Kakas Márton rendkívüli módon helyre tette Jókai Mórt.

Széles közönség előtt mutatták be Kiss A. Kriszta A fiú, aki mindent el akart mesélni - Egy elveszett Jókai önéletrajz című könyvét a budapesti Lumen Kávézóban. A szerző szerint Jókai rendkívül humoros ember volt, ezért a kötet is ebben a szellemben készült.

Jókai Mór is volt egyszer kisfiú. Neki is volt anyukája, apukája, és ő is félt új iskolába menni. Ő is volt szerelmes, forradalmár, neki is voltak hobbijai. S hogy lett közben a magyar irodalom egyik megkerülhetetlen alakja, és egyik legtermékenyebb írója? Azt Kiss A. Kriszta Jókai Mór-kutató sajátos stílusában meséli el nekünk A fiú, aki mindent el akart mesélni - Egy elveszett Jókai önéletrajz című művében, amelyet Takács Viktória kiváló rajzai színesítenek.

A Móra Kiadó legújabb műve nemrégiben debütált a budapesti Lumen Kávézóban, ahol egy impozáns közönség gyűlt össze. Annyian voltak, hogy sokaknak már szék sem akadt, így többen állva élvezték a színpadi beszélgetést. A diskurzus során a kötet szerzőjét Hansági Ágnes, a könyv lektorának kérdéseivel faggatta.

Soha nem volt még ennyire boldog és élvezetes munkám az életem során!

- Ezzel a figyelemfelkeltő bevezetéssel indította a könyvbemutatót Hansági, és meglepő módon hitelt érdemlően tűnt lelkesedése, ami nem mindennapi a moderátorok között. Kiss A. Kriszta pedig megosztotta, hogy az a gondolat fogalmazódott meg benne, miszerint a legjobb megoldás az lenne, ha Jókai saját, általa írt önéletrajzi részleteit integrálná a bemutatott szövegbe.

Szerettem volna egy kis mókát csempészni az olvasók életébe, és úgy éreztem, hogy a humor is jót tenne a történetnek – hiszen Jókai sem riadt vissza a vidámságtól!

A szövegek válogatása során arra törekedett, hogy az írót vonzóbbá tegye azok számára is, akik most kezdik felfedezni a munkásságát, így könnyebbé válik számukra a kapcsolódás. Kezdetben a legendás szerző felnőttkorának sikereire helyezte a hangsúlyt, de végül arra a következtetésre jutott, hogy sokkal érdekesebb és értékesebb lenne feltárni, hogyan formálódott a gyerekkora, kik voltak a fontos személyek az életében, és milyen hatások alakították a jövőjét.

Hansági szerint a kötet izgalmainak egyik fő forrása Kakas Márton karaktere, aki bátran mer szembeszállni Jókaival, pimaszságával pedig feszültséget teremt a történetben. Érdekesség, hogy a Kakas Márton név egyenesen Jókai Mór írói álnévként indult, amely alatt az 1860-as években szatirikus költeményeket és politikai "leveleket" publikált. Kiss A. Kriszta szavaival élve, ez a figura a regényíró lényeges alteregójává lépett elő, részben a hírnév nyomását is enyhítve, amely könnyen elnehezítheti az embert. Kakas Márton önironikus és érces humorával nemcsak saját magát, hanem másokat is közelibbé tett a közönség számára.

Cél volt, hogy Kakas Márton legtöbb megszólalásában helyre tegye Jókait. Urambátyám, nem kéne ennyit dicsekedni. Ezzel arra is rámutatott, hogy saját magát se vegye túl komolyan.

Hansági Ágnes megfogalmazása szerint a könyv óriási előnye, hogy történetileg hű, legalábbis az irodalomtudomány jelenlegi állása szerint. Eztán megkérdezte a szerzőt, az alkotáskor számolt-e azzal, hogy a kötet később akár az osztálytermekbe is bekerülhet-e. "Egyáltalán nem" - érkezett a határozott válasz, némi döbbenettel vegyülve.

Kiss A. világossá tette, hogy nem történész, és kutatásai során nem Jókai Mór életének eseményeire fókuszált, hanem arra, hogyan és mit írt az életéről. Ezt a szemléletet próbálta meg összegezni és bemutatni a kötetében. Emellett kiemelten fontosnak tartotta, hogy a könyv ne csupán a fiatalabb olvasóknak, hanem a felnőtt közönségnek is releváns és élvezetes legyen.