Itt az idő, hogy tisztázzuk a ködös kérdéseket: Vajon háború kitörése fenyeget? Atomcsapásra kell számítanunk? Vagy esetleg egy régiós összeomlás küszöbén állunk? Cikkünkben részletesen körbejárjuk az Irán elleni támadással kapcsolatos legfontosabb aggály

Ma hajnalban súlyos csapást mért Iránra az izraeli haderő, a perzsa állam pedig megtorlást indított. Ennek kapcsán több kérdést is kaptunk arról, mekkora esélye lehet az eszkalációnak, akár egy nagyobb háborúnak több ország bevonásával - ezekre adunk most választ. Természetesen megválaszoljuk a szinte minden konfliktus kapcsán felmerülő kérdést is, hogy lesz-e atomcsapás.

Ma hajnalban súlyos események sorozata rázta meg Iránt: az izraeli légierő és a Moszad több katonai létesítményt és nukleáris komplexumot célzott meg, robbanásokkal pusztítva el azokat. Ennek következtében számos iráni katonai vezetőt és atomtudóst, köztük a vezérkari főnököt és az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest vezetőjét is életüket vesztették. Az események drámai fordulatot hoztak a régió politikai helyzetében.

A legfontosabb tudnivalókat itt szedtük össze a támadással kapcsolatosan:

Az izraeli támadással kapcsolatosan több kérdést is kaptunk:

Mennyire tekinthető most háborúnak a kialakult helyzet? Milyen valószínűséggel lépnek a légierő akciói mellé a tankok és rohamlövészek?

A helyzet értelmezéséhez kapcsolódóan a legfontosabb tény az, hogy Izrael és Irán nem közvetlenül határosak egymással: a két rivális közt 1000 kilométer távolság húzódik és legalább két másik ország (Szíria és Irak vagy Jordánia és Irak) területén való átkelés szükséges ahhoz, hogy szárazföldi konfliktust lehessen vívni. Irak viszonya Iránnal és Izraellel (pontosabban ennek nyugati szövetségeseivel) billegőnek nevezhető, Szíriában pedig decemberben hatalomátvétel történt, az Al-Núszra Frontból kinőtt új kormány most nagyon próbál látványos "nyugatos" fordulatot végrehajtani. Jordánia pedig - regionális összevetésben legalábbis - jó viszonyt ápol Izraellel.

Ezért tehát a tankok és a katonák nem fognak elindulni egyik vagy másik ország irányába – egy átfogó invázió szinte biztosan elmarad. Főként figyelembe véve, hogy Izrael jelenleg nem élvezi az Egyesült Államok támogatását az Irán ellen tervezett katonai akciók során.

Mindazonáltal nem zárható ki, hogy a jövőben háborúra kerülhet sor valamilyen formában, hiszen a helyzet még mindig az eszkaláció korai szakaszában tart. További katonai akciók, beleértve légi támadásokat, rakéták, drónok alkalmazását, valamint titkosszolgálati műveleteket és közvetett erők bevetését, egyértelműen várhatóak.

Attól függően, hogy mennyire súlyosak ezek a csapások, mennyire intenzívek, kétoldalúak, milyen célpontok ellen irányulnak, és időben meddig tartanak, lehet majd háborúról beszélni.

Egyelőre még "csak" egy nagyobb izraeli csapás és egy limitált iráni ellencsapás történt, ez még "csak" konfliktus, összecsapás, katonai csapás - nem háború.

Irán kapcsán gyakran emlegetett kockázati faktor, hogy a perzsa állam számos regionális országban aktív titkosszolgálati, katonai eszközökkel: ők látják el fegyverekkel és hírszerzési segítséggel egyebek mellett a palesztin Hamászt, a libanoni Hezbollahot, a jemeni húszikat (Anszar Allah), az Irakban aktív síita milíciákat és anno ők álltak a megbukott szíriai Aszad-rezsim mögött is.

Az izraeli támadással kapcsolatosan azt fontos látni, hogy Jeruzsálem éppen azért most indította meg az Irán elleni csapást, mert a teheráni proxierők nagyon meggyengültek az elmúlt másfél évben:

A Hamász gyakorlatilag eltűnt a gázai konfliktus következtében, míg a Hezbollah jelentős veszteségeket könyvelhetett el a tavalyi hónapokban végrehajtott intenzív izraeli légitámadások következtében. A húszikat Amerika és Nagy-Britannia folyamatos bombázásának tették ki, annak ellenére, hogy ők több mint 1000 kilométer távolságra helyezkednek el. Ezen kívül Aszad tavaly decemberben megbukott, ami tovább bonyolítja a régió politikai helyzetét.

Az iraki milíciák, különösen a Hasd es-Sabi / PMF vonatkozásában, továbbra is jelenthetnek kihívást, azonban reálisan nézve, a tevékenységük leginkább Irakra, Jordániára és esetleg Szíriára korlátozódik, míg Izrael közvetlen fenyegetése nem igazán valószínű. Két kiemelkedő esemény történt az iraki milíciák ügyében: egyrészt néhány hónappal ezelőtt önkéntes lefegyverzési folyamatot indítottak, amely mögött állítólag Irán irányítása áll, másrészt Donald Trump igyekszik távolságot tartani Izrael katonai akciójától, remélve, hogy ezzel csökkentheti a régiós amerikai bázisok ellen irányuló esetleges intenzív támadásokat.

Ezek szerint jelenleg minimális az esély arra, hogy Irán, amely mostanra elvesztette szövetségeseit és erős támogatóit, komoly katonai konfliktust robbantson ki, amely több ország területét is érintené.

Elképzelhető, hogy Irakban a síita milíciák részéről néhány incidens történik, és Szíriában is aktiválódhatnak az alavita milíciák, de valószínűtlen, hogy ebből széleskörű, több országot érintő konfliktus alakuljon ki. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Irán mellett a térség egyetlen jelentős katonai erővel bíró állama sem fog beállni, így a háború kitörésének esélye minimális.

Érdekes kérdés, hogy Oroszország hogyan reagál a helyzetre, különösen figyelembe véve szoros szövetségi viszonyát Iránnal, amely katonai együttműködésen alapul. Rövid távon valószínűsíthető, hogy Moszkvából csupán néhány elítélő nyilatkozat érkezik, valamint felszólítják Izraelt, hogy hagyjon fel a katonai agresszióval. Azonban ha a konfliktus elhúzódik, hosszabb távon lehetséges, hogy Oroszország diszkrét módon támogatni fogja Irán haderőit fegyverekkel és hírszerzési információkkal.

Mivel jelenleg Ukrajna vonja el az orosz katonai erőforrásokat, és a közeljövőben nem várható jelentős változás ebben a helyzetben, Moszkva oldaláról valószínűtlen, hogy komolyabb beavatkozásra kerüljön sor a Közel-Keleten.

Ahogyan manapság számos konfliktus esetében, itt is felvetődik a kérdés: milyen valószínűséggel alakulhat át a jelenlegi helyzet atomháborúvá?

A válasz lényegében annyi, hogy szinte teljesen elhanyagolható, mondhatni nulla százalék.

A két hadviselő fél közül csak az egyik, Izrael rendelkezik atomfegyverrel, az Irán elleni csapás pedig pont azért indult meg, hogy a perzsa állam ne tudjon nukleáris fegyverekhez jutni.

Teheránban kétségtelenül megtalálható dúsított urán és egyéb radioaktív anyagok, amelyekből, ha a helyzet úgy kívánja, képesek lennének egyfajta piszkos bombát létrehozni. Azonban annak a valószínűsége, hogy ezt a fegyvert sikeresen célba juttatják Izrael irányába, rendkívül csekély.

Izrael pedig biztos nem fog nukleáris csapást mérni Iránra, hiszen semmi értelme nem lenne ennek, ha hagyományos eszközökkel is el tudják intézni a régi riválist; egy ilyen lépéssel csak azt érnék el, hogy a teljes nemzetközi közösséget maguk ellen fordítják.

A konfliktus eseményeit folyamatosan nyomon követjük ebben a cikkben, percenként frissítve az információkat: