Az NGM úgy hirdeti az infláció csökkentését, mintha elfeledkezett volna arról, hogyan is végezte el a számításait a KSH.

Jelentős hatása van az árrés csökkentésének abban, hogy lassult az infláció - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium, pedig a legtöbb élelmiszer még az előtt bekerült az adatbázisba, hogy az új árrésszabály életbe lépett volna.

Márciusban látványosan mérséklődött az infláció, hiszen az előző havi 5,6%-ról 4,7%-ra csökkent. Nem meglepő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium azonnal kiadott egy öntömjénező közleményt, alig két perccel az adat nyilvánosságra kerülése után.

Az NGM tizennégy mondatos közleményében figyelemre méltó módon nyolcszor említi az árréscsökkentés kifejezést – ami érdekes, hogy mind a nyolc esetben helytelenül, külön írva szerepel. Ez a politikai kommunikáció szempontjából talán érthető, viszont van egy aprócska probléma:

amikor életbe léptek az árrés új szabályai, a legtöbb élelmiszerár, amelyből kiszámolták az inflációt, már bent állt az adatbázisban.

A Központi Statisztikai Hivatal összeírói minden hónap elseje és huszadika között gyűjtik az adatokat, amelyekből később az inflációs számok készülnek el. Orbán Viktor március 11-én bejelentette az új árrés szabályokat, de ezek csak március 17-től léptek életbe. Így a huszonnégy napos időszak alatt, amikor a KSH munkatársai az árakat figyelték, csupán négy napra volt lehetőségük az árréssapka hatásának megfigyelésére. (A részletes módszertan itt érhető el.)

Az NGM ezt az ellentmondást úgy oldja fel, hogy azt írta: már ennyire rövid időszak alatt is jelentős hatást váltott ki az árréscsökkentés.

Az elemzők arra is rámutattak, hogy az időfaktor figyelembevételével, körülbelül egy hónap múlva, amikor az áprilisi inflációs adatok nyilvánosságra kerülnek, valószínűleg kedvezőbb eredményekre számíthatunk.

Ahogy az elemzésünkben kifejtettük, az élelmiszerárak februárról márciusra gyakorlatilag változatlanok maradtak, míg az éves élelmiszer-infláció 7,1%-ról 7%-ra csökkent, mindössze egy ezrelékponttal. Az infláció mérséklődésének hátterében azonban sokkal jelentősebb tényezők állnak: a benzin ára csökkent, a telekomcégek tavaly márciusi áremelése már beépült a bázisértékbe, és a KSH a vitatott módszertanával a rezsi költségeit is alacsonyabbra kalkulálta.