Mi is az a startup-párt, kérdezed? Nos, ez egy izgalmas kezdeményezés, ahol a fiatal vállalkozások és innovatív ötletek összefognak, hogy közösen alakítsák a jövőt. A startup-párt célja, hogy támogassa az új, dinamikus vállalkozásokat, és teret adjon a kr
A Tisza: startup vagy politikai párt? Érdekes kérdés, hiszen mindkét fogalom sajátos jellemzőkkel bír, amelyek megkülönböztetik őket egymástól. Mitől válik egy vállalkozás startupszerűvé? Talán a rugalmasság, az innováció és a gyors növekedési potenciál az, ami igazán megkülönbözteti őket a hagyományos vállalkozásoktól. Az ötletek gyors iterációja és a kockázatvállalás kulcsfontosságú elemei ennek a világának. De mi a helyzet a politikai pártokkal Magyarországon? Még mindig léteznek, vagy inkább csak árnyékai önmaguknak? A politikai táj folyamatosan változik, és néha nehéz nyomon követni, hogy ki kicsoda, és mit képvisel. Az új kezdeményezések és mozgalmak időnként felbukkannak, de vajon képesek-e kitörni a régi keretekből? A beszélgetés során Vogel Evelin neve is szóba kerül, akinek tevékenységei a lóverseny világában szintén megérdemlik a figyelmet. Az állatversenyek nemcsak sportesemények, hanem komoly üzleti lehetőségek is, ahol a stratégiai tervezés és a kockázatkezelés kulcsszerepet játszik. Összességében a Tisza mint fogalom sokféle kérdést vet fel, és a startupok, politikai pártok, valamint a lóverseny világa mind hozzájárul a komplexitásához. Minden egyes aspektus egy újabb réteget ad a beszélgetéshez, amelyben a hagyomány és az innováció, a politika és az üzlet összefonódik.
Valószínűleg nem csak én vettem észre, hogy a Tisza Párt felemelkedése kapcsán sokan azt emelik ki: a jelenség inkább emlékeztet egy startup dinamikájára, mintsem egy hagyományos politikai formációra. Ezt a gondolatot például a Vogel Evelin által készített interjúban is felvetették a 444-nél, valamint a Tisza-körüli háttérszereplőkről szóló cikkükben. A párt körüli diskurzus pedig sokkal inkább a vállalati szintű, negyedéves kickoff meetingek elcsépelt közhelyeire hasonlít, mint a politikai tudomány komoly szakszótárára.
Figyelemre méltó, hogy a Momentum is ebből a társadalmi szegmensből emelkedett ki, hiszen kezdeti népszerűségüket az adta, hogy a fehérgalléros középosztály végre megtalálta a tükörképét néhány politikai képviselőben. A Tisza viszont ezt a választói bázist és imázst tovább építi, ráadásul úgy vonzza magához a liberális értelmiséget, hogy közben nem próbál a kedvükben járni, sőt, inkább határozottan kiáll a saját elvei mellett.
Bár a startup kifejezés egyre gyakrabban felmerül a beszélgetésekben, itthon sokak számára még mindig ismeretlen területet jelent. Ez a vállalkozási forma leginkább a technológiai szektor sajátossága, amely az alacsony kamatokkal jellemzett évtizedek terméke, és a kaliforniai típusú turbókapitalizmus forradalmasító hatásának eredményeként alakult ki. Magyarországra csupán a vihar eleje érkezett meg. Noha létezik hazai startup ökoszisztéma és egy szélesebb értelemben vett techszektor, a válság előtt sok programozónak szánt gyorsképzés során képeztek át olyan tehetségeket, akik jobb sorsra érdemesek lettek volna—mégis, az olyan globális szolgáltatások, mint az Airbnb, Uber, Bolt, Foodora vagy a Lime által kínált e-rollerek, jórészt csak a nagyvárosokban éreztették hatásukat a mindennapi életben.
Ezekben a szolgáltatásokban az a közös, hogy a középosztályi nyilvánosság kitörő örömmel hangoskodott mellettük, így az, hogy a Tisza Párt úgy működik, mint egy startup, amolyan magától értetődően jó dologként lett prezentálva - pedig, ha azt mondanánk, hogy ez a párt egy gazdasági társaság, akkor az emberek mindjárt felhúznák a szemöldöküket. Nekem szerencsére (vagy szerencsétlenségemre) az egész profi karrierem különböző startupok szolgálatában telt, így szeretnék kicsit elmélázni a startup-párt fogalmán.
Első lépésként vegyük szemügyre a szembetűnő eltéréseket!
Egy politikai párt - hagyományosan - rendelkezik tagsággal, helyi alapszervezetekkel, küldöttséggel meg választmánnyal, akik megválasztják a vezetőket, majd kialakítanak egy programot, amit képviselnek. Ezen belül a párt létrehoz munkacsoportokat (vagy bizottságokat), ahol megadott részfeladatokkal foglalkoznak a külföldi kapcsolatok ápolásától kezdve a kampányanyagok előállításáig. Az elvük a demokratikus reprezentáció elve, miszerint van ugyan vezetőség, de azokat a többség akarata erősíti meg pozíciójában már a párton belül is, mert az általuk kínált program tükrözi a párt többségének akaratát.
Ez a definíció itthon szinte egyetlen pártnak sem felel meg, mindössze a jobboldalon találhatók még nyomai ennek a hagyományos felfogásnak, ám az is inkább csak felszínesen.
A startup világát sokan a demokrácia ellentéteként látják, inkább egyfajta feudális rendszerként működik. Az alapítók, akik az innovációs lángot hordozzák, ötleteikkel járják a befektetők világát. Ezek a befektetők, a saját víziójuk és kockázatvállalási hajlandóságuk függvényében, anyagi támogatást nyújtanak, de nem ingyen. A tőkeért cserébe keményen kikövetelik a tulajdonosi részesedést. Ha az ötlet sikeresnek bizonyul, az alapítók bővítik csapatukat, és a rendelkezésükre álló részesedésből újabb részeket átadnak, hogy még több tőkét vonjanak be. Ez a folyamat addig folytatódik, míg a vállalat el nem éri a tőzsdei nyilvánosságot, vagy egy nagyobb cég fel nem vásárolja. A startupok tehát egy folyamatosan mozgó játszmát alkotnak, ahol a hatalom és a kockázat eloszlása dinamikusan változik.
Természetesen a startupok nem csak "pőre" termékek, hanem világmegváltó misszióval bíró forradalmi élcsapatok: ez a sztori az ideológia, ami a belső kohéziót és a nyilvánossággal való kommunikációt egyben tartja. Erre pedig szükség van, ugyanis egy startup üzleti modellje arról szól, hogy ne legyen jövedelmező az első X évben, hanem legyen minél több felhasználója. Aki beszáll, az kvázi nyomott áron vállal munkát egy későbbi nagyobb kifizetés reményében, és a befektetők is az alapján adnak pénzt, hogy a befektetésük értéke a tízszeresét, százszorosát vagy ezerszeresét (!) éri majd pár éven belül. Ez tízből kilenc brigádnak egyébként nem jön be, földbe állnak egy-két befektetési kör után, így a startup-ökoszisztéma sokkal jobban hasonlít egy lóversenyhez, mint egy hagyományosan felépített gazdasági vállalkozáshoz vagy befektetéshez. Az alapítók a zsokék, az atyaúristenek, akik megpróbálnak olyan csapatot és olyan terméket gründolni maguk alá, ami elviszi őket a következő körig - évről évre, amíg mindenki ki nem szállhat jó sok zsetonnal.
Ebben a kontextusban Vogel Evelin harmincmilliós kifizetési igénye nem tűnik annyira szokatlannak, ha figyelembe vesszük, hogy a Tisza egy startup, ő pedig egy alapító, aki a tulajdonrészének értékesítésén gondolkodott a távozása során. Ha a bérkategóriát nézzük, fél évnyi munkáért ez a Google vagy Microsoft középvezetőinek és programozóinak jövedelmi szintjével vethető össze. Ez pedig a Tisza félmilliárdos éves bevételéhez mérten olyan, mintha Vogel a legkiválóbb teljesítményt nyújtó értékesítési menedzser lett volna, akinek jutalék is járna a sikeréért.
Ha a Tisza egy startup lenne, akkor nézzük meg alaposabban ezt a megközelítést: feltételezhetjük, hogy már rendelkezik néhány korai befektetővel, és a csapat élén áll Magyar Péter, aki egy igazi erőforrás a márkaépítésben. A rendszerváltás emblematikus jelentősége mellett Péter képes eladni mindent, a fotóalbumoktól kezdve az illatgyertyákig. Az ígért termék persze a rendszerváltás, de hogy ez valósággá válik-e 2026-ra, az még kérdéses. Ha a tervezett éves bevétel félmilliárd forint körüli, akkor a potenciális befektetők nagyon is kedvezően értékelhetnék a céget, akár 2,5 milliárd forintra is. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a költségeket sem; nem tudjuk, mennyi pénz ment el zászlókra, kitűzőkre, hangosítókra és benzinszámlákra, ami befolyásolhatja a profitabilitást. Az biztos, hogy a Tisza nem csupán egy folyó, hanem egy komplex vállalkozás, amelynek jövője a megfelelő stratégiák és erőforrások függvénye.
Ugyanis a Tisza Párt támogatói gyakorlatilag bucira adják a pénzt, nem lesznek tőle tagdíjat fizető párttagok, legfeljebb brandelt merchöt vehetnek. Talán a befektetőknek több beleszólásuk van a párt irányába, de erről semmit se tudunk, sőt: Magyar okos PR-osként (vagy Magyar okos PR-osa) gondosan ügyel arra, hogy a brand arcán és hangján kívül semmi más, pláne semmi véleményes ne hangozzék el. (A hangfelvételeket meg úgyis Rogán hegesztette otthon valami AI-előfizetéssel, sőt, nekem megígérte, hogy befizeti a gázszámlámat.)
Startupos megoldás a képviselő-casting is: a Tisza kvázi álláslehetőségeket hirdet meg, majd a jelentkezőket profi HR-esekkel fogja megszűrni. Ennél tényleg csak az lenne szórakoztatóbb, ha mondjuk a Partizánon menne erről egy műsor a Cápak között stílusában. Esetleg még emelt díjas SMS-es szavazásokat lehetne alkalmazni, hogy területileg kiderüljön, ki a legalkalmasabb a Tisza-szimpatizánsok képviseletére a következő választáson.
A téma mélyebb ismerői jogosan vethetik fel, hogy a startupok globális sikerét végső soron az alapítóik zsenialitása biztosítja, hiszen ők képesek olyan innovatív termékeket létrehozni, amelyek a piacon érvényesülnek. Valóban, a Tisza példája is jól mutatja, hogy a siker gyakran a legitimitás kulcsa. Azonban, ha politikai szempontból közelítem meg a dolgot, akkor ez az érvelés a Führerprinzip néven ismert elgondolásra utal, és sokan, akik a Fidesz által propagált "koffeinmentes" verzióval találkoznak, meglehetősen elutasítóan viszonyulnak hozzá ebben az országban.
Ha a startupok világát szemlélem, sajnos csak nevethetek, hiszen már számos ígéretes termék sorsa pecsételődött meg, míg más, középszerű megoldások szárnyra kaptak, csupán azért, mert mögöttük erős tőkeérdekek álltak. Itt nem a termék zseniális tulajdonságai határozzák meg a sikerét, hanem sokkal inkább a piaci lehetőségek kiaknázása, olyan előnyök felfedezése, amelyeket mások nem látnak, vagy nem tudnak kihasználni. A háttéralkuk, stratégiai partnerségek és egyéb rejtett játszmák olyan komplex hálót alkotnak, amelyről könyvek sokasága szólhatna.
A lovi manapság érzésre azért tisztább, de a lovi lényegén ez nem változtat.
A szerző újságíróként és publicistaként tevékenykedik, jelenleg az ÖT csapatának egyik tagja.
Ez a cikk az ÖT és az Index közötti szoros együttműködés eredményeként került fel platformunkra. Ha szívesen megosztaná, hozzászólna, vagy további hasonló tartalmakra lenne kíváncsi, látogassa meg partnerünket, az ÖT weboldalát!
