Elemzők véleménye szerint 2025 sem várható, hogy jelentős változást hozna a növekedés ütemében; a helyzet egyre súlyosbodik.
A Bloomberg által végzett felmérés alapján az euróövezet gazdasági növekedése 2025-re várhatóan lassabb ütemben fog haladni, mint azt korábban előrejeleztek, mindössze 1%-os bővülésre számítanak a szakértők. Bár a gazdasági mutatók 2024-hez viszonyítva enyhe javulást mutatnak, Németország és Franciaország gazdasági kilátásai továbbra is romlanak, míg Spanyolország várhatóan kedvezőbb teljesítményt nyújt majd.
A legújabb elemzői előrejelzések alapján az euróövezet gazdasági növekedése 2025-re csupán 1%-ra várható, ami alulmúlja a korábban prognosztizált 1,2%-os ütemet.
Bár az előrejelzés kedvezőbb képet fest a jövőről, hiszen a 2024-es növekedés 0,8%-ra emelkedett, a 2026-ra vonatkozó várakozások viszont némileg pesszimistábbá váltak, csökkentve a prognózist 1,4%-ról 1,2%-ra.
Németország, amely jelenleg is a gyártási szektorának tartós válságával küzd, csupán 0,4%-os növekedést prognosztizál 2025-re. Ez a helyzet különösen aggasztó Magyarország számára, hiszen a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok szorosak, így a német gazdasági nehézségek hatásai könnyen átgyűrűzhetnek a magyar piacra is.
A német gazdaság stagnálása továbbra is komoly kihívást jelent a 2025-ös magyar növekedési törekvések szempontjából.
Franciaország esetében szintén lefelé módosították az előrejelzéseket a politikai patthelyzet miatt. Spanyolország viszont kivétel, ahol a növekedési várakozások enyhén javultak.
A dél-európai régió várhatóan kedvezőbb eredményeket mutat majd, mint az euróövezet más tagállamai, így kiemelkedő szereplővé válhat a térség gazdasági színpadán. Az elemzők szerint az ország erősebb gazdasági teljesítménye a stabil belföldi kereslet és a kevésbé sérülékeny gazdasági felépítés révén valósul meg, ami jelentős előnyt jelent számára a zavaros európai gazdasági környezetben.
Az Európai Központi Bank (EKB) decemberi kamatcsökkentése nyomán a gazdasági kilátások is mérséklődtek, ám a bank továbbra is optimistán tekint a jövőbe. A háztartások költései lehetnek a fellendülés motorjai, különösen a növekvő jövedelmek és a 2%-os inflációs cél stabilizálódása révén. Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza úgy véli, hogy a gazdasági helyzet javulása egyre biztosabb, de a fogyasztói kiadások körüli bizonytalanságok miatt a fellendülés esetleg késlekedhet. Az infláció várhatóan 2025 második negyedévében éri el a 2%-os célt, majd az év végére 1,9%-ra csökkenhet.
A szakértők szerint a maginfláció üteme várhatóan gyorsabban mérséklődik, mint eddig feltételezték, és a prognózisok szerint 2025 harmadik negyedévére elérhetjük a 2%-os célértéket.
Ez kedvező fejlemény az Európai Központi Bank számára, hiszen egyik legnagyobb aggálya a maginfláció tartósan emelkedett szintje volt. Ugyanakkor az elemzők óvatosságra intenek, mivel a gazdasági fejlődést számos kockázat befolyásolhatja, különösen a német és francia gazdaság gyengesége miatt.
