Eltávolítják a magyar szankciós vétók akadályait.
Belgium már most egy nemzetközi koalíció létrehozásán dolgozik, melynek tagjai akkor is hajlandóak lesznek fenntartani az orosz vagyonok befagyasztását, ha az uniós szankciók megújítása elmarad. Bár a magyar kormány szerint egyelőre nincs tervben vétó, a belga külügyminiszter semmiképp sem kockáztatná az Oroszországnak borzalmasan hiányzó vagyonelemek felszabadítását, különösen amíg azok kamatjaiból tudják finanszírozni Ukrajna támogatását.
A tagállamokat egyesítő Európai Tanács várhatóan júliusban fog dönteni az orosz vagyonok befagyasztását célzó szankciós csomag fenntartásáról. Az unió legnagyobb befolyással bíró országai azonban már most igyekeznek garantálni, hogy a körülbelül 260 milliárd eurós összeg ne kerüljön vissza Oroszország kezébe.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter, kifejtette, hogy Magyarország várhatóan nem fogja megakadályozni az Oroszország ellen bevezetett szankciók meghosszabbítását. Ezen a téren Belgium arra törekszik, hogy biztosítsa, hogy...
Az EU által bevezetett korlátozások megkerülése esetén is fontos, hogy az orosz vagyonelemeket továbbra is befagyasztva tartsák.
Maxime Prévot, Belgium külügyminisztere, pénteken egy interjúban az Euractiv számára hangsúlyozta, hogy elengedhetetlenek az alternatív megoldások a zárolt vagyon megőrzéséhez. Kifejtette, hogy ideális esetben egy új nemzetközi keretrendszer kialakítására lenne szükség, amelyben a résztvevő országok együttműködve szavatolnák, hogy az elkobzott eszközök továbbra is védett státuszban maradjanak.
A miniszter kiemelte, hogy Belgium nem léphet előre egyedül ebben az ügyben.
Elengedhetetlen, hogy közösen vállaljuk a kockázatokat. Együttműködésre van szükség. A jogi és pénzügyi kockázatok alapos mérlegelése mellett kiemelkedően fontos, hogy megalakuljon a "hajlandók koalíciója" az orosz vagyonokkal kapcsolatos ügyek rendezésére.
- jelentette ki Prévot.
Belgium el akarja kerülni, hogy egyedül viselje az Oroszország által különböző bíróságokon indított perek kockázatát, ezért érdekük, hogy "erős, írásos kötelezettségvállalásokat" kapjanak más, akár EU-n kívüli országoktól is, mint például Kanadától vagy az Egyesült Királyságtól.
A lényeg az, hogy az uniós szankciók mellett egy olyan, tagállamokon is túlnyúló együttműködésen alapuló tilalmat vezetnének be, amely lehetővé tenné, hogy azok az országok, amelyek esetleg megvétóznák a szankciók megújítását (például Magyarország és Szlovákia), kiszabaduljanak az orosz vagyonelemekből, amelyek már csak elenyésző mértékben vannak jelen.
Az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása után a Nyugat összezárásának egyik leghangsúlyosabb lépése volt, a területükön található bankokban tartott orosz tőke zárolása. Ebből mintegy 210 milliárd az EU országaiban, míg a fennmaradó 50 milliárd legnagyobb része az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában fagyasztottak be.
Mivel Ukrajna újjáépítéséhez a legoptimistább becslések szerint is több mint 500 milliárd euróra (körülbelül 200 ezer milliárd forintra) van szükség, egyre inkább szóba kerül az orosz pénzek közvetlen felhasználásának lehetősége is. Azonban...
annak kamatait már eddig is Ukrajna támogatására költik.
A lefoglalt pénzek önkényes felhasználása nem csupán a nemzetközi jog szempontjából kifogásolható, hanem a gazdálkodás során is érdemes körültekintően eljárni. Egy lehetséges béketárgyalás során ugyanis a fokozatosan felszabadított összeg jelentős ösztönző erővel bírhat. Fontos azonban, hogy ezt az összeget kizárólag ellenőrzött körülmények között, Oroszország gazdasági stabilizálásának érdekében használják fel.
A 2024 októberében a G7 országok által kidolgozott új hitelkonstrukció jelentős lépést jelent Ukrajna támogatásában. Ennek alapja az orosz központi bank Nyugaton, különösen Belgiumban, az Euroclear pénzügyi elszámolóházban elhelyezett körülbelül 210 milliárd euró értékű eszköze. A konstrukció lényege, hogy az ezekből származó éves hozamokat Ukrajna segítésére fordítják, így támogatva az ország gazdasági helyreállítását és stabilizációját.
Az orosz pénzeszközöket újrahasznosítják, így a befagyasztott összegek nem tűnnek el, hanem a zároló országok számára "rendkívüli bevételeket" generálnak, amelyekből a támogatásokat finanszírozzák. Mivel a tőkéhez nem nyúlnak, ez a megoldás jogi és tárgyalási szempontból is kevesebb kockázatot rejt magában, mint az eszközök teljes körű elkobzása.
A gyakorlatban a helyzet úgy fest, hogy a G7 országai Ukrajnának összesen 45 milliárd euró értékű hitelt nyújtanak. Ezt az összeget a ukrán kormány szabadon felhasználhatja, legyen szó költségvetési hiányok fedezéséről, az ország újjáépítéséről vagy éppen katonai célú felhasználásról. Ez a támogatás résztvevőnként körülbelül a következőképpen alakul:
A kölcsön kamatait és tőketörlesztéseit hosszú távon a zárolt orosz eszközökből származó jövedelmek segítségével fedezik. Ezzel a G7 országok előre biztosítják Ukrajna anyagi támogatását, míg a tényleges pénzügyi terhet - közvetett módon - az orosz állam vállalja magára.
A program akár évi 3 milliárd euróval is segítheti Ukrajna gazdaságát, anélkül hogy a nyugati adófizetők pénzét használnák fel.
Elsősorban ezért Prévot véleménye szerint a legfontosabb célkitűzés az orosz vagyon befagyasztásának megőrzése, amelynek legegyszerűbb módja a 17. szankciós csomag egyhangú elfogadása lenne. Ugyanakkor, ha néhány EU-tagállam vétózná ezt a lépést, és a "hajlandók koalíciójának" pénzügyi vonatkozásait sem sikerülne megvalósítani, a belga kormány önállóan is kulcsszerepet játszhat a helyzet alakulásában.
Bár a külügyminiszter véleménye szerint ez nem lenne szerencsés lépés, a parlamentjük mégis fontolóra vehetné egy olyan nemzeti intézkedés bevezetését, amely biztosítaná, hogy a pénzeszközök zárolva maradjanak. Ennek hátterében áll a korábban említett belga elszámolóház helyzete, amely további kérdéseket vet fel.
az Euroclear birtokában akár 180 milliárd euró is lehet, az összesen 260 milliárdosra becsült vagyonból.
Prévot meglehetősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna és az európai országok, még amerikai nyomás alatt sem, hajlandóak lennének engedni az orosz pénzeszközök feloldásának. Jelen állapotok tükrében, Vlagyimir Putyin orosz elnök hiteltelen ígéretei miatt, nem is érdemes ilyen várakozásokkal élni.
Ha és amennyiben azonban, egy globálisan elfogadható békemegállapodás helyeződne kilátásba, úgy tűnik, a belgák is pragmatikusan állnának az ügyhöz. A belga külügyminiszter szavaival élve, ha minden érdekelt egyetért abban, hogy ez vezethet egy sikeres kiegyezéshez, akkor "miért ne" lehetne visszaszolgáltatni az illegális háborút folytató Oroszország lefoglalt vagyonát.
