Itt tapasztalható a legjelentősebb bérnövekedés Magyarországon.

Az országos nettó kereset átlagosan 372 ezer forintra emelkedett, ugyanakkor a települések 68%-án a reálkeresetek csökkentek. Budapest továbbra is a legmagasabb jövedelmekkel büszkélkedhet, havi 469 ezer forintos átlaggal, míg a legnagyobb nominális növekedést Győr és környéke mutatta. A legalacsonyabb keresetek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében tapasztalhatók, ahol az átlagcsak 297 ezer forintra rúg.

2023-ban a GKI települési szintű elemzése alapján a fővárosban mért nettó kereset emelkedett a legmagasabbra, havi 469 ezer forintot elérve, ami 13,7%-os növekedést jelentett. Ezt követően a megyei jogú városok és megyeszékhelyek következtek havi 382 ezer forintos átlagkeresettel (+13,6%). A városok átlagos nettó keresete 338 ezer forintra rúgott, ami 14,8%-os emelkedést mutatott. A rangsort a nagyközségek és községek zárták, ahol a havi kereset 296 ezer forint volt, ami 16,4%-os növekedést jelentett. Az országos nettó átlagkereset havi szinten 372 ezer forintot tett ki, ezzel 14,8%-os emelkedést könyvelhetett el.

Budapest, Győr és Székesfehérvár agglomerációjában található a legmagasabb nettó jövedelem, ami egyértelműen mutatja, hogy ezek a városok kiemelkednek a kereseti szempontból.

A legalacsonyabb jövedelmű területek közé tartoznak Baranya és Somogy megye kis lélekszámú települései, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegye határ menti területei. A vármegyék szerint legalacsonyabb nettó keresetek Szabolcs-Szatmár-Beregben voltak (297 ezer forint), kevéssel megelőzve Békés és Somogy vármegyét (309 ezer forint).

A legmagasabb jövedelmű vármegye idén is Pest volt (411 ezer forint), a második Győr-Moson-Sopron (399 ezer Ft), amely megelőzte Komárom-Esztergomot (398 ezer Ft).

Érdemes kiemelni, hogy a budapesti jövedelmek torzítják a valóságot, mivel a fővárosban dolgozó, de albérletben élő, állandó lakcímmel más településen rendelkező személyek bevételei a statisztikákban nem Budapesten, hanem vidéki településeken szerepelnek. Ez pedig felfelé módosítja az ottani átlagjövedelmeket.

A nettó keresetek növekedését érdemes alaposan megvizsgálni, mind százalékos, mind nominális szempontból. Különösen figyelemre méltó a reálkereset emelkedése a kékkel jelölt területeken, amelyek Győr és környékét, valamint Baranya és Borsod határ menti településeit foglalják magukban. Ezeken a helyeken, ahol valószínűleg jelentős a minimálbérekből élők aránya, a 15%-os minimálbér-emelés és a 10%-os garantált bérminimum növelése lényegesen hozzájárulhatott az átlagkeresetek drámai növekedéséhez.

Azonban nemcsak a százalékban kifejezett, hanem a nominális nettó kereset változását is érdemes megvizsgálni, ami pontosabban tükrözi, hogyan változott a dolgozók anyagi helyzete. Habár Budapest százalékos kereset növekedése elmaradt az átlagtól, nominálisan az országos átlag növekedésénél (48 ezer forint) jobban nőtt a kereset a fővárosban (56 ezer forint). A legmagasabb nominális növekedést azonban nem Budapest, hanem Győr és agglomerációja (több mint 60 ezer forint) érte el.

Összességében megállapítható, hogy 2023-ban a települések 68%-án reálkereset-csökkenés tapasztalható, míg ezzel szemben Győr és környezete egyedüliként tudott folyamatos növekedést felmutatni.

A nominális jövedelmek szempontjából a főváros továbbra is jelentős fölénnyel bír, míg a legmagasabb és a legalacsonyabb keresetű megyék rangsora szinte változatlanul megmaradt.