Kanada határozott lépéseket tesz a grúziai tüntetések elnyomásában részt vevő személyek ellen, szankciókat alkalmazva azokra, akik megpróbálják elfojtani a szabad véleménynyilvánítást és a demokratikus jogokat.

Grúziában már ötödik éjszakája tartanak a tüntetések, ahol a lakosság határozottan kifejezi ellenállását a kormány azon döntésével szemben, amely a az Európai Unióhoz való csatlakozásról folytatott tárgyalások felfüggesztését jelenti. Az emberek a változásért és a jövőjükért küzdenek, miközben az utcákon hangos kiáltások és transzparensek hirdetik a demokratikus értékek melletti elköteleződést.

Mélanie Jolie, a kanadai külügyminiszter, egy közös sajtótájékoztatón vett részt Litvánia, Lettország és Észtország képviselőivel. Itt hangsúlyozta Kanada támogatását a grúz nép iránt, és aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország milyen lépéseket tervez Grúziában. "Nagyon komolyan aggódunk a helyzet miatt" - nyilatkozta.

Vasárnap a három balti ország hivatalosan bejelentette, hogy nemzeti szankciókat alkalmaz azokra, akik részt vállalnak a törvényes grúziai demonstrációk elnyomásában.

Jolie elmondta, hogy Kanada követni fogja ezt a példát, és "szankcionálni fogja a kulcsfontosságú személyeket, valamint az emberi jogok megsértésében vagy korrupcióban részt vevő vállalkozásokat, szervezeteket", saját szankciórendszere alapján.

A tüntetők hétfőn este ötödik alkalommal gyülekeztek a grúz parlament lépcsőin Tbilisziben. A demonstrálók haragját az váltotta ki, hogy a kormány, amelyet sokan a választási eredmények állítólagos manipulálásával vádolnak, bejelentette: leállítja az Európai Unió (EU) tagság felé vezető folyamatokat.

A demonstrálók, akik Oroszországot bíráló transzparenseket emeltek a levegőbe, továbbá uniós és grúz zászlókkal vonultak, kövekkel támadták meg a rendőrséget. Erre a hatóságok vízágyúkat vetettek be válaszul.

Hétfőn a grúz belügyminisztérium közölte, hogy 224 tüntetőt vettek őrizetbe adminisztratív, hármat pedig büntetőjogi vádak alapján. 113 rendőr szorult orvosi ellátásra, míg három másik rendőr kórházba került a tüntetőkkel való összecsapások után, miután a tüntetők tűzijátékokat dobáltak rájuk.

Szalome Zurabisvili, Grúzia elnöke, hangsúlyozta, hogy kiáll a tüntetők mellett, és aggasztónak találja, hogy a letartóztatottak közül sokan sérülésekkel tértek haza. Kiemelte, hogy néhány demonstrálót a letartóztatás és a rendőrségi szállítás során bántalmaztak.

Az EU-t támogató államfő az X közösségi médiaplatformon kifejtette, hogy "ez egy súlyos támadás a véleménynyilvánítás szabadsága és a tiltakozási jog ellen – alapvető jogok sérülnek, nem is beszélve arról, hogy milyen módon tartóztatják le az embereket, és hogyan bánnak velük a fogva tartás alatt".

A tüntetések fokozatosan a fővároson túlra is kiterjedtek, a tömegek Batumi, Kutaiszi és Rusztavi utcáira is vonultak. Az iskolák és egyetemek országszerte szintén sztrájkokat és munkabeszüntetéseket tartottak.

Irakli Kobakidze, a grúz miniszterelnök, hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az európai integrációs folyamatot nem késlekedtek el, és az "a lehető legnagyobb lendülettel halad tovább".

A miniszterelnök elmondta, hogy a külügyminisztériumban tartott megbeszélésen a diplomaták "egyértelmű utasításokat kaptak arra vonatkozóan, hogy Grúzia európai integrációs folyamatának maximális intenzitással kell folytatódnia". "Ez a valóság. Minden más egyszerűen hazugság, amelyet szándékosan terjeszt a radikális ellenzék és a hozzá kapcsolódó média".

Kobakidze említette, hogy Pascal Alizard, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöke levelet küldött Maka Botcsorisvili külügyminiszternek. A levél az új parlament első ülését követő jövőbeli együttműködési lehetőségekről szól.

A levélben kiemelte, hogy a választások a verseny szellemében zajlottak, hiszen "széleskörű választási lehetőségeket biztosítottak a polgárok számára, zökkenőmentes adminisztrációval valósultak meg, és a jelöltek szabadon folytathatták kampányaikat."