A szlovákiai magyar közösség számára különösen aggasztó lehet Ficoék civiltörvénye, amely bár magyar mintára készült, mégis elsősorban a helyi magyar szervezetek működését fenyegeti. A törvény várhatóan komoly kihívások elé állítja a civil szektort, és gá

Eredetileg az orosz külföldi ügynök-törvény mintájára készült, közvetlenül pedig a magyar civiltörvény is inspirálta. A Via Iuris jogvédő szervezet - itt dolgozott elnökké választása előtt Zuzana Čaputová is - igazgatóját, Katerína Batkovát kérdeztük a törvényről és annak magyar vonatkozásáról és párhuzamairól.

A 2025. június 1-jén életbe lépő szlovák nonprofit törvény rávilágít arra, hogy az orosz mintájú, civilellenes jogszabályok, amelyek Magyarországon már hosszú ideje érvényben vannak, egyre inkább elérik az EU más tagállamait is. A törvény mögött jelentős előzménysor áll, több lényeges módosításon ment keresztül, mielőtt a Szlovák Nemzeti Tanács, azaz a parlament, megszavazta volna. A javaslatot eredetileg a legkisebb koalíciós párt, a nacionalista SNS nyújtotta be, de végül egy mérsékeltebb változat került elfogadásra. Ennek ellenére jogvédő szervezetek figyelmeztetnek a törvény aggályos vonásaira, mivel aránytalan adminisztratív terheket ró a civil szervezetekre, nehezíti működésüket, és komoly kockázatot jelent a civil szektor megbélyegzésére, valamint politikai gyengítésére.

Az első javaslat arra kötelezte volna a külföldi forrásból évente legalább 5000 euró támogatásban részesülő civil szervezeteket, hogy tevékenységeik során kötelezően alkalmazzák a "külföldről támogatott szervezet" elnevezést. Ezen kívül éves jelentéstételi kötelezettséggel is bírtak volna, és a kötelezettségek elmulasztása esetén szigorú büntetéseket helyezett kilátásba a törvény, végső soron akár a szervezet feloszlatásának lehetőségével is fenyegetve.

"Az egyediség jegyében alakították át a szöveget" - osztotta meg a 444-nek Katerína Batková, aki hozzátette, hogy tavaly ősszel a tervezet teljesen új irányt vett, és a lobbitevékenységek szabályozása is bekerült. Fontos megjegyezni, hogy ez a szabályozás kizárólag a nem kormányzati szervezetekre vonatkozott, míg a lobbitevékenységeket rendkívül széleskörűen értelmezték. Gyakorlatilag bármi, a közösségi média bejegyzésektől kezdve a konferenciák rendezéséig, lobbitevékenységnek számíthatott. Ráadásul a javasolt szabályozás nem csupán a civil szektort érintette volna, így számos kritikát váltott ki a tervezet.

"A kormány az átláthatóságra hivatkozva indokolta lépéseit, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió sürgeti a lobbizás szabályozását. Ugyanakkor határozottan tagadták, hogy a tervezet orosz ihletésű lenne, sőt, külön nyilatkozatot is foglaltak a dokumentumba ezzel kapcsolatban. Érdekes módon azonban Andrej Danko, az SNS elnöke, nyilvánosan elismerte, hogy Moszkvában egyeztetett erről a jogszabályról orosz partnereivel. Mi folyamatosan orosz példaként hivatkozunk erre a tervezetre, ami komoly felháborodást keltett a kormány körében" - mondta Batková.

A parlament április közepén elfogadott jogszabálya, amely vasárnap lépett hatályba, számos enyhítést hozott magával, és a legproblémásabb elemeket eltávolították belőle. Ennek ellenére a civil szervezetek véleménye szerint még mindig komoly károkat okozhat, és jelentős adminisztratív terheket ró rájuk.

Így a "lobbitevékenységeket" is feltüntető éves jelentés helyett éves pénzügyi beszámolót (átláthatósági jelentést) kell csak leadni, ebben viszont fel kell tüntetniük az összes olyan vállalkozást és jogi személyt, amelytől adományt kaptak, míg a természetes személyek esetében azokat, akik évente legalább 5000 eurót adományoztak

Batková konkrét példákat hozott fel, amelyek rámutatnak, hogy ez a helyzet akár az adományozók jogait is veszélyeztetheti.

A törvény plusz adminisztratív terheket is ró a civil szervezetekre azzal, hogy kiterjeszti rájuk a szabad információhoz való hozzáférésről szóló törvény hatályát. Ez hasonló ahhoz, amit Magyarországon közérdekű adatigénylésként ismerünk: bárki, akár magánszemély is, kérdéseket tehet fel arról, hogyan gazdálkodnak a szervezetek a közpénzekkel, és ezekre kötelező válaszolni. Katarína Batková szerint ezzel a szabályozással vissza is lehet élni, hiszen elvileg bárki küldhet akár több száz megkeresést, aminek a megválaszolása aránytalanul sok időt és erőforrást vehet el a civil szervezetektől.

"A törvény által előírt kötelezettségek megszegése esetén nem a szervezetet, hanem a törvényes képviselőt sújtják büntetéssel. Ez lehetőséget ad a visszaélésekre, hiszen bárki folyamatosan kérdéseket intézhet hozzánk a közpénzek felhasználásáról. Emellett nehezen meghatározható, mi minősül közpénznek, mivel a definíció nem világos; például még azt sem tudjuk biztosan, hogy az Európai Bizottságtól érkező források, amelyeket szlovákiai alapítványokon keresztül osztanak ki, közpénznek számítanak-e vagy sem" - fejtette ki véleményét.

Számos szürke zóna létezik, és nekünk olyan jogi kötelezettségeket kell teljesítenünk, amelyek eddig tisztázatlanok maradtak. Hiába kerestük a választ a minisztériumoktól, senki sem reagált a megkereséseinkre. Szeretnénk eleget tenni ezeknek a kötelezettségeknek, de nem tudjuk, milyen irányban induljunk. A helyzet még mindig aggasztó, még akkor is, ha a legszörnyűbb elemeket eltávolították a jogszabályokból: a lobbizásról nem esik szó, és a szervezetünk megszüntetésére sincs lehetőség.

Katarína Batková kifejtette, hogy a jogszabály végső verziója az uniós és nemzetközi intézmények aggodalmait, valamint a koalíción belüli nyomást ötvöző folyamat eredménye. "Különösen a második legnagyobb koalíciós párt, a Hlas játszott kulcsszerepet abban, hogy a jogszabály ne legyen annyira káros a nem kormányzati szervezetek számára, ami jelentősen hozzájárult a helyzet javulásához. Ezen kívül a nem kormányzati szervezetek is komoly nyomást gyakoroltak, tüntetéseket és kampányokat szerveztek, és minden lehetséges médiaplatformon igyekeztünk hangsúlyozni, miért lenne ártalmas ez a törvény. A végső szavazás előtt folyamatosan jelen voltunk a médiában."

Az eredeti javaslatot jelentős mértékben a 2017-ben bevezetett magyar civiltörvény ihlette, amelyet 2021-ben az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán eltöröltek. Batková véleménye szerint a szlovák jogszabály szinte szó szerint átvette a magyar törvény rendelkezéseit. Fontos megjegyezni, hogy a szlovák jogszabály nem hasonlítható a nagytakarítási törvényhez, amelyet Batková rendkívül aggasztónak és elrettentőnek tart. Nem csupán a listára került szervezetek számára jelent problémát, hanem a civil társadalom és a vállalkozások egészére is negatív hatással van. "Ez olyan intézkedés, amit legfeljebb Fehéroroszországban vagy hasonló autoriter államokban tudnék elképzelni."