Dózsa György kivégzése során olyan embertelen brutalitással jártak el, amely mély nyomot hagyott a történelem lapjain. A kegyetlenség, amellyel a végzetét megpecsételték, rávilágít arra, milyen súlyos következményekkel járt a lázadása a korabeli hatalom s
Tedd egyedivé a szövegedet: Dózsa György 511 éve, 1514. július 15-én szenvedett el sorsdöntő vereséget. Temesvárt ostromló paraszthadai nem tudtak felülkerekedni Szapolyai János erdélyi vajda felmentő seregén, ez pedig az egész felkelés sorsát megpecsételte - írja a Rubicon.
A török ellen indított keresztes háborúnak szánt felkelés már a kezdeti szakaszában sem ígérkezett zökkenőmentesnek. A fegyvert fogó jobbágyok előcsapata súlyos vereséget szenvedett el az apátfalvi csatában, 1514. május 23-án. A győztes főurak azonban a diadal után túlságosan magabiztosak lettek, és Nagylakra vonultak ünnepelni, azt a tévhitet táplálva, hogy a parasztok egész főseregét sikerült legyőzniük.
Nemsokára azonban kellemetlen meglepetésben lett részük, ugyanis Dózsa megérkezett Nagylak alá, és a kastélyt a lakomázó urakra gyújtatta.
A felkelők fénykora azonban nem tartott sokáig; a végső összecsapásra július 15-én került sor Temesvár közelében. Dózsa Györgyöt élve kapták el, míg Szapolyai János célja az volt, hogy a vezér büntetésével példát statuáljon, így elrettentve a jövőbeli lázadókat.
A foglyok közül kiválasztottak 40 férfit, napokig éheztették őket a börtönben, amit mindössze kilencen éltek túl. Ezután vasból trónt, koronát és kormánypálcát - a király jelvényeit kovácsolták. Az izzó trónra ráültették Györgyöt, fejére tették az izzó koronát és kezébe az izzó jogart. Ezután odavezették a kilenc, még életben maradt rabot, és azt parancsolták nekik, hogy György húsát, mely az izzó vashoz érve felvillant és sistergett, fogukkal szaggassák le és nyeljék le.
Három embert nem tudtak megmenteni, ezért azonnal végeztek velük, míg a többiek szabadon távozhattak.
A leírások alapján Dózsa mindeközben nem mutatott érzelmeket; sem könnyek, sem jajkiáltások nem hagyták el ajkát, félelem sem árnyékolta be gondolatait. Csak a húsából falatozókat szidalmazta, akiket ő maga nevelt, kutyakölyköknek titulálva őket, majd csendbe burkolózott. Ahogy újra és újra a forró vasfogók megragadták, végül, a elviselhetetlen kínok súlya alatt, feladta a harcot, és lelkét a fájdalom rabságából kiszabadítva, elhunyt.
Magyarország története évszázadok során gazdag hősiességben, sorsfordító ütközetekben, árulásokban és merényletekben. Olyan események zajlottak le múltunkban, amelyek még a legizgalmasabb filmek cselekményeit is felülmúlják. Lapunk számos ilyen különleges történetet dolgozott fel cikkek formájában. Íme néhány ezek közül:
