Gulyás Gergely végül nem jelent meg azon az eseményen, ahol Szájer József hibásan használt kifejezésekről tartott előadást.

Csütörtök este a Petőfi Irodalmi Múzeum falai között zajlott a Polgári Magyarországért Alapítvány XIV. Emberi Jogi Konferenciája, amelynek középpontjában a "Más szemében a szálkát... Uniós intézmények - jogállamisági elvek?" című téma állt. Az eseményre szánt eredeti tervek szerint Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter is jelen lett volna, azonban végül nem tudott részt venni. A rendezvény így is izgalmasnak ígérkezett, hiszen Szájer József, a Fidesz egykori EP-képviselője, aki a Szabad Európa Intézet igazgatói posztját tölti be, megtartotta előadását, amely sok érdeklődőt vonzott.

A konferenciát Kruchina Károly (az Emberi Jogi Konferencia programsorozat egykori kezdeményezője), valamint Kavecsánszki Ádám (a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke) nyitotta, utóbbi jelentette be, hogy Gulyás Gergely végül nem tartja meg beszédét.

Szájer József azzal kezdte, a jogállamiság és az uniós intézmények viszonyáról szeretne beszélni, de terminológiai bevezetésként elmondta, az uniós szerződés tekintetében furcsa jogállamiságot emlegetni, helyette a szerződésszerűséget javasolja. A volt EP-képviselő úgy látja, a legnagyobb baj a sokszor tévesen használt szavakkal van. Ezek közül a jogállamot, a bíróságot és a parlamentet emelte ki.

Szájer József arra hívta fel a figyelmet, hogy már meg sem tudnak fogalmazni bizonyos problémákat, mert a nyelv feladja a harcot az értelmetlenséggel szemben a rossz, téves, félrevezető kifejezések használata miatt. A volt politikus azt javasolta, hogy vegyék vissza szavaikat és eredeti jelentéseiket, különben megfogalmazni sem tudják, hogy mi a problémájuk a hatáskörök elvonásával.

Szájer József megjegyezte, hogy az Európai Unió intézményei a jogállamiság szép eszméjét felhasználva próbálnak irányt mutatni a tagállamoknak, arról, hogyan kellene működniük. Ugyanakkor, amikor saját jogsértéseikről van szó, hajlamosak elkerülni a felelősséget, mintha csak egy kutya rázza le magáról a vizet.

Az emberben joggal merül fel az a gondolat, hogy a megszokott rend felborítása mögött hatalmi törekvések húzódnak meg.

- jegyezte meg a Szabad Európa Intézet igazgatója.

Szájer József előadását követően egy izgalmas pódiumbeszélgetés vette kezdetét, amelynek résztvevői a következő személyek voltak:

A beszélgetés moderátora Tüttő Péter, az Alapítvány brüsszeli képviseletének vezetője volt.

Elérkezett az idő, hogy jogállamisági vagy szerződésbetartási eljárásokat indítsunk az Európai Unió különböző intézményeivel szemben.

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – javasolta Stumpf István.

"Ki állította, hogy az uniós jog a legfontosabb jogi normát képezi? Létezik erre vonatkozó reguláció?" - tette fel a kérdést a korábbi alkotmánybíró, utalva ezzel arra, hogy ezt a megállapítást az Európai Unió Bírósága fogalmazta meg. Stumpf István véleménye szerint egyre élesebb a feszültség a nemzetállami szuverenitás és az Európai Unió föderális struktúráinak bővítése között.

Juhász Imre azzal csatlakozott a beszélgetéshez, hogy volt egy nagy adag naivitás mindenkiben a közös Európával kapcsolatban, ráadásul az elmúlt húsz évben óriási változások történtek. Az Alkotmánybíróság elnöke rámutatott, eleinte még az volt a követendő, hogy módosítsák az alapszerződéseket, de alapvető szemléletbéli változás az uniós jogban, hogy már nincs szükség tagállamokra, helyettük tulajdonképpen a bíróság vette át ezt a szerepet.

Péterfalvi Attila rámutatott, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság két alapvető jogot biztosít: az egyik a személyes adatok védelmét szolgálja, míg a másik a nyilvánosság és átláthatóság elveit hivatott megóvni. E két jogi aspektus gyakran ellentmondásba kerül egymással az uniós keretrendszerben. Az adatvédelem terén már léteznek irányelvek és rendeletek, emellett pedig nemrégiben létrehozták az Európai Adatvédelmi Testületet, mint új jogi intézményt, amely a megfelelő védelmet és irányítást hivatott biztosítani.

Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy azokban a szférákban, ahol nem léteznek uniós normák, legyenek azok rendeletek vagy irányelvek, az Európai Unió politikai eszközökkel próbálja megvizsgálni a jogállamisági eljárás keretein belül a szabályok betartását. Az átláthatóságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre kötelező előírás, a Bizottság azonban ennek ellenére integrálta ezt a kérdést a jogállamisági mechanizmus rendszerébe.

Schiffer András kifejtette, hogy 2003-ban szándékosan távol maradt a szavazástól, mivel úgy érezte, a magyar választópolgárok nem kaptak elegendő és megbízható információt ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhassanak az ország uniós csatlakozásáról. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a jogállamiság védelme nem csupán külső elvárások teljesítése miatt fontos, és őt magát különösebben nem foglalkoztatják a nyugati normák.

A jogállam önmagában fontos, a magyarokért fontos

- hangsúlyozta Schiffer András, aki kiemelte - függetlenül attól, hogy milyen furkósbotként használják a jogállamiságot -, fontos erről beszélni, védeni, és "szembenézni Magyarországnak a különböző idióta uniós jelentésektől függetlenül létező jogállami deficitjével".