Éva néni elrablása és kifosztása a legújabb fejlemény, ami megrázta a közösséget. Az unokája, akire mindig is bizalommal tekintett, most szíven ütötte őt, amikor mindenét elvitte.

Éva néni ingatlanát unokája ügyesen manipulálva szerezte meg, és aztán a saját nevére íratta át.

Éva néni egy évvel ezelőtt még a zuglói lakásában élt, élvezve az önálló életét. Férjét, akit a demencia sújtott, kénytelen volt elhelyezni egy otthonban, mivel otthon már nem tudta megfelelően gondozni. Ám Éva nemcsak hogy gondoskodott magáról, de éppen azon töprengett, hogy ideje lenne lecserélni az autóját. Fia, Gábor, és menye, Szilvia, rendszeresen látogatták őt, és senki sem sejtette, hogy sötét felhők gyülekeznek a feje fölött. A háttérben azonban már megkezdődött a dráma, amelynek főszereplője Gábor lánya, aki a férfi előző házasságából származott. Ez a fiatal nő fokozatosan beférkőzött Éva néni bizalmába, eleinte csupán anyagi előnyökért, majd egyre merészebben, a lakásának jogi tulajdonjogát is megszerezte. Éva néni, aki úgy hitte, hogy mindez visszacsinálható, még a fiának sem beszélt erről a szörnyű titokról. A helyzet csak akkor robbant ki, amikor egy bevásárlás során Éva észrevette, hogy bankkártyája már nem az övé. Ekkor végre megtört a csend, és mindent elmondott fiának és mennyének, felfedve a tragikus eseményeket, amelyek a háta mögött zajlottak.

- Minden tőlünk telhetőt megpróbáltunk visszafordítani a dolgokat, de már a személyi igazolványát sem találtuk, így a banki ügyek rendezése is lehetetlenné vált - mesélte Szilvia, Éva asszony menye. - Kiderült, hogy az unokája egy közös bankszámlát nyitott az anyósom és a saját nevére, ahova a nyugdíja érkezett, amit persze azonnal továbbutalt magának.

A hozzátartozók tavaly március 7-én szembesültek a szomorú valósággal. Másnap Éva asszonynak a fia, aki aggódott az édesanyjáért, elhatározta, hogy meglátogatja őt, hogy elmondja, mit sikerült kideríteniük a helyzetről. Ám hiába kopogtatott, az ajtó zárva maradt. Félelmei miatt, hogy az anyja esetleg rosszul lett, azonnal értesítette a mentőket, a rendőröket és a tűzoltókat, akik végül be tudtak jutni a lakásba. Az üres zuglói otthonban azonban senkit nem találtak. A fia hiába próbálta hívni az édesanyját, ő nem vette fel a telefont. Később azonban az asszony visszahívta a rendőröket, és megnyugtatta őket, hogy minden rendben van. Elmondta, hogy az unokája és egy régi segítő, aki néha látogatta őt, elvitték wellness pihenésre.

- Sajnos hiába próbáltuk bejelenteni Éva eltűnését, a rendőrség nem tudta ezt a helyzetet megfelelően kezelni, mivel ő magától jelentkezett - mesélte Szilvia, aki férjével együtt szinte napra pontosan egy évig keresett Évát. Közben személyi szabadság megsértése miatt feljelentést tettek a rendőrségen, és elindították az eljárást, melynek célja Éva gondnokság alá helyezése volt. A tárgyalásokra azonban Gáboron és Szilvián kívül soha senki nem jelent meg, míg végül - a negyedik alkalommal - az unoka is megérkezett, de ekkor már a rendőrség kérte őt, hogy jelenjen meg.

- Itt mondta el a bírónak, hogy az anyósom kórházban van - mesélte döbbenten Szilvia. - Mondtam a férjemnek, hogy azonnal induljunk érte, mert holnapra onnan is eltüntetik.

A család azonnal odarohant, és a belgyógyászaton megtalálták Éva nénit.

Szilvia elképedve mesélte: - Valószínűleg sokan láttak már filmeket a koncentrációs táborokról, és sajnos csak ehhez tudom hasonlítani, ahogyan az anyósomat megtaláltuk. Olyan 30 kilóra fogyott, hogy alig tudtam ráismerni.

A családtagok csupán a zárójelentésből értesültek arról, hogy a nénire egy lakásban bukkantak rá, a földre terülve. Egy héttel azelőtt, hogy rátaláltak, került be az osztályra, és amikor felfedezték, senki sem volt a közelében, aki segítséget nyújthatott volna számára.

- Most már velünk él, és biztonságban van - mondta Szilvia, miközben a kis lényre nézett. - Az első napokban még sok rémálom gyötörte, és annyira éhes volt, mintha hónapok óta nem evett volna. De már sikerült elvinnünk sétálni, és napról napra egyre boldogabb.

A rendőrségen egyelőre folyik az eljárás Gábor feljelentése nyomán.