Ez a mesterséges biointelligencia élő emberi agysejteken működik.

A CL1 nem rendelkezik saját tudatával, azonban a fejlesztői folyamatosan foglalkoznak a rendszer által felvetett etikai dilemmákkal is.

Miért ne lehetne élő sejtekből számítógépet építeni? - tették fel a kérdést a kutatók. Ha pedig lehet, miért ne építenénk? Ha építünk, akkor miért ne a legjobb sejteket, azaz emberi agysejteket használjunk erre a célra? - gondolták tovább a kihívást. Miután az etikai kételyeken is túljutottak, létrehozták ez első újfajta számítógépet, amit most mutattak be Barcelonában, ahová a napokban egyébként is sok reflektorfény vetül a Mobil Világkongresszus (MWC 2025) miatt.

Az ausztrál Cortical Labs biotechnológiai vállalat Synthetic Biological Intelligence, azaz szintetikus biológiai intelligencia (SBI) néven bemutatott technológiája várhatóan megváltoztatja a tudomány és az orvosi kutatások világát. A szilíciumchipen létrejövő emberi sejt neurális hálózatok lényegében egy folyamatosan fejlődő szerves számítógépet jelentenek. A rendszert fejlesztő mérnökök szerint a művük olyan gyorsan és rugalmasan tanul, hogy teljesen felülmúlja a szilícium alapú mesterségesintelligencia-chipeket, amelyeket a meglévő nagy nyelvi modellek (LLM) betanításához, például a ChatGPT-hez használnak - számolt be a New Atlas.

A CL1 rendszer egy innovatív megoldást kínál az emberi őssejtekből származó neuronok tenyésztésével, amelyeket szilícium alapú chipekre integrálnak. Ez a különleges chip és a neuronok között kialakított kétirányú kommunikációs kapcsolat lehetővé teszi a környezet érzékelését és a dinamikus reagálást, hasonlóan az emberi agy bonyolult működéséhez. Ez a megközelítés forradalmasítja a hagyományos szilícium alapú számítógépek világát, hiszen az élő sejtek nemcsak adaptív tanulásra képesek, hanem rendkívül alacsony energiafogyasztásukkal is kiemelkednek.

A CL1 egységek rendkívül energiatakarékosak, mindössze 850-1000 W teljesítménnyel működnek. Ezek az eszközök teljes mértékben programozhatók, és képesek kétirányú stimulációra, valamint olvasási interfészek biztosítására, amelyek lehetővé teszik a neurális kommunikációt és a hálózati tanulást – ahogyan azt a csapat bemutatta. Ráadásul, ami még lenyűgözőbb, hogy a CL1 egység önállóan is működik, így nincs szüksége külső számítógépre a működéséhez.

A Cortical Labs törekvése, hogy a CL1-et felhőalapú szolgáltatásként elérhetővé tegye a kutatók és fejlesztők számára, lehetővé téve számukra, hogy kihasználják az SBI képességeit anélkül, hogy saját laboratóriumi környezet fenntartására lenne szükségük. Ez a platform új távlatokat nyithat meg a neurológiai kutatások, a gyógyszerfejlesztés, valamint az adaptív mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztése terén.

Az SBI technológia etikai kérdéseket is felvet, különösen azzal kapcsolatban, hogy az élő sejtek használata milyen hatással lehet a tudatosságra és az érzékelésre. A Cortical Labs hangsúlyozza, hogy a rendszernek nincs öntudata, és szigorú irányelveket követnek az etikai normák betartása érdekében.

Összességében a CL1 bemutatkozása mérföldkőnek számít a biotechnológia és a számítástechnika határvonalán, és jelentős hatással lehet a mesterséges intelligencia fejlődésére a következő években. A CL1 2025 második felében várhatóan széles körben hozzáférhetővé válik. Az egységek ára körülbelül 35 ezer dollár környékén alakul, ami több mint tízmillió forintnak felel meg, de még így is sokkal kedvezőbb, mint a piacon elérhető hasonló termékek - állítja a New Atlas.