Megvizsgálták, hogy melyik az a határérték, ahol a betegek többsége már eláll a gyógyszer megvásárlásától.
Nagyjából ugyanannyival költenek többet a magyarok gyógyszerre, mint amennyivel drágultak a készítmények, de van egy nem is túl magas ár, ami fölött már elkezdenek rangsorolni, miből vesznek, miből nem.
A Népszava beszámolója szerint 2024-re a betegek gyógyszerekre fordított kiadása 25, míg az egészségbiztosító költése 44 százalékkal emelkedett 2019-hez képest. Gábor Tamás, gyógyszerész és piaci elemző, részletesen bemutatta a lapnak az összegyűjtött adatokat: míg 2019-ben a magyar gyógyszerpiac összértéke 531 milliárd forint volt, addig 2024-re ez az összeg 738 milliárd forintra emelkedett.
Ez persze azt is jelenti, hogy még mindig infláció alatti volt az emelkedés - ez 39 százalék növekedés, miközben öt év összesített inflációja közel 52 százalék volt. Fontos, hogy öt év alatt a gyógyszerek jóval az infláció alatt drágultak, 25 százalékkal, úgyhogy a két számot egymás mellé rakva azt látjuk, hogy legalább nem kezdték el az emberek a gyógyszervásárlásaikat visszafogni.
Az elemző szerint a magyar gyógyszertárakban a fájdalomküszöb 3500-3800 forint között mozog, ami az a határ, ameddig a legtöbben hajlandók gond nélkül költeni. E felett a vásárlók már alaposan mérlegelik a lehetőségeiket, és csak azokat a termékeket választják, amelyeket elengedhetetlennek tartanak. Az árak emelkedése tehát komoly fejtörést okoz, és sokan elkezdenek gondolkodni, hogy valóban szükség van-e a drágább készítményekre.
A statisztikák azt mutatják, hogy a gyógyszerkassza terhe legnagyobb része az onkológiai kezelések költségeinek növekedéséből adódik. Jelenleg ezek a terápiák a teljes gyógyszerkassza körülbelül 23 százalékát emésztik fel.
