Legalább 14 uniós tagállam szövetségre lép Orbán Viktorral szemben, közös fellépésük célja a politikai nyomásgyakorlás.

Legalább 14 európai uniós tagállam készül közös nyilatkozatot átadni az Orbán-kormánynak kedden, amelyben kifejezik aggodalmaikat a magyar alkotmánymódosítás, az alapjogok csorbítása és a Pride rendezvény betiltása miatt. A Népszava értesülései szerint a nyilatkozathoz további támogatók csatlakozása várható, és a résztvevő országok száma a következő napokban még nőhet.

Az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén ismét napirendre kerül a magyar jogállamiság helyzete, ahol a huszonhét tagállam Európai Unió-ügyi minisztere - Magyarországról Bóka János - folytatja a 7. cikkelyes eljárás keretében tartott meghallgatásokat.

Több tagállam diplomáciai képviselője megerősítette a Népszavának, hogy éles kritikát szándékoznak megfogalmazni Magyarországgal kapcsolatban. Különösen aggasztónak tartják az új "átláthatósági törvénytervezetet", amely véleményük szerint az Orbán-kormány valódi célja a civilek és a független média működésének megnehezítése a Szuverenitásvédelmi Hivatal közreműködésével.

A 7. cikkelyes eljárás zsákutcában A 7. cikkelyes eljárás olyan jogi mechanizmus, amelyet az Európai Unió alkalmaz a tagállamok jogállamiságának védelme érdekében. Azonban sok esetben ez az eljárás patthelyzetbe kerülhet, amikor a szükséges lépések végrehajtása vagy a döntéshozatal lelassul. Ilyen helyzetekben a tagállamok közötti politikai feszültségek és a különböző érdekek ütközése megnehezíti a hatékony megoldások megtalálását. A jogi keretek és a politikai realitás összefonódása miatt a 7. cikkelyes eljárás sokszor inkább szimbolikus, mintsem valódi hatékonysággal bíró eszköz a jogállamiság fenntartásában. Ahhoz, hogy valódi előrelépés történjen, új megközelítésekre és párbeszédre van szükség a tagállamok között.

A 2018 óta folyamatban lévő 7. cikkelyes eljárás eddig nem hozott jelentős eredményeket. Az eljárás elindításához a tagállamok négyötödének, vagyis 22 országnak kellene megerősítenie, hogy Magyarország esetében valós a kockázata annak, hogy súlyosan megsérti az uniós alapértékeket.

A Népszava információi szerint jelenleg 19 tagállam állna készen további lépésre, de ez még mindig nem elegendő. Robert Fico szlovák kormányfő - Orbán Viktor lényegében egyedüli szövetségese az EU-n belül - már többször hangsúlyozta, semmiképpen nem fogja "büntetni" Magyarországot.

Miért haboznak egyes országok?

A többi hezitáló tagállam óvatosan közelít a helyzethez, mivel nem akar precedenst teremteni, hiszen nekik is számos saját problémás ügyük akadhat. Románia, Bulgária és Horvátország korábban már komoly kritikákat kaptak a jogállamiság és a korrupció terén. Görögország esetében a kormány a Pegasus-szoftver alkalmazásával újságírók titkos megfigyelésére ragadtatta el magát, míg Málta és Ciprus is igyekszik elkerülni, hogy olyan helyzetbe kerüljenek, ahol ők lennének a következő célpontok.

Az Európai Parlamentben is erősödik a kritika. Szerdán 26 EP-képviselő írt levelet az Európai Bizottsághoz, amelyben minden uniós forrás befagyasztását kérték, mert elfogadhatatlannak tartják "egy olyan korrupt rendszer további finanszírozását, amely nyíltan aláássa az európai értékeket".

Egy másik levélben, amelyet 60 EP-képviselő írt alá, a kérés az volt, hogy amint a törvény, amely az átláthatóságot hivatott szolgálni, életbe lép, a Bizottság azonnal indítson kötelezettségszegési eljárást, és tegyen lépéseket ideiglenes intézkedések ügyében is. A Bizottság eddig csak óvatos kritikát fogalmazott meg, sem a Pride esemény betiltásával, sem az új törvényjavaslattal kapcsolatban, ami tovább fokozza a feszültséget az Orbán-kormány ellenzői körében.

Az Index híradása szerint Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője május 13-án terjesztette elő A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatát. Ez a javaslat a célja, hogy szigorú keretek közé szorítsa és jelentős büntetésekkel sújtsa a külföldi forrásból finanszírozott, valamint külföldről támogatott médiumokat, sajtószervezeteket, civil egyesületeket és hasonló intézményeket.

Sokan politikai bosszúnakés "a putyini úton tett újabb lépésnek" nevezték a törvényjavaslatot. Több újság szerkesztősége közösen állt ki ellene, az ügyvédek szerint pedig Alaptörvényt sérta tervezet. Az aHang és az aPontok közössége a törvény miatt országos tüntetéssorozat szervezéséről döntött. Mint írták, a kormány "hadüzenetet küldött mindenkinek, aki nem ért velük egyet".