Izraelben olyan megdönthetetlen bizonyítékokra bukkantak, amelyek az "Armageddon" fogalmát új megvilágításba helyezik.

Izraeli régészek tárgyi bizonyítékokat találtak a bibliai "Armageddon" csatára, amely az időszámításunk előtti VII. században zajlott le Júdea és Egyiptom között Megiddóban. A 2016-ban indított feltárások az asszír korszak háborítatlan maradványaira leltek nagyon közel a helyszín közigazgatási negyedéhez. A "Armageddon" az egyetlen olyan háború Izrael területén, amelyről a Biblia és az ókori Közel-Kelet minden nagy feljegyzése említést tesz.

Az észak-izraeli Megiddóban olyan kerámiaedényeket tártak fel, amelyek katonai jelenlétre utalnak, és megerősítik a Júdában uralkodó Jósíjáhú király és az egyiptomi Nekó fáraó közötti csatát, amelyet a bibliai Góg és Magóg harcával azonosítanak - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál, amit az MTI szemlézett.

Az "Armageddon" lelőhelyén felfedezett cserepek lenyűgöző bizonyítékot nyújtanak a térségben, az időszámításunk előtti VII. században zajlott csatákra. Ezek a leletek megerősítik, hogy az egyiptomi katonák valóban azon a bibliai helyszínen tartózkodtak, amelyet a szent írásokban említenek, éppen a Biblia által meghatározott időszakban. A Meggidó közeli dombokon lezajlott összecsapás a "har" (héberül hegy, domb) és a Meggidó elnevezésének összefonódásával vált ismertté Armageddon néven számos nyelvben.

"A helyet egyiptomi erődítménnyé változtatták az időszámításunk előtti VII. század végén, s ezt már régóta gyanították, főként a Királyok könyvében található bibliai szöveg alapján" - mondta a lapnak Aszaf Kleiman, a kérdés szakértője.

Megiddo az egyedüli helyszín Izraelben és környező országokban, amelyet a Biblia, valamint az ókori Közel-Kelet összes jelentős írása említ. Ez a hely nem csupán történelmi jelentőséggel bír, hanem a vallási és kulturális örökség szempontjából is kiemelkedő szerepet játszik.

- hangsúlyozta az ásatásokat vezető Jiszráel Finkelstein, a Haifai Egyetem régész professzora az időszámításunk előtt 609-ben történt esemény korabeli jelentőségét.

A Biblia tanúsága szerint, amikor Jósíjáhú, az istenfélő király, átvette a hatalmat, hosszú évtizedek bálványimádása és helytelen életvitele után sikerült visszaterelnie Izrael népét az igaz útra. Ám hiába voltak erőfeszítései, Isten haragját mégsem tudta eloszlatni. Végül Nekó egyiptomi fáraó végezett vele, amikor az asszírok ellen vonulva összecsapott vele Megiddóban. Ezt megelőzően, egy évszázaddal korábban, az asszírok már lerombolták Izrael északi királyságát, amely két részre szakadt, míg a déli Júda egészen az időszámításunk előtti 597-es babiloni fogságig megmaradt.

Az egyiptomi cserepek mellett jelentős mennyiségű Kelet-Görögországból származó edénymaradványt is feltártak, amelyek a tudományos kormeghatározás alapján időszámításunk előtt 630 és 610 között kerülhettek Megiddóba, ami görög zsoldosok jelenlétére utalhat, akik Jósíjáhú ellen harcoltak .

"Görög és asszír forrásokból is tudunk ilyen zsoldosokról az akkori Egyiptom szolgálatában" - hangsúlyozta Finkelstein hozzátéve, hogy a Bibliában számos nyom jelzi a nyugat-anatóliai Lüdia részvételét Jósíjáhú meggyilkolásában. Az egyik Góg története. Sok tudós szerint Góg Gygeszre, Lüdia királyára utal, aki az asszírok szerint zsoldosokat küldött az egyiptomi seregbe.

Finkelstein véleménye szerint valószínű, hogy a mögöttes teológiai elképzelés az volt, miszerint Dávid utódának megváltóként való visszatérése éppen arra a helyre esik, ahol az utolsó, igazságos Dávid-házi uralkodó, Jósíjáhú életét veszítette.

Megiddót a XX. század eleje óta négy különböző expedíció vizsgálta, azonban a korábbi technológiai eszközök és a kormeghatározási módszerek nem tették lehetővé, hogy a kutatók a jelenlegi megállapításokhoz eljussanak. Az újabb kutatások során pedig még ismeretlen területekre is rábukkantak.

A 2016 óta zajló ásatások során felfedezett asszír kori leletek szinte érintetlen állapotban bukkantak elő, közvetlenül a terület közigazgatási központjának közelében.

- hangsúlyozta Aszaf Kleiman.

Az X területén folyó ásatások során egy lenyűgöző időutazásra nyílt lehetőség, hiszen egy időszámításunk előtti VII. századi épület maradványaira bukkantak. Ekkor zajlott a Jósíjáhú és Nekó közötti híres csata is, amely a történelem lapjain is fontos helyet foglal el. A gazdag cserépmaradványokkal teli ház több szobával és egy tágas nyitott udvarral rendelkezett, ami a korabeli életstílusra utal. Külön figyelmet érdemel a felfedezettek között egy júdai főzőedény, amely a Jeruzsálem közelében található Moca agyagjából készült. Ráadásul a régészek több mint száz durván megmunkált egyiptomi kerámiadarabot is találtak, amelyek tovább gazdagítják a terület történelmét és kultúráját.

A feltárt épületben gazdag bizonyítékok találhatók az efféle cserepek jelenlétére, ami arra utal, hogy a helyi lakosság valószínűleg nem döntött hirtelen a durva cserepek importálásáról Egyiptomból. Ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy egy külföldi csoport tevékenykedett a területen, valószínűleg egyiptomi helyőrség tagjai, akik az asszírok visszavonulását követően átvették a kontrollt Megiddó felett.

- mondta Kleiman Megiddó várának az északi Izrael királyságának bukása, s az egyiptomi győzelem utáni sorsát felvázolva.