Riasztó statisztikák a magyar lakosság egészségi állapotáról: sokan figyelmen kívül hagyják a saját egészségüket, és a rendszerbe vetett bizalmunk is ingadozik. Ugyanakkor a vitaminszedés terén kiemelkedő teljesítményt nyújtunk Európában.
Második alkalommal képviseltette magát Magyarország a STADA gyógyszeripari vállalat éves Health Report című felmérésében. Az egészségügyi trendek feltérképezésére irányuló, széleskörű, reprezentatív kutatásban összesen 22 ország körülbelül 27 ezer lakosának véleményét gyűjtötték össze. Az európai uniós tagállamok mellett a felmérésbe bevonták az Egyesült Királyságot, Kazahsztánt, Svájcot, Szerbiát és Üzbegisztánt is. A kutatás középpontjában olyan kulcsfontosságú témák álltak, mint az egészségügyi rendszerbe vetett bizalom, az egészséges életmód, a mentális egészség, valamint a mesterséges intelligencia szerepe a gyógyászati folyamatokban.
Magyarország több fontos területen is az utolsó helyek egyikét foglalja el. A kérdésre, hogy a lakosság mennyire él egészségesen, csupán a megkérdezettek egyharmada válaszolt igennel. Hasonló helyzetet mutatnak a csehek is, akik szintén az élmezőny végén kullognak. Az összesített adatok alapján a lakosság alig több mint fele, mindössze 51 százalék gondolja úgy, hogy egészséges életmódot folytat.
Bár a statisztika nem túl biztató, a megkérdezettek túlnyomó többsége, 96 százaléka véli úgy, hogy az egészséges életmód fontos (lenne). A legtöbben Spanyolországban tartják magukat ehhez, ami meg is látszik, az unióban ugyanis - a kutatásban nem szereplő - Liechtenstein után náluk a második legmagasabb a várható élettartam 84 évvel. Az Eurostat 2023-as adatai szerint Magyarországon 76,9 év volt a várható élettartam, ezzel csupán Bulgáriát, Lettországot és Romániát előztük meg.
Sajnálatos módon hazánk az utolsó helyen áll a fizikai állapotunk megítélésében. A magyar lakosság csupán 39%-a véli úgy, hogy jó egészségnek örvend, míg a 22 ország átlagos mutatója 56%-ra rúg. Éppen csak megelőznek minket a szlovákok, kazahok és svédek. A legoptimistább országok közé tartozik Románia, ahol a válaszadók 70%-a, Ausztria 68%-kal, Svájc 67%-kal és Franciaország 66%-kal értékeli az egészségét jónak.
Még ha nem is vagyunk egészségesek, elsőre úgy tűnhet, próbálunk azok lenni. A kutatásban résztvevő országok közül a magyarok mondták a legnagyobb arányban, hogy hetente legalább egyszer tesznek valamit az egészségükért - legyen az sport, egészséges étrend vagy vitaminok, étrendkiegészítők szedése. Hozzánk hasonlóan a dánok 83 százaléka állítja, hogy rendszeresen tesz valamit az egészsége érdekében, de az írek és a szlovákok is a lista elején végeztek 81, illetve 80 százalékkal.
Érdekesség, hogy a 72 százalékos átlag alatt végeztek például a magukat viszonylag egészségesnek valló hollandok. Ennek oka a STADA szakértői szerint az is lehet, hogy ahol a testmozgás vagy a kiegyensúlyozott étrend általánosabb, ott kisebb arányban érzik azt az emberek, hogy ezekkel hozzájárulnak egészségük megőrzéséhez.
A válaszadók körében a legelterjedtebb szokások közé tartozik a személyes higiéniához való ragaszkodás, amelyet a válaszadók 70%-a említett. Ezen kívül a táplálékkiegészítők használata is népszerű, hiszen a kitöltők 65%-a erre is rávilágított. Hazánk ebben a tekintetben is figyelemre méltó teljesítményt nyújtott, hiszen a magyar lakosság 80%-a rendszeresen fogyaszt valamilyen étrend-kiegészítőt. Mindeközben azonban az egészséges életmódra és a testmozgásra vonatkozó statisztikákban nem foglalunk el kiemelkedő helyet.
A kérdésre, hogy mi állítja meg az embereket az egészségesebb életvitel elérésében, a válaszok között a leggyakoribb okok között szerepel az alacsony motiváció (41 százalék), az időhiány (31 százalék), valamint a pénzügyi korlátok (28 százalék). Különösen Magyarországon érzik sokan, hogy az egészséges életmód követése anyagilag megterhelő, hiszen itt a válaszadók 54 százaléka számolt be erről a tapasztalatról.
A legfrissebb adatok szerint a magyar lakosság közel 46%-a úgy érzi, hogy pénzügyeit nehezen tudja kezelni. Sokan kénytelenek komoly figyelmet fordítani arra, hogy mire költik a pénzüket, így a tudatos gazdálkodás elengedhetetlen számukra.
Az anyagi problémák hatása az egészségünkre már számos kutatásban megerősítést nyert. A STADA legutóbbi sajtótájékoztatóján a londoni UCL és King's College közös tanulmányát emelték ki, amely rámutatott, hogy a pénzügyi aggodalmak a legnagyobb mértékben rontják fizikai állapotunkat a különféle stresszfaktorok között. Érdekes, hogy azok, akik krónikus stresszhelyzetben élnek, 60 százalékkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve az egészségügyi problémák szempontjából.
A STADA Health Report adatai szerint a nehezebb anyagi körülmények között élő válaszadók körében jelentős mértékben csökken az egészséges életmódra vonatkozó optimizmus. Érezhetően kevesebb olyan személy van közöttük, aki jónak tartja saját fizikai állapotát, és az orvosi vizsgálatokra való eljárás is ritkább. Emellett az egészségügyi rendszer iránti aggodalmaik is fokozottabbak: alacsonyabb az elégedettségük az ellátásokkal, igazságosságukat is kevésbé tartják megnyugtatónak, és a rendszerbe vetett bizalmuk is gyengébb.
"Ha az egészségügyi rendszer nem tükrözi az igazságosság elvét, a lakosság bizalma meginog. A bizalom hiányában az emberek elégedetlensége is növekszik, ami végső soron ahhoz vezet, hogy nem térnek vissza a szükséges vizsgálatokra és ellátásokra" – hangsúlyozta Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója a sajtótájékoztatón.
Magyarország a legfrissebb statisztikák alapján sajnos továbbra is az elégedetlenség élvonalában tanyázik: az egészségügyi ellátórendszerünkkel kapcsolatos frusztrációk mértéke elérte a 74 százalékot, ami emelkedés az előző évi 72 százalékhoz képest. A második helyezett Szerbia 63 százalékkal jelentősen lemarad tőlünk, míg a bolgár és ír lakosság körében is több mint a fele elégedetlen az egészségügyi szolgáltatásokkal. Érdekesség, hogy a többi 18 vizsgált országban a lakosság elégedettebb, mint nálunk. Európa-szerte az elégedett lakosok aránya évek óta csökken, de az idei évben először tapasztalható egy kis növekedés: a tavalyi 56 százalékos átlaghoz képest 2025-re 58 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, hogy az egészségügyi rendszer jól működik. A listát Belgium és Svájc vezeti, ahol a lakosság 81 százaléka elégedett az egészségügyi ellátással.
A fentiekből jól látható, hogy a magyarok nem úgy érzik, mintha javulna az egészségügyi rendszer állapota, miközben a kormányzati kommunikáció azt szajkózza, mindent megtesznek, hogy jobb állapotokat teremtsenek az egészségügyben. Legutóbb Takács Péter államtitkár a Tisza Párt politikusával, Kulja Andrással folytatott szakpolitikai vitájában mondta azt, hogy "az egészségügyet divat és könnyű szidni", ezért az jellemzően az ellenzék témája, nem a kormányé. Megjegyezte, ő soha nem mondta, hogy a magyar egészségügyben minden rendben van, majd felajánlott egy fagyit vagy egy sört annak, aki tud tőle ilyen idézetet mutatni. Annak bizonyítékaként, hogy a kormány sokat tett az ágazat javításáért, Takács az orvosok béremelését említette. Úgy tűnik azonban, ez nem volt elég ahhoz, hogy a lakosság elégedettebb legyen az ellátással.
Riasztóan alacsony az a szám, amely szerint a magyar lakosság csupán ötöde véli úgy, hogy az egészségügyi rendszer igazságos, vagyis hogy a szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetőek. Ezzel a teljesítménnyel ismét a lista végére kerültünk. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy az igazságosság és a bizalom szoros összefüggésben állnak: azok körében, akik úgy érzik, hogy a betegek egyenlő esélyekkel indulnak, négyötödük bízik a rendszer működésében, míg az egyenlőtlenségeket tapasztaló betegeknek csupán egyharmada osztja ezt a nézetet.
Mindezek mellett Magyarország a lista vége felé végzett abban a kérdésben is, mennyire vagyunk biztosak abban, hogy súlyos betegség esetén megkapjuk a szükséges ellátást: csupán 42 százalék optimista. A magyarok több mint négyötöde (84 százalék) utasítja el az ötletet, hogy idős korában gondozóotthonban éljen és háromnegyede (76 százalék) érzi úgy, hogy a mentális és fizikai egészséget nem egyenlő mértékben kezeli az egészségügyi rendszer. Talán az egyetlen bizalomra okot adó statisztika az ellátórendszerrel kapcsolatban a szűrővizsgálati részvétel aránya. Itt átlagos eredményt értünk el, csak a magyarok harmada állította, hogy semmilyen szűrővizsgálatra nem jár rendszeresen.
"Üzletemberként tekintek a világra, nem politikusként, de egy dolog egyértelmű: ha az adatokat alaposan megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy Magyarország a 22 vizsgált ország közül a 22. helyet foglalja el az elégedettségi rangsorban. Ez nem politikai vélemény, hanem egy valós tény. A magyar állampolgárok nincsenek megelégedve az általuk kapott szolgáltatások minőségével, és ez egyértelmű" - nyilatkozta Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója egy újságírói kérdésre. Hangsúlyozta, hogy az adatok nem feltétlenül az objektív szolgáltatási színvonalat tükrözik, hanem inkább a lakosság érzéseit és megítélését. Ezért a rangsor inkább azt mutatja, hogy az emberek javulást vagy romlást észlelnek a szolgáltatások terén. Az utolsó helyezést pedig kifejezetten figyelemre méltónak tartja, és bár elmondása szerint nem ismeri teljes mértékben a magyar egészségügyi rendszer működését, nem tartja valószínűnek, hogy az ilyen mértékű elégedetlenség alaptalan lenne.
"Az egészséges életmód tekintetében is az utolsó helyen áll Magyarország és bár nem akarok ítélkezni, ennek biztosan vannak következményei. Nem tudom, hogyan alakul a várható élettartam az országban, de az általam ismert adatok alapján azt mondanám, hogy nem növekszik. (...) Ha politikus lennék, azt mondanám, el kell érnünk, hogy az emberek úgy érezzék, egészséges életet élhetnek Magyarországon és megbízhatnak az ellátórendszerben" - tette hozzá Goldschmidt.
A vezérigazgató véleménye szerint a gazdaságra gyakorolt hatások figyelembevételével kiemelten fontos, hogy az emberek egészségére fókuszáljunk. A kevésbé egészséges állapot következtében nő a betegszabadságok száma, ami nemcsak a munkavégzés hatékonyságát csökkenti, hanem a dolgozók boldogságát is befolyásolja, így motiválatlanságot eredményez. Éppen ezért az államnak az egészségmegőrzésre is éppoly jelentős forrásokat kell allokálnia, mint a védelem vagy az infrastruktúra fejlesztése terén. Goldschmidt érveihez hozzájárul az a megdöbbentő adat is, miszerint Magyarországon a lakosság több mint 75%-a már tapasztalt kiégés jeleit, ami rávilágít a probléma sürgősségére.
"A tudatos egészségnevelés kulcsszerepet játszik az oktatásban, hiszen rendkívül fontos, hogy már fiatal korban tudatosítsuk, hogy az egészségünk szorosan összefonódik a boldogságunkkal, és hogy érdemes egészséges életmódot folytatni" – nyilatkozta a vezérigazgató a HVG kérdésére, amely az egészségügyi kiadások növelésén túl a statisztikák javításának lehetőségeire vonatkozott. Hangsúlyozta, hogy az alkoholfogyasztás és a rendszeres testmozgás terén Európa-szerte tapasztalható javulás a megfelelő tájékoztatásnak köszönhető. Megjegyezte, hogy a saját étkezési szokásait is nagymértékben befolyásolja, hogy gyermekként hogyan táplálkozott, ezért érdemes már korán kis lépésekkel kezdeni, például nem pizzával jutalmazni a gyermekeinket, hiszen az nem egészséges alternatíva. "Képzeljük csak el, ha elmondanánk az óvodásoknak, hogy 'ha napközben a kertben játszotok, éjszaka sokkal jobban fogtok aludni, ez nem nagyszerű?' Ebből idővel szokás alakulhat ki, ami hosszú távon nagyon pozitív hatással lesz rájuk – ebben teljesen biztos vagyok" – tette hozzá.
Még ha az egészségügyi rendszerbe vetett bizalom nem is túl magas, a lakosság továbbra is megbízhatónak tartja a szakembereket. A STADA felmérése szerint a háziorvosokban az emberek 69 százaléka, más egészségégügy dolgozókban 61 százalékuk, a tudósokban 59 százalékuk, a gyógyszerészekben pedig 58 százalékuk bízik meg. Ezzel szemben kevesen hisznek az online kereséseknek, a mesterséges intelligenciának és az egészségügyi influenszereknek.
Ugyanakkor egyre nyitottabbak az emberek arra, hogy orvos helyett a mesterséges intelligencia végezzen el egy konzultációt, 39 százalékuk már most kipróbálna egy ilyen vizsgálatot, a lakosság negyede pedig meggyőzhető lenne a jövőben. Az ötlet iránt nyitott válaszadók a mesterséges intelligencia előnyei között leggyakrabban azt említették, hogy a technológia mindig elérhető, gyors, megfizethető, de többen kiemelték azt is, hogy bizonyos esetekben objektívebb lehet egy orvosnál, valamint a teljes anonimitást is biztosítani tudja.
Fontos megemlíteni, hogy a mesterséges intelligencia egyik jelentős korlátja, hogy jelenleg még nem képes hatékonyan szűrni a rendelkezésre álló információkat. Például, ahogyan egy Google keresés során a legkisebb tünetek alapján is diagnózisokat találhatunk, a mesterséges intelligencia is hasonló módon dolgozza fel ezeket az információkat, legyen szó akár megfázásról, akár rákos megbetegedésről. A STADA szakértői azt is hangsúlyozták, hogy még a tudományosan megalapozott állításokat sem biztos, hogy megfelelően képes értelmezni a technológia.
Arra mindenesetre már most képes a mesterséges intelligencia, hogy a betegfelvétel során a tünetekről, családi kórtörténetről szóló kérdéseket feltegye és a válaszokat összefoglalja.
Goldschmidt véleménye szerint még a legszegényebb országokban is egyre szélesebb körben elérhetővé válik az internet és a telefonhasználat, ami 20 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. Ez azt jelenti, hogy a tudás folyamata folyamatosan demokratizálódik, és határozottan hisz abban, hogy a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásai hamarosan a legelmaradottabb régiókba is eljutnak. Ugyanakkor, amikor kérdeztük, hozzátette, hogy nem ezt tartja az innováció legfontosabb előnyének; sokkal inkább a robotok által végzett műtétek iránt mutat nagy érdeklődést.
„A robotok sosem szenvednek rossz alvástól a műtét előtti éjszakán, és nem is fogyasztanak alkoholt az azt megelőző estén. Nem terheli őket olyan probléma, ami miatt idegesebben érkeznének a műtőbe, így stresszmentesen reagálnak, akár egy haldokló páciens helyzetére is. Érzelemmentesen, ám a beteg érdekében hoznak döntéseket. Komplikáció esetén nem csupán saját tudásukra és kollégáikra támaszkodhatnak, hanem hozzáférnek minden releváns adathoz az előző azonos műtétekről, valamint a felmerülő problémák kezeléséről” – emelte ki a STADA vezérigazgatója, megjegyezve, hogy lényegesen közelebb állunk a fent vázolt jövőkép megvalósulásához, mint ahogyan azt most képzeljük.
