Rá kell feküdni a dolgokra, mert a lakásárak olyan gyorsan szárnyalnak, hogy alig lehet lépést tartani velük.
Egy év leforgása alatt a családi házak hirdetési ára átlagosan 11 százalékkal nőtt, ami jelentősen elmarad a lakások 26%-os áremelkedésétől – derül ki a zenga.hu ingatlanhirdetési portál legfrissebb statisztikáiból. A szakértők alaposan megvizsgálták, mi áll a ház- és lakásárak közötti eltérés hátterében, valamint milyen különbségek figyelhetőek meg a különböző ingatlanaltípusok és országrészek között.
A zenga.hu legfrissebb elemzése szerint a házak országos átlagos ára jelenleg megközelíti a 660 ezer forintot, míg egy évvel ezelőtt ez az összeg 590 ezer forint alatt mozgott. Érdemes megjegyezni, hogy az ingatlanpiacon jelentős eltérések figyelhetők meg, mind területi eloszlás, mind az ingatlantípusok tekintetében.
Azt elárulták, hogy az adatbázisuk alapján melyek a legdrágább és legolcsóbb típusú házak:
Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője úgy véli, hogy ennek az a magyarázata, hogy a családi házaknál kisebb számban találhatóak iker- és sorházak a viszonylag olcsóbb községekben, míg a városokban, ahol a négyzetméterárak általában magasabbak, ezek a lakástípusok jelentős mértékben jelen vannak.
A szakértő hangsúlyozta, hogy az agglomerációs területeken egyre elterjedtebb jelenség, amikor egy régi családi ház helyén fejlesztők iker- vagy sorházakat emelnek. Ez a tendencia jelentősen hozzájárul a különböző ingatlanok átlagárának emelkedéséhez. Továbbá, az ingatlanok piaci ára szoros összefüggésben áll azok állapotával is, ami szintén meghatározó tényező a vásárlási döntések során.
A felújításra váró ingatlanok, különösen az ország legnagyobb szegénységben élő területein, ahol a családi házak aránya jelentős, körülbelül 40 százalékkal kedvezőbb áron kerülnek piacra.
Az igazán szembetűnő eltérés a lakások és a házak áremelkedési ütemében mutatkozik meg. Míg 2023 második negyedévéhez képest 2024 hasonló időszakában a házak ára körülbelül 9%-kal nőtt, addig a lakások esetében ez a drágulás csupán 4%-ot ért el. Ez a tendencia világosan jelzi a két ingatlantípus közötti piaci különbségeket.
"A jelentős eltérés hátterében az áll, hogy a befektetési célú vásárlók érdeklődése az utóbbi fél évben drasztikusan megnőtt. Ők a házak helyett inkább a lakásokat választják, mivel azok kedvezőbb lehetőségeket kínálnak a bérbeadás terén" - magyarázta a szakértő.
Egy korábbi elemzésünk során felfedtük, hogy 2025 első negyedévében drámai változás várható: az új építésű lakások négyzetméterárai már alig fognak 1 millió forint alatt maradni.
A fővárosban 2025 második negyedévének kezdetén a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva a házak ára az országos átlagot kissé meghaladva, 12 százalékkal emelkedett.
Az elmúlt két hónapban meghirdetett lakóingatlanoknak nagyjából a 20 százalékát tették ki a házak Budapesten.
Az utóbbi két hónap során a XVIII. kerület bizonyult a legaktívabbnak az ingatlanpiacon, hiszen itt hirdették meg a legtöbb házat eladásra. Ezt követően a XX., a XVI. és a XVII. kerületek következnek. E négy kerület együtt a fővárosi ingatlanpiac felét képviseli, ami nem meglepő, hiszen ezek az úgynevezett külső kerületek, ahol a házak aránya jelentősen magasabb az ingatlanállományon belül. A budai oldalon a III. kerület vezeti a kínálatot, éppen csak megelőzve a XXII. kerületet.
Árak tekintetében itt is igaz, hogy a budai oldal drágább, mint a pesti: a legszélesebb kínálattal rendelkező XVIII. kerületben 904 ezer forint az átlag négyzetméterár, a XX., XVI. és XVII. kerületekben rendre 771 ezer, 962 ezer és 920 ezer forint. A budai III. és XXII. kerületekben ezzel szemben 1,212 millió és 1,075 millió forint. A legdrágább a XII. kerület (1,6 millió Ft/m²), de az új építésű hőszivattyús házak négyzetméteréért már 2,3 millió forintot is elkérnek az ingatlanfejlesztők.
A legtöbb családi házat az elmúlt hónapokban Pest vármegyében és Budapesten hirdették meg a zenga.hu adatbázisa szerint, a legkevesebbet pedig a kisebb vármegyékben, mint Nógrád és Vas.
- tette hozzá Futó Péter. A budai oldal közelségében található települések, mint például Remeteszőlős, Budaörs vagy Nagykovácsi, csupán egy hajszálnyival olcsóbbak a II. és XI. kerületi családi házak árához viszonyítva.
Vecsés, Gödöllő és Kistarcsánál néhány pesti külvárosi kerületben alacsonyabb négyzetméterárakkal találkozhatunk a házak esetében. Jelenlegi statisztikák alapján a Pest vármegyei ingatlanok gyorsabban találnak vevőre, mint a budapesti lakások; ez a tendencia jól tükröződik abban, hogy a fővárosban átlagosan 113, míg Pest vármegyében csupán 107 napig maradtak aktívak a hirdetések.
