Milliárdok tűntek el a boltok pénztáraiból, így alaposan szemügyre vettük a számadatokat.

A 2024-es év komoly pénzügyi kihívások elé állította a SPAR-t, amiért a vállalat a különadó, az extraprofitadó és a kötelező akciók miatt megnövekedett terheket okolja – derül ki az Indexnek adott nyilatkozatukból. Eközben a versenytársak közül az Aldi szintén több tízmilliárdos veszteséggel zárta az évet, míg a Penny és az Auchan pozitív eredményekkel dicsekedhetnek. A jelentős élelmiszerláncok, mint a piacvezető Lidl és a nagy múltú Tesco, viszont nem osztották meg üzleti teljesítményük adatait, mivel az ő pénzügyi évük márciusban kezdődik és februárban zárul, így eltérő időszakokban mérik az eredményeiket.

Az éves beszámolók közzétételi határideje, amely május 31-én zárul, nemcsak a pénzügyi intézmények, hanem az élelmiszer-kiskereskedelmi áruházláncok számára is fontos esemény. A hagyományos, januártól decemberig tartó üzleti évvel rendelkező cégek már számot adtak 2024-es teljesítményükről. Érdemes megemlíteni, hogy a piacvezető Lidl esetében, amely 2004-ben indította el magyarországi tevékenységét az első logisztikai központjával és 12 boltjával, a helyzet kicsit más. Ma már 213 áruházzal és közel 9500 munkavállalóval van jelen az országban, és üzleti éve márciustól februárig terjed. A legfrissebb jelentésük szerint a 2023-2024-es időszakban 1157,37 milliárd forintos árbevételt könyveltek el, ami lenyűgöző, és 26,8 milliárd forintos adózott nyereséggel társult.

A diszkont szegmens robbanásszerű fejlődése mellett a Lidl piaci vezető pozíciója 2024-ben egyértelműen stabilnak tűnik. Ha a közvetlen versenytársakat nézzük, a SPAR árbevételének alakulása figyelemre méltó: 2023-ban 882,73 milliárd forintot könyvelhetett el, míg tavaly már 924,39 milliárd forintra nőtt ez az összeg. Azonban a bővülés mögött nem állt meg az eredmény: az előző évben észlelt 18,28 milliárd forintos veszteség 2024-re még drámaibb, 24,75 milliárd forintos mínuszra nőtt. A számok láttán azonnali reakciót kértünk a SPAR vezetőségétől, és választ is kaptunk:

A vállalat vesztesége nagyrészt a kiskereskedelmi különadó és az extraprofitadó befizetésének következménye, amely 2024-ben összesen 32,4 milliárd forintot tett ki. Ezen kívül a kötelező akciózás rendszere is jelentős hatással volt a pénzügyi helyzetre, hiszen a SPAR-nál ez 4,2 milliárd forintnyi terhet jelentett az előző év során.

Az a beszámoló kiegészítő mellékletéből derült ki, hogy a társaság, hasonlóan az előző évek gyakorlatához, folytatta expanziós tevékenységét. Tavaly két új szupermarket nyitott meg, négyet pedig felújítottak. A saját üzemeltetésű boltok száma 2024. december 31-én 347 volt, igaz, év közben 23 egység bezárt.

A piaci óriások közül a SPAR volt az egyetlen, aki most nyíltan beszélt pénzügyi helyzetéről. A Lidl hasonlóan a Tesco is a március-februári üzleti évvel operál, így a legfrissebb adatok tükrében a Tesco-Globál Áruházak Zrt. árbevétele az előző évhez képest minimálisan csökkent, és 721,63 milliárd forintot ért el. A tavalyi évben elért 19,62 milliárd forintos nyereség pedig teljesen eltűnt, helyette 21,57 milliárd forintos veszteséget könyvelhettek el.

Mielőtt továbblépnénk, érdemes egy pillanatra megállni az elemzés során, hogy a különböző bolthálózatok főbb pénzügyi mutatóit összevetve lássuk: bizonyos szempontból olyan, mintha almát hasonlítanánk körtével. A hipermarketek, szupermarketek és diszkontláncok működési modellje és stratégiája ugyanis alapvetően eltérő, ami miatt az egyes áruházláncok költségszerkezete is jelentős különbségeket mutat. Ezért a pénzügyi teljesítményük összehasonlítása nem mindig ad reális képet a valós helyzetről.

Az utóbbi években egyértelműen megfigyelhető, hogy a hipermarketek versenyképessége csökken, míg a diszkontláncok folyamatosan növekvő népszerűségnek örvendenek. Az okok jól ismertek: a hatalmas alapterület és a széles termékválaszték, amelyek korábban vonzó alternatívát jelentettek, ma már sok vásárló számára inkább terhet jelentenek. Az időhiányos fogyasztók fárasztónak találják az óriási eladótereket, a hosszú sorokat, és a túlkínálatban való válogatást. Ezzel szemben a diszkontok egyszerűsége és gyorsasága vonzó, hiszen jellemzően jó ár-érték arányú ajánlatokat kínálnak, ami különösen fontos az árérzékeny vásárlók számára.

A már hivatkozott, masszív veszteséget felhalmozó SPAR az egyetlen, amely a teljes hálózatát tekintve leginkább szupermarketláncként funkciónál olyan, nagy fenntartási költséggel és személyzeti igénnyel működő kényelmi szolgáltatásokkal, mint az áruházak túlnyomó részében működő hús- és csemegepultok; a széles - nagyrészt nem kartonból és raklapról kínált, hanem egyenként polcra felhelyezett - választék; az élelmiszer területen 90 százalék feletti arányban hazai beszerzési forrásokból származó termékek; a lakóhelyközeli és belvárosi üzletek, amelyek a kisebb kosárértékű bevásárlásokra koncentrálnak; de ide sorolhatók a nem standardizált alapterületű és felépítésű, hanem a lokáció függvényében kialakított kereskedelmi ingatlanok. Mindez külön-külön lehet előny is, de ki is kell tudni gazdálkodni, ami a kihívásokkal teli üzleti környezetben a jelek szerint cseppet sem magától értetődő.

Az Aldi, amelynek cégformája a Lidlhez hasonlóan nem korlátolt felelősségű társaság, hanem betéti társaság, tavalyi forgalma tovább emelkedett: a 2023-as nettó értékesítési árbevétel 490,24 milliárd forintot tett ki, amit 2024-ben már 518,36 milliárd forint követett. Azonban a veszteségek terén az Aldi sem áll jól, hiszen hiába tartozik a papíron sikeres diszkont szegmenshez, a társaság 9,48 milliárdos vesztesége 27,36 milliárdra nőtt, így távolodik a nullszaldótól. A kiegészítő melléklet alapján

A Penny nemcsak hogy utolérte, de egy célfotóval meg is előzte az Aldit: a társaság az év végén 518,62 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el. Még egy évvel korábban az Aldi 490,24 milliárd forintos teljesítményével szemben a Penny 487,77 milliárdot produkált, ami már akkor is izgalmas versenyt sejtetett. Az eredmények tükrében a Penny-Market Kft. számára különösen kedvező, hogy nemcsak hogy megőrizte profitabilitását, hanem még növelni is tudta azt: a 2023-as év 4,34 milliárd forintos nyereségét 2024-re 4,74 milliárdos adózott eredmény követte.

A kiegészítő mellékletben foglaltak szerint a 2024. évi adózott eredmény összegével növekedett a saját tőke állománya, amely így 16 milliárd forintra hízott. A Pennynél úgy értékeltek, hogy

az árbevétel növekedésében szerepet játszott a vásárlóerő növekedése, a sikeres loyalty kampányok, illetve az év közben megnyitott új üzlet forgalma.

Amikor az élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat nézzük, könnyen felmerülhet bennünk a hiányérzet a CBA, a Coop és a Reál kapcsán. Ezek a márkák sokunk számára ismerősek, hiszen az ország különböző részein jelen vannak. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a három szereplő nem klasszikus értelemben vett cég, hanem kereskedelmi hálózatok, így az üzleti teljesítményük nem egyetlen vállalat beszámolójából olvasható ki. Az eredmények a tagvállalatok széles spektrumának működéséből származnak, amelyek jogi és pénzügyi értelemben is elkülönülnek egymástól.

Érdekesség, hogy ha minimálisan is, de csökkent az Auchan Magyarország árbevétele: 368,63 milliárd forintról 366,31-re. Az sokkal biztatóbb, hogy lett profit, ráadásul érdemben nőtt: 586 millió forintról 6,89 milliárdra. Erre már lehet építeni, de az új felállású Auchan Magyarországnak a 2025-ös mérlege lesz az első igazán fontos bizonyítvány, hiszen Jellinek Dániel szerepvállalása csak 2024 novemberéven vált hivatalossá.

A 48 éves nagyvállalkozó, aki az Indotek Group alapítója és vezérigazgatója, cégcsoportja révén 47 százalékot szerzett a magyarországi Auchanban, de az irányítási jogokat immár kisebbségi tulajdonosként is magáénak tudhatja. Azt már látjuk, az áruházlánc saját tőkéje 34,37 milliárd forintról 41,26 milliárdra kúszott fel tavaly, de a hosszú lejáratú kötelezettségek is megugrottak: 14 milliárdról 25,5-re.

Jellinek egy korábbi interjúban kifejtette, hogy öt-hat éven belül az Auchan szeretné elérni a harmadik legnagyobb piaci részesedést a piacon.