Mostantól jogszabály biztosítja a minimálbér és a garantált bérminimum pontos összegét.
Csütörtökön publikálásra került a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely rögzíti a minimálbér és a garantált bérminimum összegét, így hivatalossá vált, hogy az Orbán Viktor által november végén aláírt megállapodás január elsején életbe lép. A rendelet részletezi a havi, napi és órabérek mértékét is. A miniszterelnök a novemberi megállapodást történelmi jelentőségűnek minősítette, és bejelentette, hogy 2027-ig további emeléseket terveznek.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában közzétették a legújabb kormányrendeletet, amely hivatalosan is megerősíti a Nemzetgazdasági Minisztérium által korábban meghatározott minimálbér és garantált bérminimum összegét.
A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra, és részletesen meghatározza, hogy az alapbér fogalma alatt a közalkalmazottak, kormányzati szolgálati, egészségügyi és köznevelési foglalkoztatottak, valamint a politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban álló személyek esetében az illetmény értendő. Emellett a különleges jogállású szerveknél közszolgálati jogviszonyban dolgozók esetében szintén az illetményt kell figyelembe venni, míg a közszolgálati jogviszonyban lévők esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés összessége számít.
A legfrissebb döntés alapján 2025. január 1-jétől a minimálbér mértéke 290 800 forintra emelkedik, míg a garantált bérminimum 348 800 forintot fog képviselni. A rendelet részletezi a bérfizetés különböző formáit is: a minimálbér esetében a heti bér 66 860 forint, a napi bér 13 380 forint, és órabérként 1672 forintot jelent. A garantált bérminimum esetén ezek az értékek magasabbak: a heti bér 80 190 forint, a napi bér 16 040 forint, míg az órabér 2005 forint.
A teljesítménybérezés során a teljesítménykövetelmények teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása után a tiszta teljesítménybér összege megegyezik a korábban megszabott minimálbérrel és a garantált bérminimum összegével.
Az órabérek mértéke a munkaidő hosszától függően módosul. Amennyiben a teljes munkaidő meghaladja a napi 8 órát, az órabér arányosan csökken. Ezzel szemben, ha a munkaidő rövidebb, akkor az órabért arányosan meg kell emelni. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaidő eltérését figyelembe véve kell módosítani a havi, napi és órabért.
Korábban már említettük, hogy november végén a kormány sikeresen végrehajtotta az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében megfogalmazott 21 intézkedés egyikét: megszületett a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek közötti hároméves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum emelésére vonatkozik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a kormány szándéka, hogy a gazdasági fellendülés mindenki számára hozzáférhetővé váljon. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy a magyar munkavállalók és családok is részesedjenek a konjunktúra előnyeiből, így biztosítva, hogy a társadalom legszélesebb rétegei profitálhassanak a gazdasági növekedésből.
A szaktárca szerint a bérek tartós és érdemi emelkedése hozzájárul a fogyasztás bővüléséhez, ezáltal pedig ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.
"A kormány a jövedelmek vásárlóerejének növelését további intézkedésekkel, a munkáshitel program elindításával és a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával is támogatni fogja. A kormány célja, hogy a közeljövőben a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen" - zárták a közleményt.
A minimálbér és a garantált bérminimum kérdéskörében egy átfogó, hároméves bérmegállapodás született a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) résztvevői között. A VKF tagjai a következő szervezetekből állnak:
A gazdasági tárca közleménye szerint a történelmi jelentőségű megállapodás aláírására a miniszterelnök jelenlétében került sor. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy "soha nem tapasztalt minimálbér-emelés" valósul meg, amely 2027-re negyven százalékos növekedést jelent. Ennek eredményeként a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog emelkedni. Ezenfelül 2025-re háromszáz új beruházás beindítása várható Magyarországon, összesen 8100 milliárd forint értékben.
