Különös magyar előrejelzést osztott meg az EBRD, amely sokakat meglepett.

Az idei évben a várakozásokhoz képest egy kicsit lassabb ütemű növekedésre számít az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), míg jövőre már a gyorsabb fejlődés jeleit látja a szóban forgó gazdasági szektorokban. A magyar gazdaság esetében fokozatos élénkülés várható, ám a piaci elemzők várakozásaitól elmaradó mértékben.

A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtökön bemutatott idei első átfogó regionális előrejelzése 2025 egészére 3,2 százalékos, 2026-ra 3,4 százalékos átlagos növekedést valószínűsít a bank működési térségében. Az EBRD most először adott prognózist 2026-ra,

Az idei évre vonatkozó előrejelzés most 0,3 százalékponttal csökkent a szeptemberben közzétett előző becsléshez képest.

Az EBRD a gyenge külső keresletet emelte ki a változtatás okaként. A bank elemzése szerint ez a tényező jelentős hatással van a közép- és kelet-európai, valamint a balti EU-gazdaságok növekedésére, visszahúzó erőt képezve számukra. Az új előrejelzés értelmében a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaság - köztük Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, Lettország, Litvánia és Észtország - esetében 2025-re 2,7, 2026-ra pedig 2,8 százalékos átlagos gazdasági növekedés várható. Érdemes megjegyezni, hogy az idei előrejelzés 0,5 százalékponttal alacsonyabb a korábbi EBRD-előrejelzéshez képest, ami a térség gazdasági perspektíváit illetően óvatosabb megközelítést tükröz.

Az EBRD előrejelzései alapján a magyar gazdaság teljesítménye, azaz a hazai össztermék (GDP) az idei évben 2%-os növekedést mutat, míg a következő évben ez az ütem 2,8%-ra emelkedik.

Az idei 2 százalékos növekedés nagyjából megfelel a piaci várakozásoknak: a piai szakértők többnyire nem osztják a kormány optimizmusát, és a 3,4%-os idei előrejelzésénél érdemben alacsonyabb bővülést jósolnak. Ugyanakkor a jövő évi 2,8%-os prognózis meglepően alacsony: a Portfolio legutóbbi elemzői felmérésének konszenzusa 3,6%, és 3%-nál kisebb GDP-bővülést senki nem várt.

A 2025-re vonatkozó magyar gazdasági növekedési előrejelzést a pénzintézet 1,3 százalékponttal csökkentette, főként a legfontosabb magyar exportpartner, Németország tartós recessziójára való tekintettel. Az EBRD szerint ez a helyzet jelentős hatással van a magyar export teljesítményére. Ugyanakkor a bank kedvező fejleményként említi, hogy idén elindul a termelés a kínai BYD szegedi elektromosautó-gyárában, valamint a debreceni BMW és a CATL akkumulátorgyárban is. Az EBRD becslése szerint ezek az új üzemek 0,6-0,8 százalékponttal növelhetik a magyar gazdaság növekedési ütemét az idei és a következő évben.

Az amerikai vámemelési tervek a csütörtöki jelentés szerint világszerte komoly bizonytalanságot teremtenek. Az EBRD hangsúlyozza mindazonáltal, hogy viszonylag korlátozott működési területének kitettsége az amerikai kereskedelmi politikával szemben. A bank közölte: becslése szerint a tevékenységi térségéhez tartozó gazdaságok hazai összterméke 0,1-0,2 százalékkal csökkenne abban az esetben, ha az Egyesült Államok egységes 10 százalékos vámtarifát vetne ki az országcsoportra. Ugyanakkor a szervezet megjegyzi, hogy a legnagyobb kereskedelmi kitettsége (Szlovákia és Litvánia mellett) Magyarországnak van.

Az EBRD hangsúlyozza, hogy a régió kutatás-fejlesztési tevékenysége, hasonlóan az európai trendekhez, csökkenő tendenciát mutat. 2023-ra mindössze három kiemelkedő fejlesztési szereplőt találunk a régióban, és ezek közül az egyik a Richter.

Ukrajnában a legfrissebb EBRD-előrejelzés szerint az idei évben a GDP-arányos államháztartási hiány elérheti a 19,4 százalékot. A bank hangsúlyozza, hogy ezt a deficitet teljes egészében fedezi a célzottan előirányzott 38,4 milliárd dolláros külső költségvetési segélycsomag. Az EBRD optimistán tekint a jövőbe, mivel úgy véli, hogy az ukrán gazdaság az idei évben 3,5, míg a következő évben 5 százalékos növekedésre számíthat, amennyiben sikerül tűzszüneti megállapodást kötni az idei év végéig. A háború első évében, 2022-ben, az ukrán hazai össztermék 28,8 százalékkal csökkent, de a helyzet 2023-ban javult, hiszen a gazdaság 5,3 százalékkal bővült, míg tavaly 3 százalékos növekedést könyvelhetett el. Az EBRD a háború kezdete óta már több mint 6,2 milliárd euró értékben nyújtott támogatást ukrajnai projektekkel kapcsolatban. 2023 decemberében a bank kormányzótanácsa jóváhagyta az igazgatóság által javasolt 4 milliárd eurós tőkeemelést, amelynek következtében az EBRD alaptőkéje 34 milliárd euróra nőtt.