A jövő év kezdetétől két fázisban nő a gyermeket nevelő családok számára járó adókedvezmény.
A parlament keddi döntése értelmében jövő évtől két ütemben nő a gyermeket nevelő családok adókedvezménye. Az új adótörvények szerint a SZÉP-kártyára utalt összeg egy részét lakásfelújításra is fel lehet használni. Továbbá a munkáltatók albérletidíj-támogatást is nyújthatnak a dolgozóiknak. Emellett a jövőben több adónem is évente az infláció mértékével emelkedik, ami hozzájárul a családok anyagi helyzetének javításához.
Az Országgyűlés 114 támogató, 42 ellenző szavazattal és 8 tartózkodással hagyta jóvá az adótörvények módosítására vonatkozó jogszabályt.
A jogszabály szerint két lépcsőben emelkedik a gyermeket nevelő családok adókedvezménye. 2025. július 1-től 50 százalékkal, 2026. január 1-jétől pedig további 50 százalékkal nő a gyermekenként érvényesíthető kedvezmény mértéke.
2025 második felében az egy gyermeket nevelők családi kedvezménye havonta 100 ezer, a két gyermeket nevelőké 200 ezer, a három vagy több gyermeket nevelőké pedig 330 ezer forint lesz. 2026. január 1-től a kedvezmény mértéke egy eltartott esetén 133 340 forint, két eltartott esetén 266 660 forint, három és minden további eltartott esetén 440 000 forint lesz. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelők jövő év július elsejétől 100 ezer forinttal, 2026-tól pedig 133 340 forinttal növelt összegben vehetik igénybe a családi kedvezményt. A gyermekek után járó adókedvezmény érvényesítési szabályai nem változtak.
A fizetővendéglátó tevékenységhez kapcsolódó tételes átalányadózás szabályai hamarosan módosulnak. Ez az adózási forma azon magánszemélyek számára érhető el, akik legfeljebb három, saját tulajdonú vagy haszonélvezeti joggal rendelkező, magánszálláshelynek minősülő ingatlanban végzik tevékenységüket. A jövőben az adó mértéke az adott településen eltöltött vendégéjszakák számától fog függni, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján. Amennyiben a településen éves szinten meghaladja a kétmillió vendégéjszakát, úgy az adó évi 150 ezer forintot fog jelenteni szobánként. Ezzel szemben, ha a vendégéjszakák száma ennél alacsonyabb, akkor az adó mértéke 38 400 forint marad szobánként.
Lehetőség nyílik arra, hogy a SZÉP-kártyára érkező munkáltatói támogatás 50%-át lakásfelújítási célokra is felhasználhassák.
2025-től adómentesen használhatók fel az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon felhalmozott összegek lakáscélokra. Bővül a SZÉP-kártya is, amelyben új, "Aktív Magyarok" zseb jelenik meg: a munkáltatók az aktív életmód támogatására havi 10 ezer forintot, évente legfeljebb 120 ezer forintot utalhatnak ide. Emellett január 1-jétől a munkáltatók 35 év alatti munkavállalóik számára béren kívüli juttatásként havi maximum 150 ezer forintot, éves szinten legfeljebb 1,8 millió forintot biztosíthatnak albérletidíj- vagy lakáshiteltörlesztési támogatásként.
2026 végéig továbbra is érvényben marad az ötszázalékos áfakulcs az újépítésű lakóingatlanok értékesítésekor. Különösen kedvező, hogy a folyamatban lévő építkezések esetén akár 2030. december 31-ig is alkalmazható ez az áfakulcs. Emellett fontos változás, hogy az e-nyugtaadás bevezetését 2025. január 1-jéről 2025. július 1-jére halasztották, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő felkészüléshez.
Ezentúl minden évben a különböző adónemek az előző évben tapasztalt átlagos inflációs rátával fognak emelkedni.
A jövedéki adó terén is változások várhatóak: 2025-től a dohánytermékek és bizonyos energiatermékek adómértékei emelkednek, azonban a valorizációs folyamat csak 2026-ban veszi kezdetét. A cégautóadó jövő évi emelkedése körülbelül 20 százalékra tehető, ezen túlmenően a törvénymódosítás értelmében mind a gépjárműadó, mind a cégautóadó esetében inflációkövető valorizációs rendszer lép életbe. A regisztrációs adó is alkalmazkodik ezekhez az új szabályozásokhoz: 2025. január 1-jétől megszűnik a plug-in hibrid és hibrid autókra korábban biztosított adómentesség és kedvezmény.
Az adóhatóság eszköztára újabb fontos lépéssel bővül, hiszen bevezetik az adategyeztetési eljárást. Ez az eljárás akkor lép életbe, amikor az adózó által benyújtott adatok eltérnek az adóhatóság által nyilvántartott információktól. A kiskereskedelmi adó rendszerében is jelentős változások várhatóak: az adókötelezettek körébe mostantól azok a platformok is beletartoznak, amelyeken keresztül belföldön kiskereskedelmi értékesítések történnek.
