Brüsszelből érkezett egy ambiciózus javaslat, amelynek célja a magyar kormány vétójának megakadályozása. A terv célja, hogy átlépje a hagyományos korlátokat és új megoldásokat kínáljon a közös döntéshozatal során.
Az Európai Unió új irányvonalat követ, amelynek célja, hogy a Belgiumban zárolt orosz állami vagyonból származó kamatjövedelmeket kockázatosabb befektetések révén maximalizálja. Ezt a stratégiát a Politico által megszerzett információk támasztják alá. Ezzel a lépéssel a tervek szerint Magyarország vétójának hatását is csökkenteni kívánják.
A hírek szerint a közel 200 milliárd eurós eszközállományt egy innovatív befektetési alapba szeretnék áthelyezni, amely képes lenne magasabb hozamokat generálni anélkül, hogy az alaptőke kockázatnak lenne kitéve. A fő cél az, hogy...
az így keletkező többletjövedelemből finanszírozzák Ukrajna támogatását, különösen most, hogy Donald Trump amerikai elnök a katonai és pénzügyi támogatás leállítását helyezte kilátásba.
A döntés hátterében érzékeny politikai és jogi dilemmák állnak, hiszen számos uniós tagállam – köztük Németország és Olaszország – továbbra is ellenáll a zárolt orosz eszközök teljes körű elkobzásának. A kamatok felhasználásának lehetősége viszont egyfajta kompromisszumként értelmezhető, amely segít elkerülni a nemzetközi jog megsértésének kockázatát. Ezzel együtt a jelenlegi rendszer, amelyben az Euroclear a belga jegybankban kezeli az eszközöket, számos kérdést vet fel a jövőbeni pénzügyi stabilitással és a jogi keretek betartásával kapcsolatban.
Csak minimális kockázatú hozamokat kínál – tavaly mindössze 4 milliárd euró jött létre belőle, amit a G7 országok az ukrán hitel törlesztésére fordítottak.
A terv szerint a speciális alap lehetőséget adna arra is, hogy megkerüljék Magyarország esetleges vétóját, amely már többször kilátásba helyezte a szankciók megújításának megakadályozását. Az EU szankciós mechanizmusát hat havonta egyhangúlag kell megújítani, és a magyar kormány általában a lépés blokkolásával fenyeget - bár eddig mindig beállt a másik 27 tagállam mellé ebben az ügyben.
Azonba az Európai Bizottság nem kockáztatna, jogi megoldást keresnek arra Brüsszelben, hogyan lehetne a vagyonokat akkor is zárolva tartani, ha a magyar kormány kihátrál a közös döntés mögül.
A költségvetési mozgástér meglehetősen szűkös: az uniós keret, amely 1200 milliárd euróra rúg, már most is túllépett a tervezett keretén, és a következő pénzügyi ciklus költségvetése csak 2028-tól válik érvényessé. A 2023-ban jóváhagyott 50 milliárd eurós támogatási csomag, amely Ukrajna segítésére lett szánva, jelentős részben már felhasználásra került, így új források bevonására van szükség. Miközben brüsszeli diplomáciai körökben azon fáradoznak, hogy az új alap létrehozása egyszerű többséggel is megvalósulhasson, egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy ha a befektetések veszteségessé válnak, a végső terhet az európai adófizetőknek kell viselniük.
