Fény derült a legrosszabb lehetőségre: Amerikának mindent meg kell tennie, hogy elkerülje a kontrollálhatatlan nukleáris konfliktust.
A South China Morning Post beszámolt egy jelentésről, amely egy olyan forgatókönyvet vázolt fel, amelyben Kína és Oroszország nukleáris csapásokat hajtott végre a Fehér Ház szövetségesei ellen.
A washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában működő Nukleáris Kérdések Projektje adott ki hétfőn egy dokumentumot, amely öt szakértő véleményét mutatja be. A téma az, hogy mit kellene tennie az Egyesült Államoknak abban az esetben, ha a "stratégiai elrettentés" taktika kudarcot vallana, és Kína és Oroszország atomtámadást hajtana végre Tajvan, illetve Ukrajna ellen.
A megszólalók egyöntetűen hangoztatták, hogy elengedhetetlen lenne megelőzni a totális nukleáris konfliktust.
Melanie Sisson, a Brookings Institution Strobe Talbott Biztonsági, Stratégiai és Technológiai Központjának szakértője úgy véli, hogy egy ilyen helyzetben Washingtonnak két alapvető célt kellene szem előtt tartania: megakadályozni a további nukleáris támadásokat, valamint megfékezni az általános atomháború kitörését. Ankit Panda, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány nukleáris politikai programjának vezető munkatársa osztja ezt a nézetet, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államoknak a túlélésre kellene koncentrálnia, és el kellene kerülnie a kontrollálatlan eszkalációt. Christopher Ford, a Missouri Állami Egyetem nemzetközi kapcsolatok és stratégiai tanulmányok professzora, valamint Rebecca Davis Gibbons, a Dél-Maine-i Egyetem politológia adjunktusa azonban arra figyelmeztetnek, hogy a Fehér Háznak nemcsak védekezésre, hanem különféle másodlagos prioritásokra is figyelmet kellene fordítania, hiszen egy nagyhatalom nem engedheti meg magának, hogy kizárólag passzív álláspontra helyezkedjen.
A kérdés az elmúlt napokban újra aktuálissá vált, miután Joe Biden leköszönő amerikai elnök engedélyezte Ukrajna számára, hogy ATACMS-rakétákkal csapjanak le Oroszország területére. Moszkva válaszul megváltoztatta a nukleáris doktrínáját, amelyben az ilyen jellegű támadások esetén is kilátásba helyezték az atombombák használatát. A helyzet azóta is rendkívül feszült, azóta újabb eszkalációs szint látszódik. Kína szerepe azért merült fel, mivel Peking régóta fenyegeti Tajvant, egy invázió esetén pedig a nukleáris töltetek bevetése sem teljesen kizárható, főleg, ha a háború az Egyesült Államokkal való összecsapásokig vezet.
