Farkas Zoltán: Szegény szabadok - egy olyan mű, amely a társadalmi igazságtalanságok és a szabadság keresésének összetett kérdéseit boncolgatja. A történetben a szereplők küzdelme a megélhetésért és a méltóságuk megőrzéséért rajzolja meg a szegénység és a

Tényleg szabadabb az, aki készpénzzel fizet? És gazdagabb lesz a négyévenkénti lekenyerezéstől? És mit ad nekünk a Harcosok Klubja? Ajánló a csütörtökön megjelenő HVG-ből.

Talán érdemes lenne a bankjegyekre egy figyelmeztetést csempészni: ha ragaszkodsz a készpénzhez, lemondasz mindenféle kamatról és hozamról. Ilyen irányú figyelmeztetések azonban kormányzati körökből nem igazán várhatók. Sőt, ellenkezőleg, arra köteleznek, hogy még a legeldugottabb falvakban is legyen ATM, mindezt azzal a képmutató érveléssel, hogy "a készpénz használata az állampolgárok szabadságának garanciája". Ez tulajdonképpen egy különös beismerése annak, hogy a szegények a legnagyobb hátrányban vannak: a legfejlettebb országokban ugyanis a készpénz szinte teljesen eltűnt.

Miközben a mélyszegénységben élőknek be kell érniük a választások során ígért, szűkös juttatásokkal, addig a tehetősebb rétegek minden negyedik évben különféle kedvezményekben részesülnek, mint például adókedvezmények, béremelések, vagy éppen most, kamattámogatások a lakáshitelekhez. A munkaalapú társadalom szellemében működő állam nem a rászorultságot vagy a megélhetéshez szükséges jövedelmek hiányát veszi figyelembe szociálpolitikai döntései során, hanem elsősorban a szavazatok megszerzésére összpontosít. Különösen a választási kampányok időszakában ez még hangsúlyosabbá válik.

Ez a lépés politikai szempontból kifizetődőnek bizonyult, ám más nézőpontból nézve sima átverésnek tűnhet. 2022-ben például a kormány 1600 milliárd forintot osztott szét bőségesen, majd az őszi hónapokban 1800 milliárdot visszavont. A következő évi választások küszöbén ismét a régi stratégiákhoz nyúl, és ennek részleteit, valamint a lehetséges mellékhatásokat Fókuszban rovatunk alaposan megvizsgálja.

A gazdagság spirálja egyre inkább felerősödik; azok, akik már a csúcs közelében állnak, gyakran még több vagyont gyűjtenek, különösen akkor, ha a hatalom is támogatja őket. Egy jellemző példa erre a tranzitállamosítás, amely a privatizáció új formájaként jelenik meg. Mihályi Péter, a neves közgazdász és akadémikus, részletesen elemezte ezt a jelenséget. A politikai manipuláció sem ismeretlen fogalom, ahogyan azt Donald Trump esetében láthattuk: a republikánus szenátorok, akik bizonytalanok voltak, a Fehér Házban kaptak vendégséget, golfozásra hívták őket, sőt, még dedikált baseballsapkákkal is próbálta őket meggyőzni, hogy támogassák a vitatott költségvetési javaslatát.

A legnagyobb szükségben lévőket éppen ezért kellene kiemelten támogatni, hiszen ők a legnagyobb hálával és szeretettel viszonozzák a segítséget. "Például egy diákunk, aki idén a központi felvételin kiemelkedő eredményt ért el, bejutott egy egri gimnáziumba. Továbbá többen technikumban folytatják tanulmányaikat, ami korábban elképzelhetetlen volt számunkra" - így mutatható be a tarnabodi általános iskola sikere, ahol a 98 százalékban halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket innovatív módszerekkel tanítják és nevelik. Az iskola a Máltai Szeretetszolgálat fenntartásában működik. Hasonló pedagógiai elveket követett Iványi Gábor metodista lelkész húsz intézménye is, de sajnos a kormány az utóbbi években ellehetetlenítette ezek működését; a részletek pedig a Magyarország hírportálon olvashatók.

A Harcosok Klubjának segítségével a kormány új dimenzióba helyezi kampányát a közösségi médiában, így várhatóan "az online dezinformáció a választásokig folyamatosan jelen lesz". Szakértőink szerint a külföldi befolyásolás is fokozódhat, és a legfőbb gyanúsított Oroszország, amely Moldovában már a dezinformálás határait is átlépte.

"Az elnökválasztás idején bizonyíthatóan legalább 140 ezer polgárunk kapott pénzt Oroszországtól" - mondja Maia Sandu, akit tavaly ennek ellenére 55 százalékkal választottak meg államfőnek. Moldova éppúgy az Európai Unióba tart, mint Ukrajna, fejtegeti az elnöknő, aki szerint az orosz agresszióval szembeni ellenállás Moldovának is védelmet jelent.

Egy New York-i taxi fatális balesetet okoz, amikor elgázol egy holokauszttúlélő férfit, aki vagy figyelmetlenül, vagy szándékosan lép a jármű elé. A kórház falai között a férfi rádöbben, hogy lelki sebei sokkal mélyebb nyomot hagytak benne, mint a fizikai sérülések. Ezen a drámai felismerésen alapul Elie Wiesel "A nappal" című regénye, amely az Éjszaka trilógia záróköve. A Nobel-békedíjas szerző három, egymással szoros szálakkal összefonódó kötetét a Szellem mutatja be. Bettina Göring, aki a hírhedt politikus, Hermann Göring közeli rokona, így reflektál a műre: "Bárhová is vetődünk, önmagunktól sosem szabadulhatunk meg."

De hogy ez a jelenség vajon igaz-e azokra, akik a szegényeket még szegényebbé teszik, miközben a gazdagokat még gazdagabbá varázsolják, azt csak a jövő fogja megmutatni.