Kéri László szerint a Fidesz politikai tevékenysége már nem a hagyományos kormányzás keretein belül zajlik, hanem egyre inkább a fókuszcsoportok visszajelzéseire épülő kampánystratégiákra támaszkodik. Ez a megközelítés a választási kommunikációt és a közp
Kéri László, a neves politológus, a Konkrétan Rónai Egonnal című extra adásban kifejtette, hogy véleménye szerint Magyarországon a kampányszünet fogalma már nem létezik; gyakorlatilag minden egyes nap választási időszakot élünk. Rámutatott a 2026-os választások lehetséges kimeneteleire, és részletezte azokat a komoly kihívásokat, amelyekkel szembesül az a politikai szereplő, aki végül hatalomra jut.
Kéri László a Konkrétan Rónai Egonnal című különkiadásban kifejtette, hogy...
A beszélgetés kezdetén a politológus kiemelte, hogy az utolsó másfél év során olyan jelentős átalakulások zajlottak Magyarországon, amelyek mértéke felülmúlja az azt megelőző húsz év eseményeit együttesen.
A politikai struktúra, a társadalmi légkör és a közvélemény dinamikus változásokon megy keresztül.
- fogalmazott. A politológus szerint Magyarország ma olyan állapotban van, ahol minden nap új politikai impulzus éri a társadalmat, a kampány már nem korlátozódik az utolsó hónapokra.
A műsor fókuszában a két politikai vezéregyéniség, Orbán Viktor és Magyar Péter rivalizálása állt. Kéri megjegyezte, hogy ez az első alkalom, amikor a pártok nem egy politikai vezető mögé sorakoznak fel, hanem egy politikus maga vonzza a tömeget. Szerinte a "Magyar Péter-jelenség" a társadalom aktivizálódó, változást sürgető szegmenseit mozgatta meg, ami Orbán Viktort arra kényszerítette, hogy újra a kampányüzemmódra váltson.
A kampány kezdete az a nap volt, amikor Orbán tusványosi beszédet tartott, és Magyar Péter ugyanazon a napon mondta el a maga vízióját. Ettől a pillanattól kezdve napi verseny van
„Tedd különlegessé a szövegedet!” – javasolta Kéri.
Kéri véleménye szerint a miniszterelnök ráébredt, hogy a klasszikus politikai kommunikációs módszerek már nem elegendőek. "Rendszeresen belemerült a napi szintű véleménynyilvánításba. Reggelente megfogalmaz egy gondolatot, amely aztán délután már megjelenik a Magyar Nemzet, a Mandiner hasábjain, este pedig az ATV műsorában."
Orbán, aki korábban nem igazán találta meg a helyét a digitális világban, mostanra "elsajátította az új korszak nyelvét". Ennek nyomán elindította a Digitális Polgári Köröket, hogy a Fidesz kompenzálja az online térben eddig elszenvedett hátrányait.
Kéri László véleménye szerint a kormány politikai stratégiájának alapját a fókuszcsoportos kutatások képezik, és jól tudja, mikor érdemes ígéreteket tenni. A 14. havi nyugdíj bevezetését nem csupán szociális intézkedésként értelmezi, hanem mint tudatos kampányfogást, ami a nyugdíjas szavazók megtartására irányul. "Ez körülbelül 600-650 milliárd forintot jelent, de ha szükséges, akár 15. vagy 16. havi nyugdíjat is bevezetnek. Hiszen észlelik, hogy a nyugdíjas közösség is megosztott" - tette hozzá.
Kéri azt is kifejtette, hogy Magyar Péter másfél év alatt teljesen átalakult.
"Amikor először érintettük a témát, azt gondoltam, hogy minden területen megállja a helyét, csak politikai pályára nem való. Most viszont látom, hogy tanult, fejlődött, és mélyebb betekintést nyert az ország valóságába."
Az országjárás számára nem csupán egy PR-stratégia volt, hanem egy igazi tanulási élmény.
A Tisza Mozgalom körül megjelent új arcok pedig - Kármán András, Hegedűs Zsolt, Bódis Kriszta, Ruszin-Szendi Romulusz - "egy új generációs, szakértői garnitúrát alkotnak", amely Kéri szerint kormányképes alternatívát mutat. Ennek kapcsán azt is elmondta, hogy meglátása szerint
"Ezek az emberek negyvenesek, a rendszerváltás után nőttek fel, többüknek külföldi tapasztalata is van. Ők már nem ideológiai alapon gondolkodnak, hanem szakmai kompetencia mentén" - fogalmazott.
A politológiai elemzés alapján a Tisza körüli csapat inkább technokratikus irányultságú, mintsem pártpolitikai hátterű, ami a magyar közéletben egy "üdvözítő meglepetésnek" számít.
A beszélgetés során a magyar gazdaság helyzete is terítékre került: "Már 14 hónapja folyamatosan csökkennek a beruházások Magyarországon, ami aggasztó jel, hiszen ez a jövőnkre is komoly hatással van."
Szerinte, miközben a közélet a napi botrányok körül forog, a gazdaság mélyebb, strukturális problémái szinte teljesen háttérbe szorulnak: "Láttál valaha műsort arról, hogy már 14 hónapja folyamatosan csökken a beruházások száma? Nem igazán. De Zsolti bácsi és Judit kalandjairól már több tucatnyi híradást láthattunk."
A beszélgetés végső szakaszában Kéri hangsúlyozta, hogy bármilyen eredménnyel zárul is a 2026-os választás, az újonnan megválasztott vezetőnek egy teljesen átalakuló politikai környezetben kell majd irányítania és tevékenykednie. Nem csupán a hazai politikai viszonyok, hanem a globális politikai folyamatok is jelentős átalakuláson mennek keresztül.
" Nincsenek válaszok súlyos kérdésekre. Például a menekültválságra sincs válasz. Olyan energiaszerkezeti válság előtt áll a világ, ami legutóbb a XX. század előtt volt. A klímaproblémákat már nem is mondom. A nyugati jóléti modell most bukik meg, ezekben az években. Ráadásul az elégedetlen radikális csoportok elképesztő erővel tüzelik az elitellenességet. Ez öt olyan kihívás, amire bárki, aki kormányoz, annak választ kell adnia" - mondta Kéri László.
