Ha eddig még nem próbálta, idén érdemes belevágni a 40 napos böjtbe húsvét előtt – az egészsége garantáltan hálás lesz érte!

A 40 napos böjt hagyománya évszázadokra nyúlik vissza, és nem csupán a szellem, hanem a test felfrissülésében is komoly szerepet játszik. Kérdeztünk egy táplálkozástudományi szakértőt arról, hogy miért érdemes böjtölni, még akkor is, ha nem az elkötelezett vallásos emberek táborába tartozunk.

A keresztények legfontosabb ünnepe, a húsvét előtt 40 napon keresztül tart a böjti időszak, amely elsősorban bűnbánatról szól. Jellemző ezekre a napokra az elcsendesedés, a befelé fordulás, ellentétben a farsangi időszakkal, ami a húshagyó keddel zárul, és másnap, hamvazószerdán (ami idén március 5-ére esik) kezdődik a böjt. Kialakulása az ókor végére, a középkor elejére tehető. A negyvenes szám több vonatkozásban is előfordul a Bibliában: ennyi napig tartott a vízözön, ennyi évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, és Mózes is negyven napig tartózkodott a hegyen.

A böjt célja, hogy az ünnepre való felkészülés során mind lelki, mind testi értelemben megtisztuljunk. Ezt a hagyományt az egyház évszázadok óta ápolja különféle gyakorlatokkal. A római katolikus közösség évente kétszer tart úgynevezett szigorú böjtöt: először a húsvét előtti nagyböjt kezdetén, másodszor pedig Jézus kereszthalálának napján, nagypénteken. Ezek a napok nem igényelnek komoly önmegtartóztatást: 14 éves kor felett tilos húst fogyasztani, de halat lehet, és a 18 és 60 év közöttiek számára a napi étkezések számát háromra korlátozzák, közülük pedig csak egy lehet kiadós. Ezen kívül a nagyböjt 40 napja alatt minden pénteken húsfogyasztás tilos, viszont az étkezések számát ilyenkor nem korlátozzák. Fontos megjegyezni, hogy a böjt alól mentesülnek azok, akik valamilyen betegségben szenvednek, vagy várandósak.

A keresztény közösségek tagjai leginkább vallási indíttatásból folytatják a böjtölést. Azonban ebben a cikkben egy másik megközelítést alkalmazunk: a 40 napos böjt táplálkozási aspektusait egészségügyi nézőpontból vizsgáljuk. Ehhez Győző-Molnár Anna, táplálkozástudományi szakértő és funkcionális táplálkozási referens nyújtott értékes útmutatást.

A húsvéti böjt során a legtöbb diéta, így például a nagy népszerűségnek örvendő Schwab Richárd-féle időablakos böjtölés, különösen szigorú önfegyelmet és életmódváltást követel meg. Ez a módszer azt jelenti, hogy a nap 24 órájából folyamatosan minimum 12, de inkább 14-18 órán át tartózkodunk az étkezéstől. Ezen kívül léteznek olyan drasztikusabb megoldások is, mint a 72 órás vízböjt, amelyet egy kollégánk is kipróbált. Ha érdekel a tapasztalata, itt tudod elolvasni:

Ennek ellenére korántsem haszontalan az sem, ha valaki "csak" a klasszikus 40 napos böjtre vállalkozik.

A szakértő véleménye alapján a böjt nemcsak az emésztőrendszert kíméli meg, hanem kedvezően hat a máj és a hasnyálmirigy működésére is, továbbá elősegíti a sejtek regenerálódását. Ilyenkor a szervezet automatikusan kalóriadeficitbe kerül, ami különösen hasznos lehet azok számára, akik fogyni szeretnének. Fontos, hogy a húsmentes napokon is figyeljünk a változatos táplálkozásra; a hal fogyasztása például kiemelten ajánlott, mivel az omega-3 zsírsavak támogatják az idegrendszer egészségét, és gyulladáscsökkentő hatásuk révén hozzájárulnak a testi jóléthez.

Győző-Molnár szerint a 40 napos időszakon felül ajánlott kiterjeszteni a böjtöt egész évre, és tartani hetente egy-két húsmentes napot. Hozzátette, a terhes nők és a gyerekek esetében azért nem szokták javasolni a böjt megtartását, mert tápanyaghiányos állapot alakulhat ki. Ilyenkor még könnyebb beleesni abba a hibába, hogy túl kevés fehérjét viszünk be a szervezetünkbe - a gyerekeknél és a várandósoknál erre fokozottan figyelni kell.

Ha eltávolítjuk az étkezésünkből a húst, a zöldségek kerülnek a középpontba, és többet fogyasztunk a természetes, feldolgozatlan ételekből. Ennek következtében nő a rostbevitelünk, ami kedvező hatással lehet a koleszterinszint csökkentésére, különösen szív- és érrendszeri problémák esetén.

A szakember javasolja, hogy egy szigorú böjti napon a három étkezésből egynél együnk halat. Választhatunk egy zsírosabb, tengeri fajtát, vagy makrélát, lazacfilét, az édesvízi halak közül kipróbálhatjuk a pisztrángot is. Ezt párosíthatjuk valamilyen teljes értékű gabonával, például bulgurral, és sok-sok zöldséggel - kész is az egyszerű ebéd egy húsmentes napra.

Fontos, hogy ne legyen monoton az étkezésünk ilyenkor sem, és kerüljük az olyan feldolgozott szénhidrátot tartalmazó köreteket, mint a pékáruk. Egy másik opció lehet, hogy hüvelyes alapú fehérjét választunk a hal helyett, például csicseriborsót, vagy babot.

Sokan választják a 40 napos böjtöt, amely során nemcsak az étkezésükről mondanak le, hanem különféle élvezeti cikkekről is, mint például az édességek, az alkohol vagy éppen a cigaretta. Győző-Molnár hangsúlyozza, hogy az, hogy ez a változtatás milyen hatással van ránk, egyénenként eltérő. Míg egyesek könnyedén átvészelik ezt az időszakot, másoknál a hirtelen elvonás falási rohamokat idézhet elő, ha csak pár kalóriát is eltávolítanak az étrendjükből. Ennek megelőzése érdekében érdemes átgondolni, hogyan alakítjuk át az étkezéseinket. Ha például a desszert elhagyása mellett döntünk, érdemes többféle fehérjeforrást beépíteni az étrendünkbe, több zöldséget fogyasztani, és növelni a gabonaköret mennyiségét – így a kieső kalóriákat arányosan pótolhatjuk.