalakításának elősegítése. A második kulcsfontosságú elem az innováció serkentése, amelynek célja a fenntarthatóság, az inkluzivitás és az esztétika új megoldásokba és termékekbe való beépítése. Végül, a harmadik terület a nézőpontunk és gondolkodásmódunk újragondolása, amely középpontjában az esztétika, a fenntarthatóság és a befogadás alapvető értékei állnak.

Számos eszközt és iránymutatást kínál a helyi közösségek fejlesztésére. Például a "helyi kezdeményezések támogatása" program keretében az európai zöld megállapodás nem csupán elméleti keretet nyújt, hanem kulturális, emberközpontú és kézzelfogható megoldásokat biztosít mindenki számára Európa-szerte. Ezzel elősegíti városaink alkalmazkodását és átalakulását, lehetővé téve, hogy közösségeink valóban részesüljenek a fenntartható fejlődés előnyeiből.

"A program egyik kiemelkedő eleme az igényfelmérés, amely során szakértőink részletesen felmérik a konkrét projekt követelményeit. Ennek alapján egyedi, testreszabott technikai támogatási tervet és koncepciót dolgoznak ki. Ezt követően a szakértők technikai tanácsadást nyújtanak, ajánlva a legmodernebb megoldásokat a feltárt igények alapján, hogy a projektgazdák számára a legoptimálisabb fejlesztési és tervezési irányokat mutassák meg. Ezen túlmenően segítséget nyújtanak egy alapos megvalósítási ütemterv kidolgozásában is, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az elképzelések sikeresen megvalósuljanak" - nyilatkozta a Portfolio-nak Zsámba Judit, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda projektmenedzsere.

A kiválasztott projektek tapasztalatait egy eszköztárba foglalják össze, hogy további útmutatással, praktikus eszközökkel vagy jó példákkal tudjanak segíteni a projektek hatékonyabb tervezésében a jövőbeli projektgazdák számára.

Az Új Európai Bauhaus Iránytű kiváló forrást nyújt a projektek tervezéséhez, hiszen irányelveket kínál a döntéshozók és projektkészítők számára a kezdeményezés keretein belül. Ez a dokumentum részletesen bemutatja a kezdeményezés három alapvető értékét, és figyelemmel kíséri a folyamatot, hogy biztosítsa: a kifejlesztett projektek a megvalósítás végén valóban az Új Európai Bauhaus elveinek szellemében valósuljanak meg.

A program keretén belül találkoztunk már olyan projektjavaslattal, amely során a cél az volt, hogy meglévő műemléképületek energiahatékonyságát javítsák, illetve ezeket alakítsák át olyan közösségi térré, amelyben érvényesül az Európai Bauhaus három alapértéke a fenntarthatóság, az esztétika és a befogadás

- tette hozzá a projektmenedzser.

A kezdeményezés elindulása óta eltelt néhány évben számos hazai nyertes pályázat és sikeres együttműködés született, de ha nemzetközi szinten nézzük, még bőven akad lehetőség a fejlődésre.

Az Új Európai Bauhaus egy olyan transzdiszciplináris kezdeményezés, amely projektek finanszírozására több közvetlen uniós program kínál lehetőséget. Ezek a közvetlen uniós források az Európai Unió minden tagállama számára nyitva állnak, közvetlenül az Európai Bizottsághoz szükséges a pályázatot benyújtani, és nagymértékű önerőt kell a pályázóknak hozzátenniük a projektekhez.

Az igazán elkötelezett vállalatok számára óriási lehetőséget kínál, ha egy már előre tervezett, a jövőben mindenképpen megvalósítandó fejlesztésükhöz akár 40, 50, 60 vagy akár 70 százalékos támogatást tudnak megszerezni. A siker kulcsa a gondos tervezés, ezért olyan fejlesztési ötletre érdemes pályázni, amely valóban fontos számukra, és amelynek megvalósítása a céljuk, nem csupán a támogatás elnyerése önmagában.

- mondta Zsámba Judit.

Kétségtelen, hogy az Európai Unión belül Magyarországnak rengeteg lehetősége van arra, hogy fejlessze meglévő ingatlanjait, és energiahatékonyabb megoldásokat alkalmazzon.

Az Odyssee-Mure, amely az uniós országok energiahatékonyságát és fogyasztását vizsgálja, érdekes adatokat tárt fel Magyarország lakóépületeinek energiafogyasztásáról. A statisztikák alapján 2000-ben a lakóépületek energiafogyasztása 5,8 Mtoe (millió tonna olajegyenérték) volt, míg 2021-re ez a szám 6,3 Mtoe-ra emelkedett. A háztartási gépek számának növekedése és a lakások átlagos méretének bővülése a teljes végső energiafogyasztás 34,1%-ának növekedéséért felelős. Eközben az országos energiahatékonyság évi 1,3%-os javulást mutatott a 2000 és 2021 közötti időszakban, azonban az épületek szektorában ez a fejlődés csupán évi 0,7%-os növekedést jelentett. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar lakásállomány átlagos energiateljesítménye az "FF" kategóriába sorolható, ami azt jelenti, hogy ezek az épületek legalább kétszer annyi energiát fogyasztanak, mint a korszerű, energiahatékony megoldásokkal rendelkező épületek.

Ezzel a magyarországi lakóépületek átlagos energiafogyasztása 2021-ben 1,6 toe/dw (tonna olajegyenérték/lakás) volt, ami 19%-kal haladja meg az uniós átlagot. (1,35 toe/dw)

Az egy lakásra jutó átlagos energiafogyasztás 2000 és 2021 közötti változását tekintve Magyarország azon tagállamok közé tartozik, ahol nőtt a fogyasztás (0,15%-os átlagos éves növekedés), ezen belül pedig 2014 és 2021 között kiugró, 0,6%-os volt az átlagos éves növekedés, ami lényegesen magasabb, mint az azt megelőző években.

2021-ben a magyar háztartásokban a végső energiafelhasználás 72-74%-át használták fűtésre, szemben az EU 64-65%-os átlagával, az energiahatékonyság 2000 és 2021 közötti javulását tekintve pedig Magyarországnál csak Bulgária és Ciprus teljesített rosszabbul az EU-ban.

Az elmúlt 20 évben az energiahatékonyság Magyarországon - Bulgária és Ciprus kivételével - lassabban fejlődött, mint a többi tagállam túlnyomó többségében, a lakossági szektor pedig kisebb fejlődést mutat, mint más ágazatok. Ha pedig csak a 2014-2021 közötti időszakot vizsgáljuk, a lakóépületek átlagos energiafogyasztásának markánsabb növekedését és lényegesen alacsonyabb energiahatékonysági előrelépéseket látunk, mint az azt megelőző, 2000-2014-es időszakban.

Az új irányelv kihívásainak önmagában sem lesz könnyű megfelelni, de még két további elvárás is nehezíti a szakpolitikai tervezést és a megvalósítást.

Az egyik a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetése a fűtési és hűtési rendszerekben, párhuzamosan a megújuló energiaforrások és az alacsony széndioxid-kibocsátású megoldások elterjedésének ösztönzésével. A földgáztüzelésű kazánok beépítésének támogatása például már a jövő évtől tilos lesz, 2040-re pedig előírányozták a fosszilis tüzelőanyagokkal működő kazánok használatának teljes beszüntetését.

A másik átfogó elvárás, hogy a felújítások fókuszában az energiahatékonysági szempontból legrosszabbul teljesítő épületeknek kell állniuk. A lakóépületeknél a megtakarítások 55%-ának az állomány legrosszabb állapotú 43%-ának felújításából kell származnia.

Fontos, hogy kihasználjuk az összes adódó lehetőséget, hiszen az Új Európai Bauhaus program számos eddig felfedezetlen lehetőséget kínálhat a vállalatok és az önkormányzatok számára egyaránt.

A cikk publikálását az MFOI támogatta.