Az árpa vetőmagja iránti kereslet hirtelen megugrott, és a gazdák hoppon maradtak - Agrárszektor.

Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy most még Early Bird áron biztosítsa helyét a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferencián! Kistermelők és fiatal gazdák számára csupán 64.900 Ft + áfa ellenében nyílik meg a lehetőség, hogy részt vegyenek az év kiemelkedő agráreseményén, ahol új ismereteket szerezhetnek és értékes kapcsolatokat építhetnek. Ne várjon, foglalja le jegyét még ma!

Az idei őszi vetőmagvásárlási szezonban a gazdák részéről kiemelkedő érdeklődés mutatkozott az őszi árpa iránt. Azonban a piac a megnövekedett keresletet váratlanul érte, ami némileg felkészületlen helyzetet teremtett. Korábban piaci szakértők úgy becsülték, hogy akár 10-12 százalékkal is bővülhet az őszi árpa vetésterülete, hiszen az elmúlt évek szélsőséges időjárási viszonyai és aszályai ellenére ez a növény megbízható teljesítményt mutatott. Az őszi árpa biztos termése és korai bevétele tehát kulcsfontosságú lehet a gazdák számára, hogy stabil jövedelemhez jussanak.

Az így gondolkodó termelők azonban azzal szembesültek a piacon, hogy kevés a rendelkezésre álló, fémzárolt árpa-vetőmag.

Az árpa vetőmagjával kapcsolatban valóban felmerülhetnek hiányosságok, de a búza esetében biztosan nem tapasztalok ilyen problémát. A tritikáléval kapcsolatosan sincsenek tudomásom szerint hasonló nehézségek.

- hangsúlyozta Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője az Agrárszektor számára. Kiemelte:

A jelenség hátterében az áll, hogy egyszerre túl sok gazda fordult az árpa felé.

Az árpa iránti kereslet növekedése mögött elsősorban az áll, hogy a termelők számára egyre vonzóbbá vált ez a növény. Az idei évben az árpa ára jelentősen megközelítette a búza árát, ami korábban nem volt jellemző. Ezenkívül az átlagos termés is kedvezőbb volt, így sok gazda újra felfedezi az árpatermesztést. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a klímaváltozás következtében tapasztalható aszályos időszakok miatt egyre többen elfordulnak a tavaszi vetésű, nagyobb kultúráktól, mint például a kukorica.

A kukorica helyett sokan keresik az alternatívát, az árpa pedig olcsóbban termeszthető, mint a búza egy adott eredményszint elérése érdekében.

Néhány évvel ezelőtt az árpa vetésterülete elérte a maximumát, azóta minden évben csökkent a vetésterület. Mindez azt is jelentette, hogy kevesebb volt a vetőmagszaporítás, nem készültek a fajtatulajdonosok annyi fémzárolt vetőmaggal, hiszen korábban nem volt rá nagyobb igény a csökkenő vetésterület miatt.

Most azonban a terület jelentősen bővült, és senki sem számított arra, hogy az igények ilyen mértékben megugorhatnak.

Hozzátette: az őszi árpa vetése lassan a végéhez közeledik, a következő hetekben a tavaszi árpa őszi vetése lesz esedékes.

Rózsa Ádám, az EAG Zrt. növénytermesztési főágazatának vezetője megerősítette, hogy az árpa vetőmag készlete szinte teljesen kimerült, a gazdák rendkívül gyorsan felvásárolták a piacon elérhető mennyiséget.

Azok, akiknek még akad szabad készletük, valódi kincsnek tekinthetők.

Búzából viszont jelentős szabad készletek vannak. A szakember szerint sokan visszavetik a sajátot, így hiába fog nőni a vetésterület, a fémzárolt vetőmagok értékesítésében nincs változás. Rózsa Ádám szerint a búzát illetően van még valamennyi piacon, de a vetőmagvásárlások hozzávetőleg 80 százaléka már itt is megtörtént.

Szabó Péter, a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztést irányító vezérigazgató-helyettese, aki a vetőmag-előállítással is foglalkozó vállalat különleges pozícióját képviseli, az Agrárszektornak nyilatkozva kifejtette, hogy a közelgő szezon rendkívül ígéretesnek tűnik, mivel jelentős mennyiségű vetőmagot sikerült értékesíteniük. A cég egyébként martonvásári fajtákat szaporít licenc alapján, emellett aktívan részt vesz a bértermeltetési folyamatokban is.

Szabó Péter kifejtette, hogy az árpa teljesen elfogyott, és már hiányt szenvedünk belőle. Idén viszont a tritikáléból jelentős mennyiséget tudtak értékesíteni. A búza helyzetét illetően a szakértő elmondta, hogy bizonyos fajtákból még rendelkezésre áll készlet, míg mások már teljesen kimerültek.

Raskó György agrárközgazdász kiemelte, hogy fontos figyelmet fordítani a vetőmagok árára, valamint a várható megtérülésre, amely jelentős hatással lehet a gazdálkodók döntéseire. Az Agrárszektor számára ez a figyelmeztetés különösen aktuális, hiszen a költségek és a befektetések alapos mérlegelése alapvetően befolyásolja a termelés jövedelmezőségét.

Jelenleg soha nem látott drágulást tapasztalunk ahhoz képest, hogy közben a gabonaárak meg mennek lefelé. Az az alapprobléma, hogy a drágán megvett vetőmag sorsa, vagyis a kelése és a fejlődése kérdéses, mivel jelentős mennyiségű csapadék hiányzik a talajból. Ez a jövő évre nézve szomorú kilátásokat vetít előre.

Raskó György nem észlel számottevő hiányjeleket a piacon, ugyanakkor aggasztónak találja, hogy a vetőmag költségei nem mindig térülnek meg. Ennek következtében a termelők hajlamosak visszafogni az árpa termesztését, bár ez a döntés már nem hozhat kiemelkedő eredményeket a jövőben.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szintén megerősítette az árpa vetőmag relatív hiányát a piacon.

A Szövetség több tagja jelezte, amit a vetőmagkereskedők is visszaigazoltak, hogy nincs elég őszi árpa vetőmag. A vetési szándék lényegesen nagyobb a termelők körében, mint amennyi a tényleges vetés lesz.

Az elnök véleménye szerint a háttérben egy stratégiai váltás húzódik meg, amely a hazai vetőmag-elállítás biztonságának növelésére irányul. Ennek következtében a vállalatok a várható eladásaikat csupán 10-20 százalékkal túllépő mennyiségű vetőmagot gyártanak. Ha azonban valamiért ez a terv nem valósul meg, akkor a piacon csupán az eredetileg tervezett értékesítési mennyiség 5-10 százalékkal megnövelt mennyisége áll rendelkezésre.

Már nem vállalkoznak arra, hogy a piacon növekedni fognak, ezért a tervezett értékesítésüket a kitűzött cél 130 százalékának elérésére összpontosítják.

Amennyiben a vetőmag a gazdák nyakán marad, az konvencionális terményként való értékesítést von maga után, akár takarmánycélokra, ami számukra jelentős anyagi veszteséget okozhat. Ezen kívül a közeljövőben a tavaszi árpa vetése is felmerül, azonban ennek aránya elenyésző, csupán a teljes vetésterület egy kis szeletét képviseli.

A hoppon maradt gazdáknak szinte kizárólag két lehetőségük marad: vagy búzával pótolják az eredetileg árpának szánt területeket, vagy türelemmel várnak a tavaszra. Ekkor újra vethetnek, például kukoricát, de az elmúlt évek tanulságai alapján ez nem mentes a komoly kockázatoktól.